Tavaly egész évben 14,2 százalékkal emelkedtek a nettó átlagkeresetek, ami elmaradt a 17,6 százalékos inflációtól – így a KSH szerint átlagosan 2,9 százalékkal csökkentek a reálbérek. 2023 egészében az éves bruttó kereset 571 200 forint volt, ennek a nettója 393 700 forintra jött ki, ellenben a nettó mediánkereset csak 312,6 ezer forint volt – vagyis magyar munkavállalók fele ekkora összeget sem keresett tavaly az év átalagában. Decemberben emelkedett a minimálbér, így az év utolsó hónapjában a bruttó átlagkereset már 655 600 forint volt – az ehhez tartozó nettó medián 342 800 forint lett. Ez 15,3 százalékkal magasabb az előző évi decemberi adatnál.
Mivel decemberre az infláció jelentősen lecsökkent – 5,5 százalékra – így papíron a reálkeresetek 10,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
Ám ebből hatalmas javulásból a munkavállalók jelentős többsége nagyon keveset érzékelt, hisz a többségnek nem változott a bére decemberben, vagy ha nőtt, azt csak januárban fizették ki először.
Decemberben tehát gyorsult a béremelkedés üteme, az 16,4 százalékkal voltak magasabb, mint 2022 utolsó hónapjában. A minimálbéremelések azonban miatt ez várható volt – írta elemzői hírlevelében Virovácz Péter. Az ING bank elemzője felhívta a figyelmet, hogy a decemberi béreket az év végi prémiumok is emelték, ám ez vélhetően elsősorban a magasabb jövedelműeket érintette. Erre utal, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése ellenére – amely bértorlódást elsősorban az alacsonyabb keresetűek esetében okoz – a mediánbér kisebb ütemben emelkedett – tette hozzá.
Szintén érdekes megfigyelni, hogy bár valóban volt prémiumhatás a béradatokban, a kifizetett bónuszok kisebbek lehettek az egy évvel korábbinál. Ezt abból sejthetjük, hogy a rendszeres keresetek decemberben az átlagbérnél is nagyobb ütemben, 17,3 százalékkal alakultak magasabban. A gyengülő prémiumhatás sem érhetett senkit meglepetésként, hiszen egyrészt alapvetően rossz évet zárt 2023-ban a magyar gazdaság, másrészt 2022 végén, az egyre erőteljesebb inflációs nyomás mellett számos vállalat döntött úgy, hogy a munkavállalóik számára egyszeri juttatást biztosít a megélhetési helyzetük javításának érdekében. Ennek a célja az volt, hogy úgy javuljon a munkavállalók anyagi helyzete, hogy ez közben nem jelent egy hosszútávú bérköltség-emelkedést a cégeknek – tette hozzá az elemző.
Nem lesz egyszerű az idei év sem Virovácz Péter szerint.
Míg a munkavállalók szeretnék az elmúlt két évben látott reálbércsökkenését az idei béremeléssel kiigazíttatni, a vállalatok erre nem feltétlenül nyitottak. Az infláció az év elejére 4 százalék alá lassult – ebben a környezetben nem egyszerű jelentős béremelést kiharcolni. Emellett a multinacionális cégek is nehéz helyzetben vannak, hisz míg korábbi években a forint drasztikus gyengülése révén könnyedén kigazdálkodták a magas béremeléseket (hisz euróban számolva alig vagy nem is változott a bérköltség), most a stabil forint mellett nagyon nehéz az anyavállalatokon keresztülvinni a kétszámjegyű bérnövekedést forintban, hiszen ez már euróban számolva is szemmel látható költségnövekedést jelent a munkáltatók számára. Mindez pedig abba az irányba mutat, hogy a versenyszféra egy jelentős részében a dolgozók számára nem feltétlenül lesz fenntartható a most látott 10 százalék körüli reálbér-növekedés, de még a kormány által várt 6-7 százalékos vásárlóerő-erősödés is meglehetősen optimistának tűnik most – vélekedett az ING Bank elemzője
