A mai egyeztetés nem hozott eredményt, így holnap este hat órától, azaz épp a Don Giovanni előadásának kezdetétől sztrájkba lépnek az Operaház dolgozói.
Ennek körülményeiről Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének (ODFSZ) elnöke azt jósolja, lehetséges, hogy elmarad az előadás, nem kizárt, hogy csúszik a kezdés egy vagy másfél órát, de minden a dolgozók hozzáállásán múlik. Becslése szerint a zenekart, énekkart és a műszakot beleértve
100-200 fő érintett a Don Giovanni kapcsán a sztrájkban, azt azonban nem akarja megbecsülni, hogy közülük hányan fogják valóban beszüntetni a munkát, csak reméli: minél többen.
– Azt tapasztalom, egyszerűen félnek az emberek sztrájkolni, holott ez alaptörvénybe iktatott jog – mondta el az ODFSZ elnöke – a sztrájk következményeitől tartanak, nem hisznek abban, hogy egy ilyen tettnek nem lehet rájuk nézve hátrányos következménye mondjuk egy létszámleépítés esetén. Az operaházi munkabeszüntetést nehezíti, hogy maga az intézmény nem ad ki ez közleményt a sztrájkról, a nézők csak hallomásból tudhatnak róla, ha tudnak egyáltalán – fogalmazott Bárány Balázs Péter, aki szerint komoly pszichés teher nehezedik az Operaház dolgozóira. Az intézmény lapunk kérdésére úgy reagált, nem számolnak a kedd esti Don Giovanni elmaradásával.
Ókovács Szilveszter: Lesz más intézkedés is, ami miatt szétszednek Ókovács Szilveszter: Mindenféle megtörténik, nem egyszer a kilencsoros tenorszólót is megoldottam a bariton mellé full falzettbanFebruár óta tudható, hogy az Operában esedékes a sztrájk, melynek kiváltó oka az ODFSZ közleménye szerint az, hogy „a munkáltatónál kezdeményezett, jelenleg is folyó kollektív munkaügyi vitában foglalt követeléseiket, a 2024. évre vonatkozó bérmegállapodás, valamint a Kollektív Szerződés megkötésének vonatkozásában a munkáltató nem hajlandó teljesíteni”. Kérésünkre Bárány Balázs Péter kifejtette, az Operában 2009 óta nem volt bérfejlesztés (a 2021-es 20 százalékos, majd a 2023-as 10 százalékos átlagos fizetésemelés nem volt igazán érzékelhető és számottevő), csak a művészi munkakörre vonatkozó juttatások növekedtek, korábban pedig volt kollektív szerződésük, melyet Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház 11 éve a posztján lévő főigazgatója eltörölt.
– Nem csak az inflációkövető bérről van szó, a kollektív szerződésre azért van szükség, hogy az intézmény ne zsigerelhesse ki a dolgozóit
– mondta el a szakszervezeti elnök, aki azt is elárulta, a korábbi szerződésekben szerepelt egy fontos szabály a nyári üzemszünetről például. – Az operaházi munka rendkívül megerőltető gyakorlatilag minden munkatárs számára, beleértve a művészeket, táncosokat, zenészeket, énekkari tagokat, nem beszélve a háttérdolgozókról: ügyelőkről, kellékesekről, díszítőkről. Az egyhónapos nyári üzemszünet az évad terhes időszakait kompenzálja, ez a fajta szünet a világon több helyütt gyakorlat, ennek hiányában a munkáltató lényegében azt követeli meg a dolgozóktól, hogy non-stop, egész évben a rendelkezésére álljanak. – Az Andrássy úti zenés színház repertoárja állandóan változik, legtöbbször idegennyelvű darabokkal dolgoznak, ami a színpadra lépőknek állandó tanulással jár, emellett önképzéssel, melyet az Opera nem kompenzál sem pénzben, sem időben. – Egy átlagos munkavállaló helyzetével összemérhetetlen egy operaházi dolgozóé. Mindezért a rengeteg munkáért jár az az egy hónap, amit a munkavállalók a maguk épülésére tölthetnének el, az Opera vezetése még ennek biztosítására sem hajlandó – tette hozzá Bárány Balázs Péter.
A színpadra lépők helyzetét talán könnyebb átérezni, de a háttérdolgozókat is megviseli mind mentálisan, mind fizikálisan a munka. Bárány Balázs Péter a díszítőket, azaz a díszletmunkásokat is említette, akik gyakran hajnali háromkor fejezik be a másnap délelőtti előadás díszletének fölépítését. – Meghonosodott és rendszeressé vált az éjszakai munka, melyet nem szabadna hagyni, hiszen orvosilag igazolt, mennyire rombolja az egészséget. Ennek korlátozásában is próbálunk eredményt elérni, hiszen a hajnali órákban még a tömegközlekedéssel való hazajutás sem biztosított. Arról nem is beszélve, hogy életek múlhatnak azon, hogyan végzik a díszítők a munkájukat. A Nemzetiben történt baleset is igazolta, mennyire fontos a díszlet biztonsága, nem engedhető meg, hogy a díszítők rendszeresen kialvatlanul dolgozzanak – fejtette ki a szakszervezeti elnök.
