Múlt hétfőn vonták fel Svédország zászlaját a NATO főhadiszállásánál. Az ünnepélyes ceremóniát hamarabb is megtarthatták volna, ha Törökország, majd az ország integrációját utolsóként ratifikáló Magyarország nem váratja ennyi ideig Stockholmot. Svédország már 2022 májusában nyújtotta be tagsági kérelmét, így az első lépés és a felvétel véglegesítése között majdnem két év telt el, egy évvel több, mint Finnország esetében. A NATO-nak jelenleg 32 tagja van - kétszer annyi, mint a hidegháború végén.
A svédek integrációja a védelmi szövetséghez már évekkel ezelőtt megkezdődött. Stockholm 1994-ben csatlakozott a NATO Partnerség a békéért programjához. Részt vett a szövetség nagy gyakorlatain és misszióiban, Koszovóban, valamint Afganisztánban, Líbiában és Irakban. A 2014-es walesi csúcstalálkozón különleges partnerségi státuszt kapott, ami még szorosabb együttműködést jelentett a szövetség országaival. Ezt két évvel később követte egy különösen fontos lépés, ami voltaképpen már a semlegesség feladását vetítette előre: a Krím oroszok általi annektálása után Stockholm olyan megállapodást kötött a szövetséggel, amely lehetővé tette, hogy a NATO válsághelyzet vagy háború esetén csapatait svéd földön állomásoztassa.
Most már a földrajz is más
Politikailag azonban a szövetséghez való csatlakozás ellentmondásos maradt Svédországban, egészen Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziójáig. Az akkor még ellenzékben lévő Ulf Kristersson vezette Mérsékelt Párt azonnal támogatta ezt a lépést. Végül a kormányzó szociáldemokraták is felsorakoztak a javaslat mellé.
Azzal, hogy a skandináv állam a védelmi szövetség tagja lett, jelentősen megváltoznak a geopolitikai erőviszonyok Európában, illetve a NATO és Oroszország között. Svédország fontos szerepet játszik a szövetség új védelmi terveiben. „A földrajz valóban változik" – ismerte el Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára. Ezek a változások elsődlegesen a balti-tengeri régiót és a „magas északot” érintik, ahogy a NATO-nál mondják. A szövetség nem tervezi, hogy multinacionális csapatokat állomásoztasson svéd területen, vagy főhadiszállást létesítsen. Mint Ulf Kristersson rámutatott, nem tervezik azt sem, hogy nukleáris fegyvereket tartsanak.
Milyen gyakorlati következményei vannak a svéd csatlakozásnak a NATO-ra nézve? Az új parancsnoki struktúrában az országot a virginiai Norfolkban lévő műveleti parancsnoksághoz rendelték. Kulcsszerep hárulna az országra abban az esetben, ha Oroszország támadást indítana a balti államok ellen. Ez esetben Stockholm biztosítaná a hadianyagok és a hadfelszerelések szállítását Skandinávián és a Balti-tengeren keresztül Észtországba, Lettországba vagy Litvániába, - mondta el egy magas rangú NATO-tisztviselő a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.
Van, ami a viking idők óta nem változott
Az amerikai erősítés ezt követően Norvégián vagy Svédország nyugati partvidékén keresztül érkezhetne. A szövetség lezárhatná a Balti-tengert az orosz hadihajók elől. Ezután tengeri hidakat létesíthetnének a svéd keleti partvidékről Finnországba és közvetlenül a balti államokba.
Gotland szigete szintén központi szerepet játszana. A viking idők óta az a szabály, akié Gotlandot uralja, az egész Balti-tengert uralja. 2005-ben ugyan demilitarizálták a szigetet, de Svédország 2018-ban óta ismét egy ezredet állomásoztatott itt. Az itteni csapatokat már az orosz invázió előtt megerősítették. A NATO abból indul ki: stratégiailag olyan fontos a sziget – egy NATO tisztviselő például elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozónak nevezte -, hogy egy esetleges orosz támadás esetén szinte biztosan megtámadják, ezért egy ilyen fejleményre különösen alaposan felkészülne a szövetség.
Svédország NATO-ba való felvétele mozgásteret ad a balti államoknak, amelyeknek stratégiailag sokkal nehezebb helyzetben lennének a svédek aktív jelenléte nélkül egy esetleges orosz támadás esetén. Svédország kiterjedt rakéta- és légvédelmi rendszereket állomásoztathat a baltiak védelmében.
A Balti-tenger nem ettől lesz biztonságos
Jóllehet Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával a Balti-tengert most már szinte kizárólag a védelmi szövetség tagjai veszik körül, erőteljes túlzás lenne „NATO-tengerről" beszélni. Erre figyelmeztetett a svéd haditengerészet vezetője, Ewa Skoog Haslum ellentengernagy, aki egy lapinterjúban rámutatott, azért lenne helytelen egy ilyen megfogalmazás, mert Oroszország aligha nyugodna bele könnyen a Balti-tenger feladásába: ezen keresztül szállít árukat, s látja el termékekkel kalinyingrádi enklávét. A Kreml tehát mindent elkövethet azért, hogy használhassa a tengert. A NATO-tenger kifejezés azért is veszélyes, mert arra enged következtetni, hogy a Balti-tenger biztonságos, a hajózás és a katonai szállítás problémamentesen lebonyolítható, és a katonai erőforrásokat máshol lehet felhasználni - mondja Haslum. Ez azonban nincs így, mutat rá.
