A nigeri katonai junta múlt szombaton felfüggesztette azt a megállapodást, amelynek alapján az amerikai erők a Száhel-övezet közepén fekvő országból vehették célba az al-Kaida és az Iszlám Állam terrorcsoporthoz köthető térségbeli milíciákat. Az Egyesült Államok azt reméli, a niameyi vezetés még rávehető a döntés visszavonására, és mégsem kell kivonnia ottani 1000 fős kontingensét, ezért tisztviselői tovább tárgyalnak a helyi illetékesekkel. Sabrina Singh, a Pentagon helyettes sajtótitkára hétfőn azzal biztatott, hogy a junta még nem nevezte meg az amerikai erők távozásának határidejét. Vedant Patel helyettes külügyi szóvivő pedig azt mondta: "Úgy véljük, hogy nyugat-afrikai biztonsági partnerségünk kölcsönösen előnyös…”
A Nigerben állomásozó amerikai erők jogállását szabályozó, 2012-es megállapodás felfüggesztéséről a junta szóvivője, Amadou Abdramane szombaton azt mondta, a döntést részben azon "lekezelő hozzáállás" miatt hozták meg, melyet a múlt héten Niameyben tárgyaló magas rangú delegáció részéről tapasztaltak. "Niger sajnálatát fejezi ki az amerikai küldöttség azon szándéka miatt, hogy elvitassa a szuverén nigeri néptől a jogot, hogy megválassza partnereit és a partnerségek típusait, amelyek valóban segíthetik a terrorizmus elleni küzdelmet" – hangoztatta.
Amerikai részről ezzel szemben "közvetlennek és őszintének" nevezték a megbeszéléseket, ahol Molly Phee Afrikai ügyekért felelős külügyi, illetve Celeste Wallander nemzetközi biztonsági ügyekért felelős védelmi államtitkár-helyettes és Michael Langley tábornok, az amerikai Afrika Parancsnokság vezetője kifejthette Washington aggodalmait. Ezek egy része a Pentagon szerint Niger "Oroszországgal és Iránnal való potenciális kapcsolataira" vonatkozik. Irán januárban vendégül látta Ali Lamine Zeine nigeri kormányfőt, s felajánlotta, hogy segít országának megbirkózni a 2023. júliusi puccs miatt kivetett nemzetközi szankciókkal.
A niameyi kormányzat azonban felháborodott az amerikaiak "félrevezető állításán", hogy Niger titkos megállapodást kötött az atomprogramja miatt szankciókkal sújtott Teherán urániummal való ellátására. A junta védelmébe vette Moszkvával néhány hónap alatt kialakított „partneri kapcsolatát” is, amelynek célja, úgymond, hogy Oroszország ellássa hadseregüket a terrorcsoportok elleni harchoz szükséges eszközökkel.
Egy vezető amerikai törvényhozó hétfőn rámutatot: orosz befolyás állhat a junta múlt szombati bejelentése mögött. Oroszország megpróbál „drámai gyorsasággal beépülni a régióba, s problémákat okozni nekünk" - mondta Jack Reed, a Szenátus fegyveres erők bizottságának elnöke. A demokrata szenátor védelmi szakírók előtt elmondta, a nigeri junta hónapok óta jelezte, hogy az amerikai erő távozását szeretné.
Az amerikai katonai vezetők már a tavalyi puccs után jelezték: alternatív helyszíneket keresnek két nigeri bázisuk más országba való áthelyezésére. A Pentagon hétfőn nem felelt arra, történt-e előrelépés e téren. Ezek kényszerű feladása súlyos csapást lenne az Egyesült Államok refgionális befolyására nézve, és tovább növelheti a szubszaharai térség biztonsági kockázatait.
A Száhel-övezetben Nigeren kívül már csak a szomszédos Csádban vannak amerikai és francia katonák, ahol tavasszal indul egy önálló magyar katonai misszió, forma szerint a csádi elnök felkérésére. A Nigerbe tervezett, de az ottani puccs miatt Csádra átfazonírozott, 200 fős küldetés jelentőségét illetően a kormányzati kommunikáció az ország stabilizálásában és az Európába irányuló migráció megfékezésében vállalt, homályosnak tűnő szerepet emeli ki, miközben Moszkva ott is növelni igyekszik befolyását.
Két amerikai bázis Nigerben
Az amerikai hadsereg Niger fővárosában, Niameyben működteti 101-es légibázisát. A jelentősebb, 201-es támaszpontjuk Niameytől 900 km-re észak-keletre, Agadez város közelében található. Ezt 2016 és 2019 között építették több mint 100 millió dollárból, és 2018 óta használják az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorcsoportokhoz kötődő száhel-övezeti milíciák megfigyelésére, és az ellenük irányuló dróncsapások indítására.
