Robert Fico kormánya a kultúrpolitika szempontjából is a magyar útra téved. Ennek első lépése lehet a pozsonyi Műcsarnok, a Kunsthalle Bratislava autonómiájának felszámolása. A Műcsarnok vezetősége közleményében rámutatott: a kulturális minisztérium egy sor közelmúltbeli döntésével lényegében megszüntette az intézményt. „Mi, a Műcsarnok dolgozói felháborodunk a minisztériumnak a legújabb szlovák kortárs művészeti intézménnyel szembeni fellépésén, és határozottan elítéljük ezt a fajta átláthatatlan döntéshozatalt” – írták közleményükben.
A kulturális tárca január közepén jelentette be, hogy a pozsonyi Műcsarnok a Szlovák Nemzeti Galéria (SNG) igazgatása alá kerül. Martina Simkovicová kulturális miniszter szerint a múzeum „nem használta ki történelmi lehetőséget”, és nem felelt meg az elvárásoknak sem a programját, sem a menedzsmentjét illetően. A tárca egyúttal a „gyermekvédelemre” is hivatkozott. A kortárs művészetet befogadó Kunsthalle Bratislava ugyanis politikailag progresszív, s támogatja az LMBTQ-közösséget. Mindezek alapján itthon sokaknak lehet déjà vu érzése.
A minisztérium bejelentését követően lemondott Jan Kratochvil igazgató, a posztot azóta átmenetileg Denisa Zlatá gazdasági vezető tölti be. Az intézmény 2020 januárjától létezik önálló szervezetként. Az intézmények összevonására vonatkozó hivatalos utasítást a kulturális minisztérium január 19-én küldte el, részletek ismertetése nélkül. Február végén a Műcsarnok alkalmazottait arról értesítették, elveszítik állásukat.
„Sejtettük, hogy valami történni fog, de egyikünk sem számított rá, hogy ilyen gyorsan” – mondta Denisa Zlatá a Denník N-nek. „Meg vagyok döbbenve” – reagált az elbocsátásokra Lydia Pribisová főkurátor. „Sejtettem, hogy ez így alakulhat, de nem tudtam, és most sem tudom elhinni” – tette hozzá.
Az összevonás „agytrösztje”, a kulturális minisztérium elszalasztott történelmi lehetőségről szóló érveit meglehetősen homályosnak tartják. A Műcsarnok úgy véli, a minisztérium számára kényelmetlen intézménnyé vált, mivel kiállításain aktuális társadalmi kérdéseket – az LMBTQ-közösségek életét, a klímaválságot vagy a feminista diskurzust – érintett.
Manipulációt emleget az igazgató
Mint az artalk.sk portál írta, Peter Lukác egyebek mellett súlyos „kötelességszegésekkel” vádolta a Műcsarnokot, amelyeket szerinte a volt kulturális miniszter által elrendelt ellenőrzés tárt fel. Denisa Zlatá megbízott igazgató ezzel kapcsolatban azt mondta a Denník N-nek, hogy manipulációról van szó. Az ellenőrzés csak kis hibákat tárt fel. „Kiderült, tévedésből 315 euróval többet fizettünk egy részmunkaidős munkavállalónak, mert a ledolgozott órákról szóló kimutatást rosszul írták meg, ennyi történt” – mondta Zlatá.
Peter Lukác – az ő irányítása alá kerül majd a teljes képzőművészeti program a minisztériumban – nem tekinthető a képzőművészet elismert szakemberének: másfél hónapja áll a kulturális tárca alkalmazásában, és saját elmondása szerint két hete sem foglalkozik a vizuális művészetek ügyével. Korábban részt vett a Nagyszombat melletti PSA Peugeot Citroën autóprojektben, és a Szabványügyi, Mérésügyi és Vizsgáló Hivatal elnökeként tevékenykedett.
A Műcsarnoknak a nemzeti galériával való egyesítését azzal védte, hogy ezzel az előbbi intézmény funkcionalitásának megőrzésére törekedtek. „Megértem, hogy ez egy népszerűtlen, és megterhelő megoldás a galéria számára, de ez csak addig tart, amíg a Kunsthalle számára nem találunk egy fenntartható létformát” – állította Lukác. A Műcsarnok költségvetésével kapcsolatos tervek azonban felettébb homályosak. Arra a kérdésre, az intézmény milyen anyagi forrásokra számíthat, Lukác nem adott választ.
A Műcsarnok így Alexandra Kusá, a nemzeti galéria főigazgatójának irányítása alá kerül. „Traumatikus helyzetbe kerültem, immár másodszor” – utalt arra, hogy 2016-ban szintén a galériának kellett „kisegítenie” a Kunsthallét a tárca döntése értelmében. Akkoriban egyébként ugyancsak Fico töltötte be a kormányfői tisztséget.
A Képzőművészeti Akadémia és a Nyílt Kultúra platform február 27-én megtartott általános vitáján Kusá még azt mondta, hogy az egyesülés után is meg akarja őrizni a Műcsarnok függetlenségét. Ehhez képest másnap a munkatársakat arról értesítették, hogy 2024. április 1-jétől megszűnik az állásuk.
„Nem gondolom, hogy a Műcsarnoknak hosszú távon a nemzeti galéria alatt kellene működnie” – állította Kusá. Az egyesülés feltételei egyelőre nem tisztázottak. „Mindent megteszek azért, hogy a Műcsarnok ismét önállóan működjön” – tette hozzá. Szerinte a Műcsarnok néhány munkatársa visszatérhet majd. „Idén újra talpra akarjuk állítani az intézményt, be akarjuk bizonyítani, hogy a dolgokat helyre lehet hozni” – hangoztatta.
Az ígéreteknek azonban nem hisznek a Kunsthalle munkatársai. Az intézmény homályos jövője mellett azonban egy másik kérdés is felmerül: vajon a kormány a kulturális szféra más területeire is rá akarja-e tenni a kezét? Az előjelek mindenesetre nem túl biztatóak.
Szélsőséges tárcavezető
Martina Simovicová kulturális miniszter egykor a Markíza magántelevízió riportere volt. 2015-ben menesztették, mert gyűlölködő tartalmakat tett közzé Facebook-oldalán a szíriai háborús menekültekről. Ezután a szélsőjobboldali média sztárjává vált, idegengyűlölő, oltásellenes, homofób és oroszbarát tartalmakat terjesztett a közösségi oldalain. 2018-ban az Emberi Jogi Intézet az év homofóbja díjára jelölte az LMBTQ-közösség elleni gyűlöletet népszerűsítő rendszeres Facebook-bejegyzéseiért. A 2016-os szlovák parlamenti választásokon a Család vagyunk politikai párt színeiben beválasztották a parlamentbe. Nem sokkal a választások után azonban kizárták a pártból, mert parlamenti szavazatot adott le saját magának. A 2023-as választásokon a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt (SNS) listáján került a parlamentbe.
