A rocktörténet jeles napja volt 1987. március 9. – az Island Records akkor adta ki a U2 The Joshua Tree című albumát. A lemez március 21-én a brit albumlista élére került. Április 25-én az Egyesült Államokban is a topra tört, és kilenc hétig ott is maradt. Két nappal ezután a Time magazin borítóján a bluest, a countryt, a folkot és a rockot egyesítő U2 virított. A Time-nál a zenekarok közül csak a Beatles, a Band és a Who került a címlapra korábban. Az album az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államopkban egyaránt platinalemez lett, összesen 25 millió példányt adtak el belőle a világon.
Bono nyolc évvel azelőtt arról beszélt: „Eltökélt szándékunk, hogy eljussunk odáig, ahol teljes művészi szabadságot élvezünk, s ahol úgy tudunk hatni az emberekre, ahogyan szeretnénk. Nagyon keményen dolgozunk a cél eléréséért.”
A Joshua Tree-vel minden megvalósult.
A Rolling Stone magazin az albumot Bruce Springsteen emblematikus nagylemezéhez, a Born in the USA-hez hasonlította, és a U2 tagjairól azt írta: „Hősökből szupersztárok lettek.” A lap év végi olvasói szavazásán a U2 nyert a legjobb album, a legjobb banda, a legjobb kislemez (With or Without You) és a legjobb férfiénekes (Bono) kategóriájában. A nagylemez két Grammy-díjat kapott, több mint húsz országban vezette a listát. A Los Angeles Times az album megjelenése után leszögezte: „A U2 a legnagyobb rockbanda a világon.” A New Musical Express előrevetítette: „A Joshua Tree minden bizonnyal jobb és bátrabb lemez, mint bármi más, ami 1987-ben megjelenik.” A New Zealand Herald pedig egyenesen azt állapította meg: „Ez az eddigi leglenyűgözőbb zenei gyűjtemény.”
Új-Zélandhoz szoros és szomorú kapcsolat fűzte az együttest. Amikor (1984-ben) a szintén amerikai listavezető The Unforgettable Fire című album világ körüli turnéja zajlott, Aucklandben egy helyi rocker kalauzolta a U2 muzsikusait. Greg Carroll közel került az ír bandához, amely alkalmazta őt roadnak (színpadi segítőnek), sőt, Bono közvetlen asszisztense lett, de legfőképpen baráttá vált. Carroll Dublinba költözött, és 1986. július 3-án az ír főváros utcáin motorozott, amikor belefutott egy autóba. Azonnal meghalt. Új-Zélandon vettek búcsút tőle hagyományos maori szertartás keretében. A temetésen a többiekkel együtt mélyen megrendült Bono elénekelte a Beatles Let It Be-jét és Bob Dylan Knockin' on Heaven's Doorját. A Joshua Tree korongon az aucklandi vulkáni magaslatot a címébe foglaló One Tree Hill Carrollnak állított emléket.
Akadt még tragikus fejlemény, mert a számok sorrendjét a producer Steve Lillywhite felesége, az alig negyvenegy éves korában elhunyt énekesnő, Kirsty MacColl állította össze. Az „angyali hang” úgy hallgatott el, hogy egy mexikói családi fürdőzés közben a fiát még kétségbeesetten félretolta a vízben, mielőtt egy hasító motorcsónak át nem ment rajta.
A Joshua Tree Tour – amelynek három koronaékszere az amerikai szingli listát egyaránt vezető With or Without You és I Still Haven't Found What I'm Looking For, valamint a Nagy-Britanniában a negyedik helyig jutó Where the Streets Have No Name volt – mindjárt 1987 tavaszán megkezdődött: áprilistól az év december 20-ig 109 koncertből állt. A tizenöt országot (Egyesült Államok, Kanada, Anglia, Észak-Írország, Írország, Skócia, Wales, Belgium, Hollandia, Franciaország, NSZK, Olaszország, Svédország, Spanyolország, Svájc) érintő turné 40 millió dolláros bevételt hozott, és 3 millió – előadásonként átlagban 27 523 – nézőt vonzott.
De nagyon rosszul indult. Az arizonai Tempe városában tartott nyitókoncerten egy lámpa Bonóra zuhant, és megvágta az arcát. Aztán szeptemberben Washingtonban, a Robert F. Kennedy stadionban Bono a szakadó esőben elcsúszott a színpadon, és ráesett a kulcscsontjára. „Iszonyatos fájdalmaim voltak” – mondta utóbb.
Annál nagyobb megtiszteltetés lehetett, hogy a címében a kaliforniai Mojave sivatag jellegzetes kaktuszát megörökítő album 2014-ben bekerült az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárának nemzeti lemezkatalógusába mint „kulturális, történeti és esztétikai szempontból jelentős alkotás”.
Sok millió hallgató öntudatlanul is így regisztrálta a maga részéről, alighanem örökre.
