Elfogták a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) egy évtizedek óta szökésben lévő tagját, a 65 éves Daniela Klettét egy berlini lakásban, ahol gránátra, fegyverekre és lőszerekre is bukkantak. A robbanóanyagok miatt biztonsági okokra hivatkozva szerda este két ház lakóinak is el kellett hagyni az épületet. A tűzszerészek egy körülbelül 30 cm hosszúságú, azonosítatlan lőszert hoztak ki a lakásból és egy speciális járműbe helyezték. Felvetődött, hogy ez annak a vállról indítható rakétakilövőnek a tölténye lehet, amelyet Klette és két társa egy pénzszállító teherautó kirablása során vittek magukkal az alsó-szászországi Cremlingenben 2019-ben.
Az egykori szélsőbaloldali terrorcsoport még bujkáló tagját azután fogták el, hogy az ügyészség és a rendőrség egy tévés bűnügyi műsorban a lakosság segítségét kérte a még szökésben lévő terroristák - Klettén kívül az 55 éves Burkhard Garweg és a 69 éves Ernst-Volker Staub - elfogásához. A nyomravezetőnek 150 ezer eurót (59 millió forint) ajánlottak fel. A műsor után 250 bejelentés történt, a letartóztatásához vezető információ még tavaly novemberben érkezett. Ezt követően kezdődött nyomozás Alsó-Szászországban, ahol 1999 és 2016 között több rablást is elkövettek. Ezek - úgy tűnik - nem voltak terrorcselekménynek minősíthetők, valószínűleg a rejtőzködés költségeit fedezték. Mintegy kétmillió eurót szerezhetettek így.
Daniela Klette a RAF úgynevezett harmadik nemzedékének tagja volt, ő és két társa, a kilencvenes évek eleje óta bujkált, a legkeresettebb német bűnözők listáján voltak, a két férfi továbbra is ott szerepel. A nő 20 éve élt Berlinben Claudia Ivone álnéven olasz útlevéllel, a megélhetését matematika korrepetálásból fedezte. Elfogásakor nem tanúsított ellenállást, ujjlenyomata alapján azonosították. Klette fogvatartásának helyszínét biztonsági okokból nem közölték. A nő eddig még nem tett vallomást. Nem csak az említett rablások miatt keresték, részt vett az 1990-es évek elején a karlsruhei szövetségi ügyészség épületében elkövetett robbantásban. Valószínűleg részt vett 1991-ben egy fegyveres támadásban a bonni amerikai nagykövetség ellen, és 1993-ban egy büntetésvégrehajtó-intézet elleni robbantásos támadásban is. Bizonyítékok szerint ott volt Bad Kleinenben is, ahol egy fegyveres támadásban egy rendőr és egy RAF-tag is meghalt.
A szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakció, avagy a Baader-Meinhof-csoport, ahogy két alapítója után gyakran nevezték őket, 1970-től 1998-ig - amikor is feloszlatták magukat - volt aktív. A RAF az 1960-as évek radikális diákmozgalmából nőtt ki. Ideológiailag kommunista, antiimperialista városi gerrillacsoportként határozták meg magukat, akik fegyveres harcot folytatnak a fasiszta állam ellen. Fegyveres támadásokat, gyilkosságokat, robbantásokat, emberrablásokat követtek el, 34 embert öltek meg, és 200-at megsebesítettek, köztük rendőröket, valamint az üzleti élet és a politika magas rangú képviselőit.
Merénylet a ferihegyi úton
A RAF 1991-ben Magyarországon is követett el terrortámadást. A Ferihegyi gyorsforgalmi úton haladó busz ellen december 23-án végrehajtott robbantás a Szovjetunióból Izraelbe kivándorló zsidók ellen irányult. A merénylet halálos áldozatot nem követelt, mert a pokolgépet nem a megfelelő pillanatban indították el. A robbantásban két magyar rendőr és több utas sebesült meg.
A Szovjetunió megszűnésének heteiben az oroszországi zsidó lakosság tömegesen vándorolt ki a magasabb életszínvonalat nyújtó Izraelbe, de ezt az Izraellel szemben álló palesztin szervezetek nem nézték jó szemmel. A palesztin terroristák régóta jó kapcsolatokat ápoltak a Vörös Hadsereg Frakcióval, amelynek tagjai arab országokban kaptak menedéket és kiképzést. Feltételezések szerint a palesztin terroristák segítségét a RAF-tagok az európai zsidó érdekeltségek elleni fellépéssel szándékoztak kiegyenlíteni.
