Huszonnyolc állam polgárai úgy érzik, hogy országuk hanyatlóban van, és a társadalmuk megtört – derül ki az Ipsos 2023 végén végzett közvélemény-kutatásából, melyben Magyarország is részt vett. Az eredményekről elsőként a 24.hu számolt be.
A populizmus népszerűségét vizsgáló felmérés szerint a magyarok nagyon negatív véleménnyel vannak a társadalomról,
a megkérdezettek 69 százaléka szerint romokban hever az ország.
Ez 12 százalékponttal magasabb, mint a résztvevő 28 ország átlaga, de kicsivel jobb eredmény, mint a 2021-es. A magyarok egy része ugyanakkor úgy érzi, ennél rosszabb már nem lehet, ugyanis azzal a megállapítással, hogy az ország hanyatlóban van, 63 százalék értett egyet.
A felméréshez az Ipsos kidolgozott egy „hibás rendszer indexet”, amelyben öt állításra adott válaszokat összesítenek:
a gazdaság a gazdagok javát szolgálja,
a hagyományos pártokat nem érdeklik az emberek,
erős vezetőre van szükség,
az erős vezetőnek kell visszavenni az országot a gazdagoktól,
és a szakértők nem értik az emberek problémáit.
Az ezekre adott reakciók összesítése alapján világszerte az emberek 61 százaléka szerint nem működik a rendszer, de ez az arány Magyarországon 66 százalékos.
Kiderült az is, hogy
bár a magyarok arra vágynak, hogy egy erős kezű vezető visszavegye az országot a gazdagoktól és a hatalmasoktól, az már nem tetszik nekik, ha eközben a vezető hajlandó megszegni a szabályokat.
abban a megkérdezettek több mint háromnegyede egyetért, hogy a magyar gazdaság a gazdagoknak kedvez.
a válaszadók 73 százaléka kiábrándult a hagyományos pártokból.
és 69 százalék szerint a legfontosabb politikai kérdésekről népszavazás útján kellene dönteni, nem pedig a választott tisztségviselőknek.
Ami az ország helyzetének javítását illeti, ennek egyik módja a magyarok 52 százaléka szerint az lenne, ha leállítanák a bevándorlást, a megkérdezetteknek csak egyötöde nem ért ezzel egyet. Annak már jóval nagyobb támogatottsága volt (81 százalék), hogy a munkaadók részesítsék előnyben a magyar munkavállalókat a bevándorlókkal szemben, bár csak a válaszadók fele gondolta azt, hogy a bevándorlók elveszik a munkát az „igazi” magyaroktól.
70 százalék az elitet egy zárt, hasonló értékeket valló csoportnak látja, és gyakorlatilag ugyanennyien állítják azt, hogy az elit tagjai csak a saját érdekeiket nézik a döntéshozatalkor, az ország többi része nem érdekli őket. Összességében 25 százalék látta úgy, hogy az elit a többségi társadalomért dolgozik, még ha ez időnként nem is jár eredménnyel.
Kiderült az is, a magyarok háromnegyede elutasítja azt, hogy egy esetleges adóemeléssel növeljék a költségvetés rendelkezésére álló pénz összegét, mindössze 9 százalékuk támogatna egy ilyen kezdeményezést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyarok szerint nincsenek olyan területek, ahova a kormánynak több pénzt kellene juttatnia:
a legnagyobb arányban az egészségügyet támogatnák (87 százalék),
ezt szorosan követi az oktatás (85 százalék),
majd a közbiztonság következik (83 százalék),
a negyedik helyen áll a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség csökkentése (79 százalék),
a megkérdezettek háromnegyede a munkahelyteremtést (75 százalék) és az infrastruktúra-fejlesztést (78 százalék) is említette.
A honvédelem és a nemzetbiztonság azonban olyan terület, ahova a magyarok fele már nem adna több pénzt, sőt, 18 százalékuk még elvonásokat sem bánna.
A magyarok többsége szerint rossz irányba mennek a dolgok, az egészségügy helyzete és a korrupció miatt aggódnak a legjobbanA magyarok többsége szerint az Orbán-kormány nem tudna jól kezelni egy krízishelyzetet, főleg a terrorizmussal szemben szerepelne leLeginkább a tudósokban és a tanárokban bíznak meg a magyarok, a politikusokban és a bankárokban már kevésbé