Varga Mihály tudja, de mégsem teszi. A pénzügyminiszter a minap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadást, ahol feltette magának a kérdést: Mi kell a tartós növekedéshez? A válasza: stabilitás és egyensúly. A miniszter szerint a magyar gazdaság 2025-re visszatérhet a tartós növekedési pályára. Ugyanez már nem mondható el az egyensúlyról, kiváltképp a költségvetési egyensúlyról, amiért Varga a felelős. A magyar költségvetés tavaly már a negyedik éve csúszott el jelentősen, a hiány közel a duplája lett az eredetileg tervezettnek. Vagyis stabilan nem tudja az állam a költségvetési terveit teljesíteni – emiatt tartós az egyensúlytalanság a kiadások és a bevételek között.
A kormány idén sem tudja a tartani a költségvetési hiánycélját, az első két hónap adatai történelmi deficitről árulkodnak – így már márciusban feladták a hiánycél elérést, jelentősen megtelve azt, vagyis nagyobb hitelfelvétel terveznek. Szükség is van költségvetés átírásra ezt a pénzügyminiszter is elismerte, sőt a tárcánál készülnek is az módosított tervek. Nincsenek könnyű helyzetben, hisz magyar gazdaság növekedése messze elmarad az idénre tervezett négy százaléktól és a tavalyi visszaesés miatt az adóbevételek is alacsonyabbak lesznek a vártnál. Itt bizony kiigazításra lesz szükség, de egyrészt ezt a szót az Orbán-kormány nem ismeri, másrészt júniusban választások lesznek - addig pedig szó nem lehet itt olyan tervekről, mint adóemelés vagy kiadáscsökkentés.
Az már látható az első adatokból, hogy a kormány rendeleti úton elkezdte a költségvetés átírását, a kiadásokat megemelte – de még nem áll össze a kép, hogy mi is vár a magyarokra.
Bod Péter Ákos, közgazdász épp lapunkban mondta el, hogy a választások után feltehetőleg újratervezésre lesz szükség. A sok ezer milliárd forintos kérdés most úgy hangzik, hogy júniusig kibírja-e a magyar gazdaság a költségvetési politikai hiteltelenségét, vagy jön az újabb forintgyengülés, 400 forint feletti euróárfolyam és vele az újabb inflációs hullám?