Húsz évvel azután, hogy az első pert elindították a világ talán legtekintélyesebb műtárgykereskedője ellen, a napokban megszületett az ítélet, Guy Wildensteint bűnösnek mondta ki adócsalásban a legfelsőbb francia jogi fórum (Cour d'appel). Négy év szabadságvesztésre ítélték, ebből kettőt felfüggesztettek, a másik kettőt pedig házi őrizetben kell eltölteni a 78 esztendős üzletembernek. Pénztárcáján is könnyítettek a bírák, egymillió euró (390 millió forint) büntetést szabtak ki rá, vagyonából 3,4 millió eurónyi érték lefoglalását rendelték el. Könnyen elképzelhető, hogy Wildenstein pezsgőt bontott az ítéletet követően, legalábbis minden oka meg volt rá, miután tavaly ősszel az ügyész börtönben letöltendő szabadságvesztést, 250 millió eurós büntetést kért rá. 750 millió euró adó elcsalással vádolták. Hogy a műkereskedő mit hozott fel mentségére az utolsó szó jogán, azt nem publikálták, annyit azonban tudni lehet, hogy az eredetileg novemberre ígért ítélethirdetést mostanáig húzták, ami nem meglepő az elmúlt két évtizedben zajlott események tükrében.
Egyszerű örökösödési vitával kezdődött a példátlan adócsalási ügy. 2001-ben meghalt Daniel Wildenstein, akinek fiai - az azóta szintén elhunyt Alec, valamint Guy - apjuk feleségének azt állították, hogy csak ,,romok" maradtak a családnak, meggyőzve őt, mondjon le az örökségről. A Wildensteinek New Yorkban, Tokióban, Párizsban működtettek galériát 2000 táján, akkori becslések szerint vagyonuk közelítette a 8,5 milliárd eurót. Guy és Alec Wildenstein 43 millió eurónak megfelelő hagyatékról adott bevallást, a hatóság erre vetette ki az örökösödési adót, alig 17 milliót. Nem sokkal később, egy ügyvéd felvilágosította az asszonyt: tudott ugyanis egy leltárról - igaz, a 70-es évek végén készült. Eszerint a New York-i Wildenstein & Co galériájában 10 ezer tételt őriztek, 20 Renoir, 25 Courbet, 10 Van Gogh, 10 Cézanne, 10 Gauguin, 2 Botticelli, 8 Rembrandt, 8 Rubens, 9 El Greco és 5 Tintoretto szerepelt benne. Ezen a nyomon indult el a kutatás, és indultak perek már 2004-ben, de 2009-ig érdemi részlet csak elvétve derült ki a Wildenstein vagyonról, de a gyanú, hogy adóparadicsomokban rejtegetik a vagyontárgyakat erős volt. A kereseteket sorra visszadobták, ahogy a pénzügyminiszternek címzett levelek is válasz nélkül maradtak. De ez érthető is volt, a becsületrend lovagja, Guy Wildenstein Nicolas Sarkozyvel ápolt kapcsolatainak fényében. A gépezet végül 2011-ben beindult, immár állami szinten is érdeklődést váltott ki az ügy, a pénzügyek őrei kíváncsiskodni kezdtek. Házkutatást rendeltek el a nagytekintélyű Wildenstein Institutnál, ahol döbbenettel szembesültek a raktárban felhalmozott képekkel, köztük 30 olyannal, amelyek ismeretlen körülmények között tűntek el.
A francia pénzügyminisztérium ezt követően pénzügyi csalás miatt kezdeményezett eljárást. Az adóparadicsomokban, így a Bahamákon, a brit Guernesey-en, a Virgin szigeteken 2013-ban kezdett kutakodás során azonosított trösztök, a legkülönbözőbb vagyonelemek elrejtésére szolgáltak: versenylovak, Courbet, Picasso, Bonnard festmények, egy sziget a Virginek közül, 66 ezer hektárnyi föld Kenyában, ahol az Oszkár-díjas Out of Africa filmet forgatták. A Bahamákon legalább egymilliárd euró értékű képkollekcióra bukkantak, és hasonlókra leltek diszkrét európai vámszabad raktárakban is. 2016-ban elindult az érdemi bírósági eljárás, de a vádlottaknak kedveztek a francia joghézagok, így 2017-ben, majd 2018-ban felmentették az adócsalás, és pénzmosás vádja alól szereplőinket. 2021-ben a francia főügyész a semmítőszékhez (Cour de cassation) fordult, amely a cour d'appelhez, Franciaország legmagasabb jogi fórumához irányította az ügyet újratárgyalásra. A Wildensteinek védekezésének egyik alapja az volt, hogy a vagyon nem volt a családhoz köthető, az technikailag az off-shore trösztökhöz tartozott, és 2011-ig Franciaországban nem volt kötelező informálni az adóhatóságot az ilyen trösztökről.
A bíróság most elismerte, a trösztök többsége nem sértett szabályokat, több vádat pedig elévülés miatt ejtettek az ítélethozók. Alec fia, valamint felesége, Liouba Stoupakova - akinek szerepe volt az ügy felgöngyölítésében, miután férje számítógépéből előszedett adatokkal lepte meg a hatóságot - felfüggesztettet, és kisebb pénzbüntetést kapott. A legjobban Alec első felesége járt, aki még 1999-ben 2,5 milliárd dollárral távozott a családi kötelékből.
