Ha a Jegymester.hu vagy a Jegy.hu oldalán szeretne a vásárló közvetlenül jegyet venni a magyar kulturális intézményekbe, akkor kényelmi díjat kell fizetnie, vagyis többet kell költenie, mintha felkereste volna az adott hely jegypénztárát vagy egyes intézmények esetében a honlapjukhoz delegált felületen vásárolta volna meg a jegyet (például https://opera.jegy.hu/ oldalon). Ezt tapasztalni a Műcsarnok, a Nemzeti Színház és a Zeneakadémia esetében, melyek a Jegymester.hu oldalhoz tartoznak, illetve a Kiscelli Múzeumnál, Magyar Nemzeti Múzeumnál, a Magyar Állami Operaháznál, melyek a Jegy.hu oldalához kapcsolódnak, de kivétel is akad, mint a Ludwig Múzeum, melynek önálló oldala van.
A helyzet kapcsán megkerestünk pár intézményt. A Magyar Nemzeti Galéria, illetve a Szépművészeti Múzeum részéről azt a választ kaptuk, hogy a kulturális intézmények nagy része – vagyis nemcsak a múzeumok, hanem mozik, színházak, koncerttermek – azért használnak különböző jegyértékesítő felületeket a belépőjegyeinek online értékesítésére, mert egy meglévő, jegyárusítással foglalkozó platformon belépőt értékesíteni az intézmények számára költséghatékonyabb, mint erre a célra egy önálló jegyértékesítő rendszert fejleszteni és fenntartani. „Az online jegyvásárlási lehetőség egy kényelmi szolgáltatás, a vásárlók így elkerülhetik az esetleges sorban állást vagy éppen az eseményről való lemaradást” – írták.
A Műcsarnoktól azt a választ kaptuk, hogy nincs saját fejlesztésű szoftverük, évtizedek óta a Jegymester Kft.-vel állnak szerződéses kapcsolatban, melynek keretében rajtuk keresztül történik a jegypénztári és az online jegyértékesítés az ehhez kapcsolódó összes adatszolgáltatási, tárolási és karbantartási feladattal együtt.
„Saját értékesítő rendszer fejlesztése igen költséges, jó részét a jegyárba kellene beépítenünk, azaz a most csak az online vásárlókat érintő kényelmi díj helyett mindenkit érintő emelt belépőjegy árak lennének”
– válaszolta Csóka Edina, a Műcsarnok kommunikációs munkatársa. Hozzátette, folyamatosan tárgyalnak a lehetőségekről a fejlesztőkkel, piacvezető jegyértékesítő rendszerekkel, de eddig még nem sikerült olyan optimális megoldást találni, mely a gyakorlatban is felhasználóbarát, megfelel a jogszabályi környezetnek és kerek egészben kezeli a különböző adatbázisok információit és mindezek együttese nem jelent jelentős többletköltséget.
A Zeneakadémia nem csak egy jegyértékesítő oldalhoz kapcsolódik. „A Zeneakadémia termeit számos zenekar és koncertszervező bérli, akik jegyeiket saját hatáskörben adják el. Honlapunkon feltüntetjük a koncertek információit, azt is, hogy ki az adott koncert rendezője. A jegyvásárlás link annak a jegyértékesítőnek az oldalára visz át, akivel az adott koncert rendezője megállapodott az értékesítésről” – kaptuk a választ. Azt írták továbbá, hogy ha a vásárló a Zeneakadémia Koncertközpont által rendezett koncertre a Zeneakadémia honlapja felől indulva váltja meg a jegyét, akkor mentesül a kényelmi szolgáltatási díjtól. Tudomásuk szerint több zenekar is hasonlóképpen jár el, vagyis ha a zenekarok honlapján kezdeményezik a vásárlást, akkor nincs kényelmi díj.
A Budapesti Történeti Múzeum tagintézményei esetében egy egységes döntésre kellett jutni. „A Budapesti Történeti Múzeum tagintézményei (Aquincumi Múzeum, Vármúzeum, Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, Budapest Galéria) 2021 előtt több különböző jegyértékesítő rendszert használtak, ezt költségoptimalizálási és egyéb racionalizálási okokból egységesítettük. Ennek azóta számtalan előnyét látjuk, a legutóbbi a BTM+ jegy bevezetése, amellyel a látogatók az összes tagintézményt meglátogathatják kedvezményes áron” – válaszolta Lépold Zsanett, a múzeum PR- és kommunikációs referense. Az egységesítés előtt több szolgáltató ajánlatát összevetették, ebből az InterTicket került ki győztesen, amelyhez az intézményt egy szerződéses kötelezettség is köti: a Vármúzeum olyan kombinált jegyeket árul, amelyekkel a múzeum mellett meg lehet látogatni az ugyanabban az épületszárnyban található Szent István-termet is, amelyet az InterTicketet használó Várkapitányság üzemeltet. A Magyar Állami Operaház részéről azt a választ kaptuk, hogy a legtöbb magyar színháznak, de más kulturális intézménynek, beleértve a múzeumokat, művelődési házakat is, azért nincs saját jegyértékesítési rendszere, mert annak önálló fejlesztését túlságosan költségesnek ítélik meg. „Az Opera – a legtöbb magyar színházhoz és más kulturális intézményhez hasonlóan – olyan konstrukcióban értékesíti saját produkciói jegyeit a Jegy.hu felületén, hogy azokat ha a néző az intézmény honlapjához delegált felületen vásárolja meg – az Opera esetében a link ilyenkor az https://opera.jegy.hu/ oldalra irányítja a jegyvásárlót –, akkor mentesül a kényelmi díj fizetése alól. Amennyiben ugyanazt a jegyet közvetlenül a Jegy.hu felületén vásárolja meg, a rendszer már felszámolja a kényelmi díjat.” Hozzátették, a külsős produkciók jegyvásárlásánál felmerülő extra költségekre – amennyiben nem szerződnek le jegyértékesítésre az opera delegált felületén – az Operának nincs ráhatása.
