Sulyok Tamás a köztársasági elnökként való hivatalba lépése előtti napon lemondott az Alkotmánybíróság elnöki tisztéről. Amivel két probléma is van.
Egyrészt csak az elnöki tisztről mondott le, az alkotmánybírói tisztéről nem, viszont az elnöki tisztségről való lemondás nem jár automatikusan az alkotmánybírói tisztség megszűnésével is. Erről külön le kellett volna mondania. Egyikből nem következik a másik. Ezért Sulyok Tamás, bár elfoglalta köztársasági elnöki hivatalát, továbbra is alkotmánybíró maradt. Márpedig a kettő összeférhetetlen, ennek megszüntetése hiányában a köztársasági elnöki funkciója nem legitim. És ezt, ha valakinek, Sulyok Tamásnak tudnia kellene, hiszen nemcsak gyakorolta az alkotmányjogot, de oktatja is.
Viszont az összeférhetetlenség fennállása miatt legitim módon nem dolgozhatna köztársasági elnökként. Ebből következően a svédek NATO csatlakozásának ratifikálásáról szóló jogszabály aláírásának jogszerűsége is kétséges. Ami akár nemzetközi bonyodalmakat is okozhat. Kétségtelen tény, hogy az összeférhetetlenséget a későbbiek során is megszüntetheti, viszont ez nem visszamenőleges hatályú, tehát a jegyzőkönyv aláírásának jogszerűsége továbbra is vitatható marad.
Azzal, hogy nem mondott igazat édesapja 1944 utáni sorsát illetően, a szavahihetősége és a hitelessége megkérdőjelezhetővé vált. Most ezen felül alkotmányjogi szakértelmét kétségessé tette: alkotmányjogászként kellő rálátással kellene rendelkeznie az alkotmányos működésre, az Alkotmánybíróság, valamint a köztársasági elnöki jogintézmény vonatkozásában egyaránt. És ha a köztársasági elnök egyben alkotmányjogász is, akkor alapvető elvárás vele szemben, hogy ilyen alkotmányjogi hibát ne kövessen el államfőként sem. Noha esküt tett, hogy a jogszabályokat betartja, azzal kezdte, hogy egyet már megszegett.
A köztársasági elnök jogállásáról szóló törvény szerint a megválasztott köztársasági elnök tehát az összeférhetetlenséget a hivatalba lépéséig köteles megszüntetni. Viszont jegyezzük meg: ez a törvényi szabályozás alkotmányjogilag aggályos, két okból is.
Egyrészt, mert ez esetben a megválasztása és a hivatalba lépése közötti időben mindkét tisztséggel rendelkezik jogilag. Még akkor is, ha azt nem gyakorolja. Az összeférhetetlenség ugyanis a tisztségek meglétére vonatkozik, nem azok gyakorlására. Másrészt: ha a megválasztásáig még nem kell lemondania a korábbi tisztségeiről, csak később, a hivatalba lépéséig pedig nem teszi meg, úgy abban az esetben a köztársasági elnökké választásának legitimációja is megkérdőjeleződik. Az összeférhetetlenség későbbi megszüntetése sem fogja utólag legitimmé tenni. Az a jövőre vonatkozik, de ami addig történt, az összeférhetetlenség fennállása idején, az úgy is marad. A jogellenes állapot is, valamint az államberendezkedés működésének súlyos rendszerhibái is.