A Mol ismét frissítette eredendően 2016-os, 2021-ben már egyszer megújított, 2030-ig szóló, „Shape Tomorrow” nevű célkitűzéseit. Ennek lényege, hogy a „zöld átmenet” végrehajtása közben is fenntartják a térségi ellátás biztonságát, a vállalat versenyképességét és a részvényesi értékteremtést - idézik Hernádi Zsoltot, a csoport elnök-vezérigazgatóját. (Az ellátásra sokak szerint rá is fér a biztonságnövelés: 2022-ben ugyanis, máig pontosan nem tisztázott okokból, összeomlott a teljes hazai üzemanyagpiac, ami csak a hatóságitarifa-rendszer kivezetésével rendeződött.) Hagyományos tevékenységeik mellett zöld energiával teszik fenntarthatóbbá, önellátóbbá és versenyképesebbé cégüket és így Közép-Európát. „Zöld” beruházásokra 2030-ig 4 milliárd dollárt fordítanak.
A 2021-es frissítéshez hasonlóan a fő cél a 2050-es „karbonsemlegesség”, amikor tehát a működésükkel kibocsátott szén-dioxidot el is nyelik. (Ez termékeikre nem vonatkozik.) A Mol mindent megtesz azért, hogy teljesítse az EU bátor energiaátmeneti céljait. Ugyanakkor Hernádi Zsolt szerint nem méltányos, ha ennek költségeit az iparra terhelik. A közösségi célok csak közösségi támogatással, okos szabályozással és együttműködéssel érhetők el - véli.
A csoport 2016-ban hirdette meg, hogy a szénhidrogén-kitermelésre, olajfeldolgozására és üzemanyagértékesítésre épülő, hagyományos tevékenységét a vegyipar és a „fogyasztói szolgáltatások” felé bővíti - emlékeztetnek. A mostani frissítést az indokolja, hogy a szénhidrogének iránti kereslet a szigorodó környezetvédelmi célok ellenére is jelentős.
Olaj- és gázkitermelésük fő célja a természetes csökkenés fékezése. Így a napi átlagot 2029-ig a mostani, 90 ezer hordó olajnak megfelelő szinten tartanák. Emellett földhőkutatásba kezdenek, illetve lítiummal és szén-dioxid-besajtolással kísérleteznek. Fokozzák a nemzetközi együttműködést és a horvát INA hatékonyságát.
A továbbra is hangsúlyos, hagyományos finomítás-nagykereskedelmet biometán- és zöldhidrogén-előállítással, illetve bio- és hulladékhasznosítással bővítik. A finomítási költségeket 150 millió dollárral csökkentik, és növelik a rugalmasságot (értsd: a nem orosz olaj feldolgozási képességét). 2030-ig összesen több mint kétmilliárd dollárt szánnak hulladékgazdálkodási, újrahasznosítási és közepes méretű vegyipari beruházásokra, illetve energiahatékonyságra, az üvegházgáz-kibocsátás mérséklésére és a „fenntartható” üzemanyagok aránynövelésére. A Százhalombattán épülő zöldhidrogén-üzem áramigényét főleg napelemekkel, illetve más, megújuló-alapú és tárolási megoldásokkal biztosítanák. Megújulóenergia-fogyasztásuk 2030-ra elérheti az évi 2500 gigawattórát.
A fogyasztói szolgáltatásoknak nevezett kiskereskedelem 2030-as EBITDA-nyereség-célja 1 milliárd dollár. Ez a mostani, 700 millióhoz képest nem tűnik elérhetetlennek. Tovább bővítik hagyományos és elektromos töltőhálózatukat, illetve felkészülnek a hidrogéntankolásra. Növelik az ételkínálatot: bevételeikben 2025-ig 65, 2030-ig pedig 85 százalékra növelnék az üzemanyagokon kívüli termékek arányát.
Hulladékgazdálkodásuk 2030-tól évi másfélmillió tonna alapanyagot biztosíthat a térség olaj-, energia- és vegyiparának. Míg a lerakást 2035-ig 10 százalékra szorítják le, az újrahasznosítást 65 százalékra növelik. (A Mohu Mol 2058-ig jogosult a jelenleg Magyarországon évente keletkező 4-5 millió tonna háztartási szilárd hulladék begyűjtésére és előfeldolgozására.)
