WTO Nagy reményekkel ült össze a múlt héten Abu-Dzabiban a WTO. A Kereskedelmi Világszervezet több, mint 160 országból érkezett tárgyalóinak azonban mindössze annyiban sikerült megállapodniuk Abu- Dzabiban, hogy két év múlva folytatják megbeszéléseiket. A tervezett, például az e-kereskedelmet, a halászatot, a mezőgazdaságot érintő, reformok gyakorlatilag mind elakadtak, a kollektív felelősséggel szemben a nemzeti érdekek érvényesítését helyezték előtérbe a résztvevők. A változtatási szándékokat nehezítik az Egyesült Államokkal, még Trump idejében kezdődött nézeteltérések, amelyek rendezését joghézagok is akadályozzák.
SZÁLLÍTÁS A napokban nyilvánosságra hozott adatok szerint, a Vörös Tengeren a húszi kalózok működése a forgalom 12 százalékát érinti, az Ázsia és Európa között szállító konténerhajók 30 százaléka, napi egymillió hordó olaj kényszerül kerülőútra. A Közel-Keletről, Észak Afrikából Európa felé indított rizs 51 százaléka, a ruházati termékek 39 százaléka, az autóakkumulátorok 22 százalékának kell új utakat keresni. Ázsia és Európa között a szállítási költségek sokszorosukra nőttek, így például Sanghaj Rotterdam között ma 5000 dollár egy konténer költsége, a tavaly október eleji 1000 dollárral szemben.
FELÚJÍTÁS A veszteségeket számolják az Eiffel Torony üzemeltetői is. A sztrájkot abbahagyták, a hatnapos kényszerbezárás mintegy 2 millió euróval könnyített a bevételeken. Párizs 2019-óta 128 millió eurót invesztált a kozmetikázásra, ez csak festésre volt elég, miközben egyre több gondot okoz a rozsda. A működési egyensúlyhoz legalább 20 százalékkal kell emelni a belépődíjon, és további 145 millió euróra lenne szükség a 135 éves torony megnyugtató rendbe hozatalához.
E-AUTÓ Az Apple-nél ennél jóval magasabb nagyságrendekben gondolkodnak. Négymilliárd dollár került a kukába a társaságnál, miután úgy döntöttek, eltemetik a Titan-t, a tíz éve útnak indított önvezető elektromosautó tervét. A fejlesztésen 2000 ember dolgozott, ám a felelősök úgy látták, nem lennének képesek az árversenyt állni a konkurensekkel szemben. A részvényesek egyetértettek a döntéssel, az árfolyam a hírre emelkedett, a piac is érti, az iPhone, nem pedig az Apple Car víziója hizlalta a cég piaci értékét 3000 milliárd dollárra..
PER A Tesla tulajdonosa beperelte Sam Altmant és az OpenAI-t a váddal, hogy megszegték a hajdani alapító szerződést, a mesterséges intelligencia fejlesztése során a profitot és a kereskedelmi érdekeket a közjó elé helyezték. Ehhez hasonló még nem került az ítészek elé. Musk 2015-ben 44 millió dollárt tett az Open AI-ba, akkor nonprofit vállalkozásba, és most azt sérelmezi, hogy 2019-ben egy nyereségorientált alvállalkozásba szervezték ki a MI hasznosítását, az „emberiség érdeke” háttérbe szorult. Az üzletbe beszállt milliárdokkal a Microsoft is, és most Bill Gates vállalkozásának licenszeként keresi a pénzt az MI. Musk azt követeli, hogy az OpenAI, kiiktatva a Microsoftot, tegye hozzáférhetővé a nyilvánosság számára fejlesztéseit. Ha Musk eléri, hogy a bírák szerződésszegésnek minősítsék a hajdan történteket, akkor is csak az eredetileg befizetett 44 millió dollárra számíthat. Az OpenAi tőzsdei értéke a százmilliárdot ostromolja, a múlt héten volt olyan nap, amikor 19 százalékkal drágult a részvény.
