A napokban ismét átlépte a bitcoin árfolyama a 60 000 dollárt, hétközepi csúcsán 63 000 dollárt adtak érte Londonban. Satoshi Nakamoto által 2009-ben útjára bocsátott fizetőeszköz kezdetben szűk kör játékszere volt. Az első készlet ötven darabból állt, mára több, mint 19 millió bitcoin forog a hálón, és a palettára újabb és újabb virtuális pénz kerül fel. Solana, Ethereum, Theter, USDCoin, XRP, Cardano, Dogecoin, Avalanche, Tron, Litecoin, BinanceCoin, hogy csak néhányat soroljunk a CoinDesk által követett, több, mint 200 kriptovalutából. Valójában többezer virtuális érmét tartanak nyilván, köztük olyanokat, amelyeket hivatalos jegybankok bocsátottak ki.
A bitcoin árfolyamrekordját 2021. novemberében jegyezték, akkor 68 991 dollárt is fizettek érte. A virtuális fizetőeszköz előnyei között előszeretettel a bankokat kikerülő tranzakciók olcsóságát emlegetik, ám emellett tény, hogy kiváló terepet biztosít a hatóság figyelmét elkerülni vágyó bűnözőknek is. A hullámok hol fel, hol lefelé taszították értékét, a legutóbbi krach 2022-ben következett be, amikor botránysorozat rázta meg a piacot és a bitcoin jegyzése a 60 ezres szintről 20 ezer dollár alá zuhant. Tavaly azután 160 százalékkal izmosodott a kriptoérme. Az Altindex elemzői szerint 670 millió befektetője van, év végére 830 millióra, 2028-ig 1 milliárd fölé nőhet a szám. Öt év alatt egyébként megötszöröződött a bitcointulajdonosok csapata, a gyarapodásnak újabb nagy lökést adhat a bitcoin alapú indexalalapok, az ETF- ek januári tőzsdei bevezetése. A piacot kevéssé a tömeg, inkább olyan nagybefektetők, mint például Elon Musk mozgatják, aki tavaly 1,5 milliárd dollárért vásárolt be a kriptovalutából, majd bejelentette elfogadja a bitcoint villanyautóiért cserébe. Egyesek szerint egymaga 10 százalékkal lendített a piacon. A piac „cápái” gyorsak, olcsón vesznek, mire az átlagbefektető észbe kap már drágul a portéka, majd észre sem veszi, hogy a cápa már elad, és az árfolyam a mélybe zuhan.
Bányászjutalom
A bitcoin tulajdonképpen egy olyan fizetőeszköz, amelynek egységeit egy matematikai algoritmus által létrehozott kódsorozat testesít meg, amelyet számítógépek ezreit összekapcsoló blokklánc tárol. Mindenki lehet bitcoinbányász, akinek van számítógépe, és internetkapcsolata. Persze a valóság nem ilyen egyszerű, gyors, nagyon gyors számítógépre van szükség, amelyek energiafalók. A bányászok, ha úgy tetszik szoftverzsenik, akik, egymással versenyezve oldják meg a bekódolt matematikai feladványokat. A blokkláncon, a betáplált algoritmus szerint, az első megoldás „hasznosul”, a hálózat által érvényesített blokk után jutalmat, bizonyos számú bitcoint kap a bányász. Ez jelenleg 6,25 bitcoint jelent, áprilisban ez megfeleződik a feltaláló szándékával egyezően. A „felezés, vagy halving” elvét a „fehér könyvben”, és persze a tranzakciókat irányító szoftverben is rögzítette Satoshi Nakamoto, ezzel limitálva a kitermelést, miután önkényesen úgy döntött 20 milliónál több érme nem kerülhet a hálóra. A kezdetnél 50 bitcoin volt egy blokk sikerdíja. A bányász tárcájába (wallet) került bitcoinok szabadon használhatók. A tárca, ahogy minden bitcointulajdonosé egy hardveren van, a folyamatokat irányító szoftverhez két kulcs tartozik. A címkulcs publikus, segítségével bárki küldhet a tárcába bitcoinokat, valamint ellenőrizheti az általunk aláírt tranzakciókat. A másik kulcs titkos, aminek segítségével digitálisan aláírhatjuk a másik címnek szánt utalásokat. Ez jó, ha nem kerül idegen kezekbe.
A kriptovilágban minden hihetetlenül gyorsan zajlik, a pánik is. A jelenleg tapasztalt drágulásban is szerepe van néhány nagybevásárlásnak, így az informatikai ipar egyik nagyja, a Microstrategy 3000 virtuális érmét vett a napokban, 155 millió dollárt költött, azaz valamivel több, mint 51 000 dolláron vásárolt, beindult a hullám, két nap kellett ahhoz, hogy 60 ezer fölé lökje az árfolyamot. Árgus szemek figyelik, mikor lép piacra az USA, a kormány 51 351 bitcoint foglalt le 2021-ben a, amelyet a Silk Road-nevű on-line drogkereskedő hálózatról loptak el a hekkerek. A hírek szerint hamarosan piacra dobják a szerzeményt.
