;

támogatás;Ukrajna;háború;

További javaslatokat tesznek európai vezetők Ukrajna támogatására

- Új megoldási és segítségnyújtási javaslatokat keresnek európai vezetők Ukrajna megsegítésére

A 21. század Marshall-terve. 

Új megoldási és segítségnyújtási javaslatokat keresnek európai vezetők Ukrajna megsegítésére hétfőn Párizsban. Az Emmanuel Macron által kezdeményezett találkozó részletei nem ismertek, a francia elnök csak annyit közölt, hogy „több állam- és kormányfő vagy miniszteri képviselőik" vesznek részt, hogy "megvizsgálják az Ukrajna támogatására irányuló partneri együttműködés megerősítésére rendelkezésre álló eszközöket" .

A segítség egyre sürgetőbb, Ukrajna "rendkívül nehéz" helyzetben van a fronton - ismerte el hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, megerősítve a korábbi lőszergondokról szóló híreket. Pedig Oroszország Ukrajna elleni agressziója a történelem talán legnagyobb segítségnyújtási programját hozta tető alá. Ukrajna kétségkívül összeomlott volna a Nyugat katonai, pénzügyi és humanitárius segítsége nélkül. Ám bármilyen magasak a számok, mindez kevés ahhoz, hogy Ukrajna visszaszerezze elfoglalt területeit, és akkor még nem is beszéltünk az újjáépítési szükségletekről.

Hogy pontosan mennyi az annyi, azt nehéz számszerűsíteni, de Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, hogy Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek értéke elérte a 76 milliárd dollárt, míg a többi NATO-tagállam és partner, valamint az Európai Unió egészének hozzájárulása meghaladta a 100 milliárd eurót.

A segítség nem teljesen önzetlen, hiszen Oroszország agressziója súlyos biztonsági, politikai és humanitárius válságot okozott Európában.

Az Egyesült Államok kulcsszerepet játszott Ukrajna önvédelmi háborújának támogatásában, számszerűen Washington áldozatvállalása a legmagasabb, ám ha a támogató ország GDP-jéhez viszonyítjuk, akkor más a sorrend. Az USA hozzájárulása az amerikai GDP 0,3 százalékát teszi ki, Norvégia és a balti államok viszont a GDP-jük több mint 1 százalékát fordították háborús kiadásokra.

Jelentős segítséget nyújtott Ukrajnának az Európai Unió, a NATO és az EU legtöbb tagállama is. "Az EU pénzügyi támogatása reálértéken sokkal nagyobb, mint Marshall-terv volt a második világháború után, a GDP-hez viszonyított támogatás százalékos arányát tekintve" - mondta Odile Renaud-Basso, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke a Politico-nak.

Az amerikai katonai segítség kulcsfontosságú volt Ukrajna számára ahhoz, hogy ellenálljon a világ egyik legnagyobb hadseregének. A Kieli Világgazdasági Intézet kimutatása szerint a 76 milliárd dolláros amerikai támogatásból több mint 47 milliárd volt katonai segély. Ez meghaladja a Németország, az Egyesült Királyság, Norvégia és Dánia hozzájárulásainak összesített összegét, márpedig ezek az országok a legfőbb európai támogatók. A nyugati támogatók biztosították az ukrán hadsereg számára a tüzérségi rendszereket, páncélozott járműveket, helikoptereket, drónokat, radarokat, páncéltörő rakétákat és légvédelmi rendszereket. A háború előrehaladtával az Ukrajnába küldött fegyverek is egyre modernebbek, kifinomultabbak és nagyobb hatótávolságúak lettek, olyannyira, hogy az ukrán haderő képessé vált már az orosz csodafegyver, a Kreml által legyőzhetetlennek nevezett Kinzsál hiperszonikus rakéta lelövésére is, valamint arra, hogy haditengerészet nélkül is igen komoly károkat okozzon a fekete-tengeri orosz hadiflottának.

A háború sújtotta ország segítségre szorul az olyan alapvető szolgáltatások, mint az oktatás, az egészségügy és a közbiztonság fenntartásához is. Noha az Egyesült Államok nyújtotta a legmagasabb katonai segélyt Ukrajnának, az összesített – katonai, pénzügyi, humanitárius – segítséget tekintve az Európai Unió áll az első helyen. Az EU összességében, több mint 85 milliárd eurót biztosított, ebben nincsenek benne a tagállamok egyedi támogatásai.

Lenne mire költeni

Az orosz agresszió tavaly év végéig legalább 152 milliárd dolláros közvetlen kárt okozott Ukrajnának, a legsúlyosabb vesztességeket az energetikai és közlekedési infrastruktúra szenvedte el a célzott támadások nyomán. De nem kímélték az ipari létesítményeket és a lakóházakat sem, a kereskedelem és Ukrajna legfőbb exportágazata, a mezőgazdaság is ellehetetlenült, így az ország összesített pénzügyi vesztessége 499 milliárd dollárra becsülhető. A kárfelmérést Ukrajna a Világbankkal, az Európai Bizottsággal és az ENSZ- el közösen végezte. A Világbank számításai szerint csak a 2023 végéig okozott károk alapján Ukrajna újjáépítéséhez legalább 486 milliárd dollárra lesz szükség az elkövetkező tíz évben.

Az EU honlapján közzétett információk szerint a háború kezdete óta az Unió több mint 31 milliárd euró pénzügyi, költségvetési, illetve humanitárius segítséget nyújtott: 17 milliárd eurót az EU-n belüli menekültek támogatására; 28 milliárdot katonai támogatás formájában; 9,45 milliárd eurót pedig a tagállamok által nyújtott támogatások, kölcsönök és garanciák formájában. Josep Borell uniós külügyi főképviselő közlése szerint az EU 2024-re 20 milliárd eurót biztosít katonai segély formájában Ukrajnának.

2024-2027 között Kijev számíthat a legutóbbi uniós csúcson jóváhagyott 50 milliárd eurós keretre. Az amerikai kongresszusban egyelőre megrekedt 60 millió dolláros segély hozzáférhetőségét a választási kampány ugyan nehezíti, de valószínűtlen, hogy Washington teljességgel elzárja a pénzcsapot.

Van, ami pénzzel nem pótolható

Az emberi vesztességek kérdése kevésbé nyilvános, hiszen a háborús kommunikáció mindkét oldalon titkolja a saját katonai vesztességeket. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának januári jelentése tízezerre becsüli az ukrán civil áldozatok és 19 ezerre a sérültek számát. Ebbe nem tartoznak bele az Oroszország által kemény harcok által megszállt ukrán területeken elhunytak, de ukrán közlések szerint csak a hónapokig ostromlott Mariupolban 25 ezerre tehető az áldozatok száma. Az ukrán hatóságok 7 ezer embert tartanak nyilván eltűntként.

Az egyik legnagyobb vesztességet a menekülés okozta, az ENSZ csütörtöki friss jelentése szerint 6,5 millió ember hagyta el Ukrajnát, az európai országokban 5,9 millió ukrán menekültet regisztráltak.

Erről nyilatkozott Sergiy Gerasymchuk politikai elemző a Népszavának.