Nem javult az abortuszra kényszerülő nők helyzete – derült ki a Patent Egyesület kutatásából. Arról, hogy pontosan mi zajlik az érintetteknek életük ezen szakaszában, pénteken az „Amikor mást tettek be, az nem fájt ugye?” címmel a Közép-Európai Egyetemen (CEU) szervezett konferencián beszéltek a szakemberek.
Az egyesület kutatói – Dés Fanni és Les Krisztina – az abortuszhoz való hozzáférés hazai lehetőségeit vizsgálták, több mint 100 nő bevonásával. A szerzők hangsúlyozzák: a kutatás nem reprezentatív, így általános következtetéseket nem lehet levonni az eredményekből.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az abortuszra kényszerülők: milyen élethelyzetben hozták meg a döntésüket, milyen érzésekkel kellett megküzdeniük és hogyan reagált a környezetük. Hogyan bántak velük azok a szakemberek, akiket kötelezően be kellett avatniuk? Milyen tapasztalataik voltak a beavatkozást végző egészségügyi intézményekkel? Mi az általános véleményük a magyar abortuszszabályozásról?
A kérdőívre válaszolók 92 százaléka változtatna magyar abortuszszabályozáson.
A legnagyobb arányban a szívhangrendeletet kritizálták. Az egyik válaszadó, aki maga is az egészségügyben dolgozik, úgy fogalmazott: a szívhanghallgatásos történet borzasztó. Nem fognak ettől más döntést hozni a nők. Ez kegyetlenség.
Semmit nem segít Pintér Sándor szívhangrendelete, sőt, még nőtt is az abortuszok számaSok nő érezte feleslegesnek a védőnői konzultációt is, rossz élményként élte meg, és úgy érezte, csak növelte a szorongását, hogy kifut az időből, amíg legálisan el lehet végezni az abortuszt. A kötelező konzultációval ugyanis gyakran akár 2-3 héttel is eltolódik, mire a nők időpontot tudnak kérni a műtétre. „Ez különösen nagy stressz és valódi kockázat, hiszen a műtétet a terhesség tizenkettedik hetéig végzik el legálisan Magyarországon”- írják a kutatók.
Az interjúalanyok arról is beszámoltak, hogy gyakran kaptak hibáztató megjegyzéseket, bántó véleményeket, nem ritka a szakemberek részéről a bűntudatkeltés sem.
Mindez hosszútávon megnehezítette számukra, hogy feldolgozzák az abortuszt. A védőnői konzultációt a válaszadók fakultatívvá tennék és szűkítenék a tartalmát is. Azaz kizárólag az abortusszal kapcsolatos információ átadását, a morális ítélkezés elhagyását és javasolták. A Patent a döntéshozóktól azt is kéri: készüljön protokoll arról, hogy milyen információkat kell elmondaniuk a védőnőknek, a nőgyógyászoknak és az egészségügyi dolgozóknak a hozzájuk fordulóknak az abortuszról és annak folyamatáról.
A kórházi ellátással kapcsolatban a nők többsége kiemelte, hogy nagyon megterhelő volt számukra, a szülészeten végezték el a műtétet, egy olyan térben kellett átesniük az abortuszon, amely alapvetően a terhesgondozásra és a gyerekek születésére fókuszál. Sokan beszéltek arról, hogy növelte bennük a szégyen és bűntudat érzését, hogy a szülészeten egy külön szobában voltak azok, akik abortuszra vártak vagy túl voltak a műtéten. Az egyesület szerint ezt a problémát megoldhatná, ha Magyarországon abortuszklinikákat hoznának létre.
Az érintett nők válaszaikból kiderül az is, hogy egyértelműen megkönnyítette volna a helyzetüket, ha hozzáférnek a tablettás abortuszhoz, és nem egy műtéten kell átesniük annak érdekében, hogy ne kelljen kihordaniuk a gyermeküket. Az abortusztablettát 2012-ben törzskönyvezték, de a használata mégsem terjedhetett el, mert az Orbán-kormány fenyegetően lépett fel azokkal a szolgáltatókkal szemben, amelyek elérhetővé tették a készítményt.
Évtizedek óta csökken az abortuszok száma
1990 óta jelentősen csökkent a terhességmegszakítások aránya Magyarországon. A KSH adatai szerint míg 1990-ben 90 394 abortusz volt az országban, addig 2021-ben ez szám 21 779. Ezekben a statisztikákban nem szerepelnek azok a nők, akik külföldi abortuszklinikákon esnek át a terhességmegszakításon; valamint azok a nők sem, akik az interneten rendelik meg az abortusztablettát. Tehát a statisztikák nem teljesek, vannak akik külföldre mennek abortuszra. Csak a bécsi abortuszklinikák adatai szerint heti tíz-tizenöt magyar nő utazhat Bécsbe e célból.
