;

Oroszország;rekord;elnökválasztás;Vlagyimir Putyin;

Orosz ellenzéki személyiségek sora szólította már fel a nyugati államokat, hogy ne ismerjék el az orosz elnökválasztást legitimnek. Az EU vezetői szerint ilyesmit csak a 27 tagállam közös döntése alapján lehet meghozni. A megszállt ukrán területeken rende

- Itt a háromnapos elnökválasztási bohózat, Vlagyimir Putyin rekordra hajt

Meglesz neki.

Oroszország történetének nyolcadik elnökválasztása kezdődött meg pénteken. Az ezúttal három napig tartó választásnak semmiféle tétje nincs, miután egyetlen tényleges ellenzéki, háborúellenes jelöltet sem engedett indulni az orosz hatalom. Vlagyimir Putyin ötödik elnöki mandátuma olyannyira biztosra vehető, hogy akár előre lehet gratulálni hozzá, amint tette azt ironikusan Charles Michel is. Az Európai Tanács elnöke az X-en azt írta: „Szeretnék gratulálni Vlagyimir Putyinnak a ma kezdődő választásokon aratott elsöprő győzelméhez. Nincs ellenzék. Nincs szabadság. Nincs választás”.

Ez az első háromnapos elnökválasztás, a módszert első alkalommal a Covid-járvány idején alkalmazták parlamenti választásra, de a jelek szerint a Kremlnek megtetszett. Az ellenzéki aktivisták szerint ez is egy újabb lehetőség a választás manipulálására, akárcsak az újdonságként bevezetett internetes szavazás. A távszavazás kapcsán bizonyítottnak is tűnik a feltételezés. A választás lebonyolításával kapcsolatos első orosz médiahírek arról szóltak, hogy akadozik, néha teljesen összeomlik a platform, a választási hatóság a váratlanul magas igénybevétellel magyarázta. A The Moscow Times ellenzéki emigráns portálnak nyilatkozó ellenzéki választási szakértő szerint a rendszer összeomlását eredményező nagy igénybevétel annak volt köszönhető, hogy az állami munkáltatók vigyázó szeme alatt közalkalmazottak tömege próbálta online leadni voksát.

Putyin és rezsimje számára ugyanis a magas részvétel és a rekordmagas százalékkal megszerzett győzelem deklaráltan fontos. Azt maga Putyin mondta el nyilvánosan, hogy „örülne egy 80 százalékos győzelemnek”, a részvétel kapcsán pedig, sajtójelentésekből úgy tűnik, minimum 75 százalékot akarnak elérni.

A hatóságok mindenre felkészülten próbálják megakadályozni az épp egy hónapja elhunyt Alekszej Navalnij kezdeményezését, a „Délben Putyin ellen”. A volt ellenzéki vezető nyomán most özvegye és az emigráns orosz ellenzéki személyiségek arra kérik az oroszokat, hogy vasárnap délben 12-kor menjenek el voksukat leadni, Putyin bármely ellenjelöltjére, mégha ők nem is valós kihívók, így demonstrálva különvéleményüket és a rezsimmel szembeni elutasítást. A moszkvai ügyészség csütörtökön közölte, hogy „az interneten olyan publikációkat látott”, amelyek „jogosulatlan tömegrendezvényekre” szólítottak fel a szavazóhelyiségekben 12 órakor. március 17-én. „Az ilyen tömegrendezvények megszervezése és az azokon való részvétel a hatályos jogszabályok értelmében büntetendő” – áll a Telegramon közzétett közleményben. Hogy miként bizonyítható, hogy  tiltakozásképpen szavaz valaki 12 órakor? Sztanyiszlav Andrejcsuk, a Golos független választási felügyelet társelnöke a Meduzának azt nyilatkozta, csütörtökön szórólapokat kaptak a választási megfigyelők, amelyek ajánlásokat fogalmaznak meg arról, hogy miként ismerhetik fel, ha egy szavazó a „Putyin ellen délben” tüntetés részeként kíván szavazni.

Pénteken egyelőre másképpen tiltakoztak az ellenzékiek – öt régióban zöld festéket dobtak az urnákba, tönkretéve a benne lévő szavazólapokat, beszámolók szerint többeket le is tartóztattak emiatt. A módszer nem véletlen - az oroszul zeljonkának nevezett festéket a 2010-es években széles körben használták ellenzéki aktivisták elleni támadásokban.

Vége a magyar kormányfővel kiváló kapcsolatokat ápoló Geert Wilders álmának: a tavalyi holland parlamenti választás győztese, a jobboldali populista Szabadságpárt (PVV) vezetője nem lesz következő holland miniszterelnök, a jobboldali-liberális politikus Mark Rutte utódja.