A „sötét ló” viszont minden tekintetben a bitcoin feltalálója. Satoshi Nakamoto tulajdonában 1,1 millió kriptoérme van, ez mai értéken közel 70 milliárd dollárt ér. Az Arkham Intelligence nevű elemző társaság szerint ezeket ő maga bányászta, rögtön az induláskor, 22 000 blokkot tett be a hálóra, az akkori „jutalmat”, 50 bitcoint blokkonként, ma is őrzi, nem értékesített egyetlen tételt sem, elektronikus bukszája érintetlen 2010 májusa óta. Hogy mi lesz, ha netán megjelenik a piacon, azt még találgatni sem merik.
Keresztapák a fedélzeten
Tizenhat hónap, háromszáz százalék hozam nem rossz ígéret. A kriptoplatform tulajdonosa eltűnt, vele együtt közel 3 és félmillió euró, ekkora összeget tettek a hálóra, kivétel nélkül kisbefektetők. Most kétezren összeálltak és pert indítottak Párizsban, de a hírek szerint további háromezren siratják pénzüket, miután hittek az OmegaPro ígéretének, miszerint „rövid időn belül” tuti a 300 százalékos nyereség. Klasszikus pénzügyi piramist gründoltak 2018-ban a bitcoin kereskedő platform alapítói, és nem is titkolták, csak az érdeklődők kevéssé a részletekre, mint inkább a nagy hozam ígéretére figyeltek. „Légy keresztapa, ha úgy tetszik szponzor, rakd be a pénzedet, építsd a saját hálózatodat új befektetők toborzásával, általuk előre lépsz a társasági rangsorban” – szólt a kicsit homályos üzenet, de mindenki azt vette ki belőle, hogy előbb jut sok pénzhez, mint a később jövők. A platformot állítólag kibertámadás érte.
Persze reálgazdasági és technikai okai is vannak az árfolyammozgásoknak. Elemzők úgy látják, világszerte egyre valószínűbb, a jegybankok lazítanak a kamatgyeplőn, így a spekulánsok számára kevesebb babér terem a kötvénypiacokon és ezért a fordulnak a kockázatosabb, ám nagyobb hozammal kecsegtető instrumentumok, így például a gyorsan fejlődő technológiai vállalkozások részvényei, vagy a bitcoin felé. Az is nyilvánvaló a piacot figyelők számára, hogy a kriptovaluta árfolyamát egy technikai tényező is felfele tolja: ez a bitcoin bányászatot érintő, áprilisban esedékes „halving”, felezés. A lényeg, hogy fékeződik a piacra kerülő új bitcoin mennyiség, és, ha kevesebb van valamiből, az nyilvánvalóan áremelkedéshez vezet. A bitcoin feltalálója úgy alkotta meg az algoritmust, hogy összesen 21 millió virtuális érménél több nem kerülhet ki a blokkláncra, most mintegy 19 millió van forgalomban. Az általa beprogramozott matematikai fékek megbénítják a bányászatot, elméletileg 2040-re bezár a bazár. Most őrültebbnél őrültebb jóslatok keringenek, ismert elemzők nem tartják kizártnak az 500 000 dollár elérését, ezeket azonban nem árt óvatosan kezelni, és azt is látni kell, hogy a gyeplőt többen rángatják, törvényalkotók, piacregulátorok, bűnözők is képesek fordítani a trenden.
Kriptokirályok
Sam Bankman-Fried (SBF), és Changpeng Zhao (CZ) a virtuális pénzkereskedelem megkérdőjelezhetetlen urai voltak a közelmúltig. SBF-et nem csak a kriptoipar, de a külvilág is törvénytisztelő vállalkozónak, a stabilitás mintaképének tartotta, CZ viszont kereste a kerülőutakat, nem volt hivatalos székhelye egyetlen országban sem, kapcsolatai zavarosak voltak a piacfelügyeletekkel. Most egyformán bírósági ítéletre várnak. Changpeng Zhao, vagy ahogy sokan ismerik, „CZ”, a Binance alapítója tavaly került a hatóságok célkeresztjébe. Pénzmosás, szankciósértés volt a bűnlajstromán, mint az kiderült, a világ legnagyobb kriptokereskedelmi platformján szabadon üzletelt a Hamasz, az Iszlám Állam és az d'Al-Qaïda. CZ elfogadta az amerikai igazságügy döntését, 50 millió dollárt fizetett büntetésként, visszalépett a cég irányításától, akár 10 év börtön fenyegeti. A Binance-t 4,3 milliárd dolláros bírsággal sújtották, de működik tovább, gyakorlatilag ma is a világ kriptoforgalmának a felét kontrollálja. A hajdani jó cimbora, Sam Bankman-Fried (SBF) rosszabbul járt akár 110 év börtönt is kiszabhatnak rá a most márciusban összeülő bírák. Az FTX platform alapítójáról másfél évvel ezelőtt derült ki, illegális tranzakciókat folytatott. A kártyavár összeomlott, és ebben szerepe volt a riválisnak is. CZ súgott a Wall Street Journal-nak, hogy az amerikai pénzügyek őrei vizsgálódnak az FTX körül. 8 milliárd dollárt keresnek most a romok alatt, de lehet, a kripto szárnyalása megmenti SBF-et a 110 év börtöntől. Az Anthropic nevű, mesterséges intelligencia fejlesztő vállalkozásba fektetett 500 millió, ma már 1,4 milliárd dollárt ér, de az elmúlt évben 750 százalékkal hízó Solanát is vásárolt SBF, befektetése jelenleg 4 milliárd dollárt ér.
