;

Izrael;Benjamin Netanjahu;gázai offenzíva;elnökválasztás;Egyesült Államok;gyűlöletbeszéd;Joe Biden;illegális bevándorlás;Ohio;Donald Trump;gázai harcok;

Az amerikai közéletben régóta nem hallott kifejezések már a gyűlöletbeszéd határát súrolják

- Trump mérgezett nyilai

A leendő republikánus elnökjelölt egyre magasabb hőfokra csavarja a két politikai tábor közötti feszültséget, aminek novemberben arathatja le keserű babérjait.

Az egykori jelentős nehéziparáról elnevezett „Rozsdaövezetben”, az ohiói Valadinában tartott kampánygyűlést Donald Trump szombaton. Az állam az elnökválasztásokon hagyományos csatatér államnak számít, ahol a demokrata és republikánus szavazók száma kiegyenlíti egymást. A Florida Atlantic University legfrissebb március 13-án közzétett közvélemény kutatásában Trump jelenleg magabiztosan vezet Biden elnök előtt 51-40 százalékos arányban. A tőle megszokott túlzásoktól és valótlan állításoktól hemzsegő beszédében a demagógiát – ha lehet - még magasabb fokozatra kapcsolta, Biden elnök novemberi győzelme esetére pedig apokaliptikus víziót vázolt fel a közönségének.

Az amerikai gazdaság és autóipar állapotát illetően megígérte, hogy novembertől vámot vetne ki minden külföldön gyártott gépjárműre és választási veresége esetére „vérfürdőt” ígért az országban. A mondat, bár a hazai autóiparral kapcsolatban hangzott el, könnyen lehetett fenyegetésként értelmezni a szélesebb társadalmi kontextusra nézve.

Különösen annak fényében, ahogyan Trump és a Republikánus Párt immáron fősodrát alkotó Make America Great Again mozgalom (Tegyük Újra Naggyá Amerikát) első számú kampányüzenetét, az illegális migráció kérdését kezdte boncolgatni. Állítása szerint az idegen országok „kiürítik a börtöneiket”, hogy fiatal férfiak tömegeit küldjék a déli határon át az Egyesült Államokba. „Nem is tudom, hogy sok esetben lehet-e őket embernek nevezni” – fogalmazott, majd a beszéd egy későbbi pontján egyszerűen „állatoknak” titulálta a bevándorlókat.

Ez a dehumanizáló szóhasználat már a tavaly novemberben, az amerikai Veteránok Napján elhangzott beszédében is felbukkant „ a nemzet vérének mérgezőiként” hivatkozott a migránsokra, amit a kritikusai nem alaptalanul Hitler és más fasiszta diktátorok beszédeihez hasonlítottak. Trump vonzódása a fasiszta frazeológiához nem előzmények nélküli. Első felesége, Ivana Trump a Vanity Fair kulturális magazin 1990-es szeptemberi számában beszámol arról, hogy a férje éjjeli szekrényében Hitler összegyűjtött beszédeinek kötetét tartotta. ”Trump nem olvasó ember és a történelem sem érdekli. Inkább Hitler propagandában mutatott zsenialitása kelthette fel a figyelmét.” - írta a cikk szerzője.

Trump mára bevett politikai stratégiája, hogy a demokratikus szokásjog és az erkölcsi jóízlés határain kívül eső állításait a széles körű felháborodás ellenére sem vonja vissza, hanem ráerősít az elhangzottakra. Az ellene jelenleg folyó négy büntetőeljárás közül a legsúlyosabb, a 2021. január 6-ikai választási eredmény erőszakos megváltoztatásának kísérlete miatt jogerősen elítélt zendülőket „túszoknak” nevezte, akiket újbóli megválasztása esetén azonnal szabadon bocsátana. A Capitolium épületének ostromával kapcsolatos kettős beszédet már a múltban is következetesen űzte. 2020 nyarán a Proud Boys nevű szélsőjobboldali extremista csoport több baloldali tüntetésen erőszakos cselekményeket követtek el. Az akkor hivatalban lévő Trump nem ítélte el az eseményeket, helyette a később elhíresült „Stand back, stand by” (Lépjetek hátra és álljatok készen!), dodonai jóslatot idéző üzenetet küldte a magukat „nyugati sovinisztának” nevező csoportnak.

A Trump politikai üzeneteiben uralkodó ideológiai kakofóniát és demagóg következetlenséget jól illusztrálja az a kommentár, amit arra válaszul adott, hogy Chuck Schumer, a szenátus zsidó származású demokrata frakcióvezetője Benjemin Netanjahu kormányának távozását sürgette egy múlt hét pénteki felszólalásában. „Minden zsidó ember, aki a demokratákra szavaz, gyűlöli a vallását és Izraelt. Szégyellniük kellene magukat emiatt, hiszen Izrael el fog pusztulni.” Ez a vélemény hétfőn hangzott el a magyar származású Gorka Sebestyén populista tanokat hirdető rádióműsorában, aki Trump egykori tanácsadóként ma is aktív terjesztője volt a szélsőjobboldali populista elméleteknek. A magyar szál felbukkanása a történetben nem is olyan meglepő, hiszen a magyar olvasókat enélkül is folyamatos déjà vu érzés kerülgethette a cikk olvasása közben.

A német zöldpárti EP-képviselő bizonyítottnak látja, hogy a magyar kormányfő Ukrajna ügyében hozott döntéseket azért nem vétózta meg, hogy megkaphassa az uniós források egy részét, amiben pedig az Európai Bizottság tökéletes partner volt.