Tévedés, hogy az orvosok csak lógatják a lábukat, nyakukban arany fonendoszkóppal - hangzott el a MOK szerdai tájékoztatóján, ahol bemutatták belső felmérésük eredményeit.
Az orvosokkal kapcsolatos előítéleteket oldaná fel a Magyar Orvosi Kamara azzal a belső felméréssel, amelynek eredményeit szerdán mutatták be a sajtónak. A gyógyítók közérzetére munkakörülményeire, jövedelmére, a hálapénzzel kapcsolatos attitűdökre is rákérdező belső kutatással - Álmos Péter kamarai elnök szerint – azt próbálták megérteni, miért érzékel a gyógyítók nagy többsége orvosellenes hangulatot.
- Kétségtelen – mondta az elnök - , hogy az utóbbi években a híradásokban vagy éppen bilincsben viszik el fehérköpenyeseket a munkahelyükről vagy úgy beszélnek róluk, mint akik a hálapénz hiánya miatt elvesztették munkakedvüket és ezért nőnek a várólisták. Ezeket az állításokat többféle algoritmussal is vizsgálták és ezekkel különféle eredményre jutottak. A Covid előtti utolsó „békeévhez” 2019-hez képest 2023-ra 100-120 százalékkal nőtt a orvosokkal kapcsolatos negatív hírek száma a sajtóban. Egyértelműen gyakoribb lett az orvosok említése a police.hu oldalon, mint olyanoké, akik valamilyen bűncselekményben vagy szabályszegésben érintettek és ezek a hírek be is kerültek a mainstream médiába.
Az orvosi kamara adategyeztetést kért a Nemzeti Védelmi Szolgálattól (NVSZ), amiből az derült ki,
hogy tavaly az összes gyanúba keveredett, eljárás alá vont orvos közül csak egy volt tagja a kamarának.
Álmos Péter szerint ez azt is mutatja, hogy a köztestület továbbra is azokat a gyógyítókat gyűjtötte tagjai közé, akiknek az etikus viselkedés igen fontos.
Álmos Péter közölte azt is, hogy a hálapénz megszűnése és a várólisták megnyúlása közötti ok-okozati összefüggést semmilyen adat nem igazolta a felmérésükben. Az anonim kérdőívre adott válaszok is megerősítették, hogy az orvostársadalomnak csak egy nagyon kis része alapozta erre a jövedelmi forrásra a megélhetését.
Öt százalék azoknak az aránya, akiknek az orvosbéremelést követően a korábbi hálapénzhez képest csökkent a jövedelme.
A bérrendezés előtt egy-egy orvos három-négy állásban is dolgozott, hogy tisztességesen megéljen. A jelenlegi fizetések mellett viszont már nem kényszerülnek ilyen sokan álláshalmozásra. Ez vezethet oda – mondta Álmos Péter –, hogy nőnek a várólisták.
Olyan területeken is sorok alakultak ki, ahol soha nem volt hálapénz, ilyenek például a patológiai szövettani vizsgálatok, és a képalkotó eljárások leleteinek értékelése.
A felmérés azt is egyértelműen igazolta, hogy a motivációt nem a fizetség, sokkal inkább a munkakörülmények határozzák meg. Ez utóbbiakkal viszont sok a probléma. A kérdőívre válaszolók több mint fele közepesen, vagy annál is kevésbé érez kedvet a munkájához.
Több mint harmaduknak klinikailag is mérhető depresszív tünetei vannak. Azaz a munkaterheléssel járó állandó feszültség szinte megoldhatatlan fizikai és lelki problémát okoz a mindennapokban.
- Ezzel együtt is az orvosok dolgoznak – mondta az elnök, aki szerint - téves az a közbeszédben terjedő nézet, miszerint az orvosok lógatják a lábukat arany fonendoszkóppal a nyakukban.
Álmos Péter szerint a várólisták a Covid-járvány évei alatt duzzadtak föl, mert összességében sok ellátás maradt el. Magyarországon számos osztály bezárt, és hosszú hónapokon keresztül csak sürgősségi ellátás zajlott. A kamara már akkor jelezte, hogy sokan lesznek a láthatatlan áldozatok, akik csak később és súlyosabb állapotban jelennek majd meg az ellátórendszerben.
