Még a hónap közepénél se járunk, de már két robbantást jelentett be a recski andezitbánya. Februárban is volt négy. A bányaművelés tehát a korábbi lendülettel folytatódik, holott a rendőrség büntetőeljárás keretében vizsgálja, hogy van-e személyi felelőse a tavaly júniusi sárlavinának, és annak bekövetkeztéért mennyiben felelős a nagyközség felett nyitott bánya, illetve a bánya dolgozói.
UPDATE
Cikkünk megjelenése után az Andezit-Bau Zrt. azt állította, hogy az általa üzemeltetett „ Recsk VII.” kőbányában az utolsó robbantás 2023. november 16-án volt. „Recsk közigazgatási területén további két másik kőbánya található, amely nem a mi tulajdonunk és ahol valóban volt már ebben az évben több robbantás is” – hangzik a közlemény.
Információink szerint a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával folyó nyomozás részeként eredetileg február végéig kapott határidőt a bányászati szakértő az igazságügyi szakértői vélemény előterjesztésére. A kirendelt épületszerkezeti és ingatlan értékbecslőnek pedig február második felében kellett helyszíni szemlét tartani az érintett ingatlanoknál.
A nyomozás tempója aligha nevezhető fergetegesnek, de nem sokkal gyorsabb a károsultak ügyének rendezése sem. A kormány először ugyan magára húzta az ügyet, hiszen nem sokkal a sárlavina után 500 millió forintot különített el a Recsken károsodott lakóingatlanok helyzetének rendezésére.
Ez csupán azért meglepő, mert elméletileg egy magyar államtól teljesen független magántársaság bányájáról van szó.
A cég jogelődjének korábbi kisebbségi tulajdonosából a bányatársaság jogi képviselőjévé avanzsált – Kósa Lajos Fidesz-alelnök, országgyűlési képviselő barátjaként ismert – Fiák István ügyvéd korábban tagadta, hogy a recski kőbányát üzemeltető Andezit-Bau Bányászati Zrt.-t bárminemű felelősség terhelné a sárlavina okozta károkért. Sőt, azt is vitatta, hogy „a megjelölt területen bármilyen káresemény bekövetkezett volna”.
Megjelent a rendelet, félmilliárdos kormányzati segélyt kapnak azok a recskiek, akiknek a házát tönkretette a NER-bányából lezúduló sárAz ügyészség felülbírálta a rendőrséget, mégis nyomozás indul a recski sárlavina ügyébenSzűk két hét alatt kiderítette a rendőrség, hogy nem bűncselekmény, amiért a NER-közeli bányából sárlavina zúdult a recski házakraA kormány mindenesetre egy – azóta is hatályban lévő – kormányhatározattal az MR Lakásalapra bízta a feladatot, ám az erről szóló támogatási szerződést a mai napig nem sikerült aláírni. Az MR Lakásalap Népszavának írt válaszában erről egy szót sem ír, arról viszont igen, hogy dolgoznak „a nagyon összetett, nagyon komplex beavatkozást igénylő feladaton”.
Legutóbb 2024. február 8-án tartottak informális egyeztetést az ügyben, amelyen részt vett többek között Recsk polgármestere, illetve a helyi jelenléttel és segítségnyújtással megbízott koordinátoruk is. Arra jutottak,
hogy az érintett 22 háztartás „tulajdonképpen és általánosságban nem feltétlenül kívánna változtatni eddigi lakóhelyén, életmódján”, ha „valamilyen módon garantálható volna, hogy egy következő szélsőséges időjárási körülmény, vihar, sárlefolyás, semmilyen módon nem veszélyezteti a háztartásaikat”
– válaszolta kérdéseinkre Sass Gyula Levente társadalmi kapcsolatokért és kommunikációért felelős vezető, aki hangsúlyozta, hogy „az MR Lakásalap Nkft. folyamatos terepi jelenléte mellett, egészen konkrét ingatlan vásárlási és bérleti kínálati listát egyeztet az ott lakókkal, amennyiben ezzel kapcsolatban érdeklődés és együttműködési szándék mutatkozik”.
A sárlavinával érintett Hunyadi utca lakói többféle lakhatási megoldás közül választhatnak.
Költözhetnek saját tulajdonú házba, feltéve persze, hogy kifizetik a saját ingatlanuk és a kiválasztott – az MR Lakásalap saját portfóliójából ajánlott vagy saját maguk által talált – ingatlan közötti árkülönbséget. Az MR ingatlanjai esetén akár részletekben is.
A másik lehetőség, hogy a saját házukért cserébe elfogadnak egy bérleményt.
A Lakásalap – hangsúlyozza a kommunikációs vezető – egyedi, személyre szabott, minden fél számára vállalható feltételeket szab. Ezenfelül segítik őket az adósságrendezésben és az ingatlanok tulajdonviszonyainak tisztázásában is.
A 22 család felével sikerült felvenni a kapcsolatot, közülük egy család fogadta el eddig a csereingatlant, a szerződéskötés utolsó fázisában van az ügylet.
Egy család magától elköltözött a településről, további három ingatlan lakóival egyeztetnek. Négy család egyáltalán nem akar elköltözni, hat pedig elsősorban jogi úton remél megoldást. Sass nem tagadja, hogy a „mobilitás iránti motiváltság és a Lakásalap által kínált lakhatási megoldásokban való együttműködési szándék összességében inkább alacsonynak mondható”.
„Emberekről beszélünk, akiket nem lehet csak úgy ide-oda rakosgatni, átköltöztetni bárhová, csak azért, hogy ne legyen velük gond.
A többség nem akar mást, mint maradni a megszokott közegben. A sárlavina és a bánya miatt kialakult veszélyérzetük miatt olyan döntésekre, cselekvésre kényszerülnek, amire enélkül nem. Ezek az emberek önszántukból soha nem akarnának más településre, főként nem az ország másik végébe költözni, saját házukat nem cserélnék bérlakásra” – magyarázza Balogh Szabolcs, a károsultakat képviselő Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa.
Magyar György ügyvéd elmondta,
hogy ügyvédi irodája egy károsult esetében úgynevezett próbapert indít, annak eredményei alapján járnak majd el a többi károsult esetében.
A próbaper lényege, hogy legyen egy olyan bírósági ítélet, amely kvázi „precedensként” felhasználható a többi károsult igényérvényesítése során. A perben tárgyalás még a nyári szünet előtt várható.
Sárlavina Recsken: Mossa kezeit a bányacég, pert indítanak a károsultakMár a lavina előtt is vizsgálódtak Recsken, az andezitbányában most is egymást érik a robbantásokA NER sunnyog, a recski sárlavina károsultjai kártérítési követelést küldenek a felettük kialakított bánya tulajdonosánakÍgéret van, pénz nincs Recsken, a kormány titkolja a felmérésről készült jelentéstRobbant a NER-es recski bánya, repül a Biblia