A hanoiban működő klikkműhelyek rosszul fizetett dolgozói lájkolnak, kommentelnek, megosztanak közösségi oldalakon mind magánszemélyek, mind vállalkozások által működtetett szájtokon. Jack Latham egy hónapot töltött tavaly a vietnámi fővárosban, képeit a Koldusok méze című könyvében most jelentette meg. “A legtöbb ember, amikor belép egy szociálmédia platformra, semmi mást nem akar, mint figyelmet. Könyörögnek érte. Innen a könyv címe. Az oldalak a figyelmünket a hirdetők és a marketingesek termékévé tette” - magyarázta a fotós a CNN-nek.
A 2000-es években a közösségi médiák, mint a Facebook vagy a Twitter - ma már X - megteremtették a piacot a jól tervezett és karbantartott internetes felületeknek, amelyekkel a vállalkozások maximalizálni akarták láthatóságukat és befolyásosságukat. Nem tudni, mikor kezdtek működni a klikkfarmok, de 2007-ben már érzékelhető volt tevékenységük, és az is látható volt, hogy ezek az alacsony jövedelmű országokban működnek. A következő évtizedben robbanásszerűen nőtt a számuk Indiában, Bangladesben, a Fülöp-szigeteken, Indonéziában és másutt is. A szabályzók nem tudtak ezzel lépést tartani - bár Kínában 2020-ben betiltották a nyereségorientált klikkfarmokat -, a számuk Ázsiában Ázsiában egyre nőtt, főleg azokban az országokban, ahol az olcsó áramdíj és munkaerő lehetővé teszi több száz digitális eszköz egyszerre való működtetését. A farmok munkáját nehéz leleplezni, mert pontosan úgy működik a lájkolás, üzenetküldés, mint a rendes felhasználók esetében, a gyanús egy távoli országból érkező távoli üzenet.
Latham Hanoiban öt farmot látogatott meg a külvárosban, ezek házakban vagy hotelekben működtek. Előbbieket magánemberek, utóbbiakat techvállalkozások működtethették, a munkát 20-as 30-as éveikben járó emberek végezték. Néhány helyen több száz kézzel működtetett telefont talált, míg mások naprakészebb módszerrel dolgoztak, úgynevezett “doboz farmolással”: több képernyő és akku nélküli telefont kötöttek össze, amit egy számítógép interfészhez csatlakoztattak. Rengeteg eszközt használtak, falakat borítottak be a polcokon lévő telefonok, egy “farmer” tízezer lájkoló felhasználót is tud helyettesíteni, de posztolnak, kommentelnek is a Facebookon. Ott vannak a Youtube-on is, ahová feltesznek és néznek videókat loopolva, az az egymás után szünet nélkül újra és újra lejátszva. De a legnépszerűbb a klikkfarmokon a TikTok.
A farmerek egy klikkelést, megtekintést vagy más interakciót kevesebb, mint egy centért (1 dollár 360 forintot ér) árulnak az interneten, és annak ellenére, hogy ez lényegében csalás, ugyanúgy kezelik ezt a munkát, mint bármelyik másikat - magyarázta Latham.
A klikkfarmok nem csak üzleti vállalkozások hasznát tudják fellendíteni, politikusok népszerűségét is nagyobbnak mutathatják, mint valójában. 2016-ban Kambodzsa miniszterelnökét vádolták meg Facebook lájkok vásárlásával, 2020-ban pedig a választások idején Észak-Macedóniából terjedtek homályos hátterű, Trumpot támogató tartalmak.
Mága indiai, bangladesi és pakisztáni rajongói
Emlékezetes eset volt, amikor 2017-ben Mága Zoltánnak hirtelen 560 ezer indiai, bangladesi és pakisztáni rajongója lett. A Front Page Communications által üzemeltetett feszbuker.hu közleményt adott ki arról, hogy Mágáé lett két hónap alatt a második legnépszerűbb magyar facebookos celeboldal. Ezt a hegedűs úgy érte el, hogy naponta tízezrével nőtt a rajongóinak száma. Mága 260 ezer bangladesi, 180 ezer indiai és 120 ezer pakisztáni facebookos rajongóval gazdagodott ennyi idő alatt, és éppen azokból a távoli országokból jött szokatlanul sok lájk, ahol nagyon nagy mennyiségű kamuprofilt kínálnak a lájkvásárlóknak.