Tény azonban, hogy Oroszország balti flottájának ereje az elmúlt években jelentősen csökkent. Ez az Ukrajna elleni háborúban elszenvedett veszteségekkel, de mindenekelőtt a finanszírozás hiányával függ össze. „Meglepő volt látni, hogy Oroszország az évek során nem fektetett be új forrásokat a balti flottába” – mutatott rá a FAZ-ban Kjell Engelbrekt svéd biztonságpolitikai szakértő, aki szerint a magyarázat az Ukrajna elleni háború volt. Az oroszok emiatt a szárazföldi erőket fejlesztették a legerőteljesebben, a Balti-tenger emiatt csak másodlagos jelentőségűvé vált a számukra. "Nyilvánvalóan Oroszország sem feltételezte, hogy Finnország és Svédország csatlakozik a NATO-hoz" – véli a szakértő.
A hidegháború idején a szovjet balti flotta több mint 90 tengeralattjáróval rendelkezett. Mára ennek a töredéke maradt. Ezzel szemben Finnország, a balti államok, Lengyelország, Svédország, Németország, Dánia és Norvégia sokkal több hajóval rendelkezik. Ezért nem valószínű, hogy Oroszország képes lesz uralni a régiót egy fegyveres konfliktus esetén, nemhogy a dán hajózási útvonalakon keresztül előrenyomulni az Atlanti-óceán északi részébe.
Svédország haditengerészete kiváló támogatást jelent a többi NATO-partner számára a balti-tengeri térségben, különösen a régió rendkívül jó ismerete miatt.
Világszínvonalú hadiiparral rendelkeznek
A svéd hadsereg többek között valamivel kevesebb mint 120 átalakított Leopard 2 harckocsival rendelkezik, amelyeket a skandináv országban Stridsvagn 122-nek neveznek. A levegőben többek között a svéd Jas 39 Gripen vadászrepülőgépekre támaszkodik. Svédországot régóta kis katonai hatalomnak tekintik. A 10 milliós ország azonban tavaly GDP-jének mindössze 1,54 százalékát költötte védelemre.
Az alacsony katonai kiadások ellenére Svédországnak mégis sikerült egy világszínvonalú hadiipari komplexumot kiépítenie az elmúlt években - írja a Politico. Az ország gyártja többek között a Saab JAS 39 Gripen egyhajtóműves szuperszonikus vadászgépet és a már említett Stridsvagn 122-est. Emellett a Saab előállít Carl Gustav gránátvetőket, AT4-es vállról indítható, páncélosok ellen bevethető fegyvereket, Gotland tengeralattjárókat és RBS15 hajó elleni rakétákat.
Svédországban 2017 óta ismét kötelező a sorkatonai szolgálat, de az aktív katonák száma még mindig meglehetősen alacsony. A NATO számára Svédország csatlakozása kezdetben nem jelenti azt, hogy a szövetség hadereje jelentősen megerősödik a személyi állományt tekintve. Azonban "Svédország mindenekelőtt egy jól felszerelt hadsereget, több mint száz fejlett harci repülőgépet, egy modern haditengerészetet [...] és egy technológiailag fejlett védelmi ipart hoz a NATO-nak" – mutatott rá Neil Melvin, a londoni Royal United Services Institute munkatársa. Ráadásul az ország már bejelentette, hogy 2024-re a GDP két százalékára kívánja növelni a katonai kiadásokat.
Technológiai ereje mellett Svédország a NATO-hoz való csatlakozással további, Oroszországgal kapcsolatos szakértelmet is bevisz a védelmi szövetségbe. Ezt többek között Minna Alander, a Finn Nemzetközi Ügyek Intézetének politológusa és biztonságpolitikai szakértője mondta egy februári védelmi politikai konferencián.
A NATO ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Oroszországnak nincs oka arra, hogy fenyegetve érezze magát az északi bővítés miatt. A szövetség cáfolja azokat a kijelentéseket is, amelyek szerint be akarja keríteni Oroszországot.
Fontos szárazföldi útvonal
Bár Svédországnak nincs közvetlen határa Oroszországgal, a norvégok legfontosabb utánpótlási vonalai svéd területen keresztül haladnak. Többek között az a vasútvonal is itt megy át, amelyen keresztül a narviki kikötőből északkelet felé lehet árut szállítani.
Svédország, Norvégia és Finnország különösen szoros katonai együttműködésre törekszik: integrált védelmi tervekkel rendelkeznek, amelyeket jelenleg a "Nordic Response" gyakorlaton tesztelnek. "Nincs kétség afelől, hogy Svédország Norvégia vagy Finnország segítségére siet, ha megtámadják őket" - mondta egy NATO-tisztviselő.