A NER hálójában
A piac legnagyobb cége, a Jegy.hu. mögött a 2022-ben majdnem négyszeresére nőtt, 17 milliárd forintos forgalmából 238 milliós nyereséget elkönyvelt Interticket Kft. áll. A cég tulajdonosa is a NER gazdasági Bermuda- háromszögéből – Orbán-állam-magánszféra – érkez(het)ett, mivel a cég mögött az MFB vállalati beruházási és tranzakciós magántőkealapja áll. (Emlékeztetőül: a magántőkealapok a Fidesz itteni offshore-jai, ez a befektetési forma tökéletes anonimitást biztosít a végső tulajdonosok számára, így a NER gazdasági urai jó ideje ilyen, a magyar piacon elburjánzott magántőkealapok mögött rejtik el vagyonukat, és ezek alkalmasak lehetnek az állami pénzek magánzsebbe való átfolyatására is.) A tőkealap elvileg állami tulajdonú, az MFB-csoporthoz tartozik. Ugyanakkor a cégre zálogjogot jegyzett be a Mészáros Lőrinc-közeli Magyar Bankholding (MBH), ami jelzi, hogy kinek az érdekkörében keresendő a cég. A NER gazdasági háttérvilágához sorolódik a Jegymester.hu is. A cégbe 2018-ban szállt be az Exim Növekedési Magántőkealap, majd ebből alakult át a mai többségi tulajdonos, az Exim Exportösztönző magántőkealap. Az Exim Exportösztönző esetében az alapkezelő a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amelynek a tulajdonosa Gubicza Ágoston, Rogán Antal első feleségének a férje. Az Exim Magyarország az ország hivatalos exporthitel-ügynöksége. A Jegymester Kft. esetében 2022-ben a cég 3,4 milliárdos forgalom mellett 342 milliós tiszta nyereséget ért el.
Az egyetlen NER-től függetlennek tűnő piaci vállalkozás a netes jegyértékesítési piac töredékét lefedő, cseh tulajdonú, az IRS network cz. tulajdonába tartozó Ticketportal. A cégnek 2022-ben mintegy háromszoros forgalombővülés mellett félmilliárdos bevétele volt, ám érdekes módon míg a Rogán-közeli Jegymester 10 százalékot meghaladó nettó profitot hozott össze, addig a Ticketportal 23 milliós veszteséggel zárta az évet.
Bekerülni a vérkeringésbe
A jegyvásárlási rendszerek működése kapcsán megkérdeztük lapunk informatikai vezetőjét, Annár Gyulát is.
Ön szerint mi az oka annak, hogy a kulturális intézmények egy-egy nagyobb jegyértékesítő oldalhoz kapcsolódnak?
Az emberek szeretik, ha ugyanazt a jegykezelő rendszert használhatják. Szóval nem az intézmények lustasága, hogy nem készítenek maguknak saját jegyvásárlási rendszert, hanem azzal, hogy csatlakoznak a Jegy.hu vagy Jegymester.hu oldalához, bekerülnek a vérkeringésbe, így a felhasználók rájuk tudnak keresni. Mindennek gyakorlati haszna is van: ha például egy többfős társaság vidékről utazik fel Budapestre szombat este, és egy színházi előadást szeretnének megnézni, akkor egyszerűbb egy ilyen gyűjtőoldalon böngészni az aznap esti választékot, mint a színházak oldalait egyenként végignézni. Itt a fő szempont a kényelem. Ez más területen is így működik: a dijnet.hu oldalon fizetjük például az áramot és a gázt, ha meg valaki orvoshoz akar bejelentkezni, akkor a FoglaljOrvost.hu oldalt keresi fel, melyen szintén egy helyen találhatja meg a neki megfelelő szakembereket. A színházba járó emberek pedig nem feltétlenül egy adott intézmény oldalán kezdenek el jegyet vásárolni, hanem azt keresik, hogy a lakóhelyükhöz legközelebb merre lesz előadás, amit egy jegyértékesítési felületen könnyebben megtehetnek.
Mekkora feladat lenne egy ilyen oldalt készíteni?
Nem bonyolultabb, mint létrehozni egy webáruházat, ami egy honlapfejlesztés árából kijönne. Ebben a virtuális áruházban pedig egy kiállítás vagy egy előadás ülőhelye lenne a termék. A fizetést a SimplePay, a Barion vagy bármely más, akár saját online fizetőkapun keresztül kell lebonyolítani. Aztán el kell juttatni a vonalkóddal ellátott jegyet a vásárlóhoz például pdf-ben vagy a Wallet nevű alkalmazásban, amely egy virtuális tárca. Az intézmények viszont inkább csatlakoznak a központosított jegyárusító weblapokhoz, melyek egy aloldalt hoznak nekik létre. Az átlagfelhasználó persze nem veszi észre, hogy nem az adott színház vagy múzeum oldalára érkezett, hanem egy másik felületre.
