„Ez egy komoly kérdés, ezen még nem gondolkoztam” – így reagált Menczer Tamás, a külügyminisztérium államtitkára, amikor arról érdeklődtünk tőle a Parlamentben hétfőn, hogy támogatná-e a kegyelmi döntések nagyobb nyilvánosságát. Ennél sokkal hosszabban, de végeredményben épp ugyanilyen kitérő választ adva felelt arra is, mi értelme volt másfél éven át halogatni a svédek NATO-csatlakozását. Az államtitkár – leszögezve, hogy már a kérdésünkben megfogalmazott megközelítést is tévesnek tartja – a korábbi kommunikációs paneleket ismételte. Így például azt, hogy korábban a svédek dehonesztáló kijelentéseket tettek a magyar kormányra. Kiemelte, hogy fontos eredmény a Gripen-beszerzés is. Ez utóbbi kapcsán viszont nem tisztázta, hogy azokról a gépekről van-e szó, amelyek beszerzését már évekkel ezelőtt bejelentették.
Németh Zsoltot, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnökétől azt is kérdeztük, mi a véleménye arról, hogy Orbán szerint Alekszej Navalnij soviniszta volt, s ezért nem jár neki tisztelet. Németh álláspontja azért is érdekes, mert ő volt az egyetlen fideszes politikus, aki közösségi oldalán megemlékezett Navalnij haláláról, korunk legnagyobb botrányának nevezve azt. Most úgy fogalmazott: „Én fontosnak tartottam, hogy kinyilvánítsam Navalnij halálával kapcsolatban az álláspontomat. Azt kell mondanom, hogy ez szinte független attól, hogy Navalnijnak milyen nézetei voltak korábbiakban.”
Sulyok jött, Novákot elengedték - Sűrű nyitónap volt az OrszággyűlésbenMegválasztották Sulyok Tamást, ő Magyarország új köztársasági elnökeA parlamenti ülést nagy nemzetközi figyelem övezte. Egymásnak adták a kilincset T. Házban a külföldi – elsősorban svéd – újságírók, stábok a NATO-bővítés miatt. Megjelent a Sztanyiszlavov Jevgenyij Arnoldovics, az Orosz Föderáció nagykövete és David Pressman az Egyesült Államok budapesti nagykövete is. Az amerikai diplomata a Parlament előtt arról beszélt, hogy a svéd NATO-csatlakozás elősegíti a Egyesült Államok, Magyarország és a szövetség biztonságát.