Ügyvédhez fordultak a Nemzeti Színház előadás közben a díszletről lezuhant színészei, miután semmilyen kártérítést nem kaptakNincs egyszemélyi felelőse a Nemzeti Színházban történt súlyos balesetnek, Vidnyánszky Attila visszavonta a lemondásátEgy zenekari tag átlagosan bruttó 500-600 ezer forintot keres havonta az ODFSZ elnöke szerint, azonban ez EKHO-s jövedelmet jelent, a bér pedig nem arányos a munka mennyiségével. – A főigazgató nem számol a próbák idejével, akár több órát is dolgozhatnak pluszban az alkotók kompenzáció nélkül, illetve például egy promóciós videó készítését, az abban való részvételt nem tekinti pluszmunkának. Relatíve jóval többet és sokrétűbben vannak foglalkoztatva a zenekar tagjai – Bárány Balázs Péter a Müpát hozta föl követendő példaként, az intézményben jelentős alapbérfejlesztés történt nemrég, melyre az Operában is szükség volna. A szakszervezet elnöke úgy tapasztalta,
a bérek ügyében egymásra mutogat a fenntartó és a munkáltató, azaz a Kulturális- és Innovációs Minisztérium (KIM) és Ókovács Szilveszter főigazgató, utóbbi elismeri a bérkövetelés jogosságát.
Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár tavaly ősszel „visszadobta” az egész ügyet az Operaház főigazgatójának, holott a sztrájk esélye már akkor felmerült.
– A bérrendezés elmaradása nem feltétlenül a főigazgató hibája, ellenben a kollektív szerződések hiánya igen – véli Bárány Balázs Péter, aki szerint Ókovács Szilveszter autokratikusan vezeti az Operaházat, aki ellenvéleményt fogalmaz meg, nem érezheti magát teljes biztonságban. Az ODFSZ elnöke úgy gondolja,
az intézmény vezetői visszaélnek a dolgozók hivatástudatával, és nem számítanak komoly ellenállásra, pedig „az itt foglalkoztatottak megérdemlik, hogy tisztességgel bánjanak velük”.
Megválaszolatlan kérdések
A meghiúsult tárgyalás után az alábbi kérdéseket küldtük az Operaháznak:
* Ha a sztrájk miatt meghiúsul a március 19-e esti Don Giovanni-előadás, akkor visszatérítik a jegyek árát vagy előadást pótolnak?
* Min múlik a béremelés? Miért nem sikerült hétfőn sem megegyezni?
* Bárány Balázs Péter szerint sokan félelemből nem sztrájkolnak. Lesz-e következménye annak a munkavállalóra nézve, ha sztrájkba lép?
* Várhatóan mikor ülnek le újra tárgyalni?
Kérdéseinkre ezt a választ küldték:
A Magyar Állami Operaházban még sosem maradt el előadás sztrájk miatt – most sem fog.
Minden jegy érvényes, minden nézőnket várjuk a keddi és az azután következő estékre is.
Az OPERA a 2024-es évre több elemből álló, összesen 14.8%-os növekményre tett javaslatot saját jövőbeni bevételéből, amelyet az érdekképviseletek nem fogadtak el. Ezzel szemben 19%-os béremelést követelnek és egy olyan, 180 oldalas kollektív szerződés elfogadását, amely akadályozza az OPERA működését, visszafogja aktivitását és visszaveti bevételeit, amelyekből éppen a bérnövekedést finanszírozhatná, mintegy 1.5 mrd Ft értékben. Tucatnyi új vagy megemelt pótlék, az éves infláció felett 2%-os örökös és automatikus évenkénti béremelés, a munkavállalók elbocsátásának teljes tilalma, 69 napos üzemszünet és gyermekszületés esetén 1.2 millióra emelt juttatás is ott áll a követelések között.
Sajnos, a Magyar Állami Operaház 2024-ben fenntartói plusz forrást nem tud igénybe venni, ám még véletlenül sem azonosítja 1.260 főállású alkalmazottját a két külsős szakszervezeti elnökkel, ezért további bevételnövekedést ígérő programját végrehajtja, a valódi kollégák számára béremelési ajánlatát fenn-, előadásait pedig megtartja.
