A W-Series 1 kapszula tegnap végre landolhatott Utahban, és visszahozhatta a földre az űrben előállított ritonavir kristályokat, amelyek fontos HIV/AIDS-gyógyszerek. Mint azt tavaly szeptemberben megírtuk, az amerikai magántulajdonú Varda Űripari Vállalat egy kis “üzemet” küldött az űrbe még júniusban, de a kapszula júliusban tervezett visszatérését Utahban sem az amerikai légierő (USAF) - amelynek tesztelő és kiképzőbázisa a landolásra különösen alkalmas terület -, sem a Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) nem engedélyezte. Az elutasítást akkor a vállalat nem kommentálta, de az X-en azt posztolták, hogy űrjárművük jól működik, és úgy tervezték, hogy még egy évig működőképes legyen. Hozzátették, a továbbiakban folytatják a tárgyalásokat a szabályalkotókkal, hogy a kapszula visszatérhessen. Az mindenesetre tény, hogy az amerikai űreszközök az óceánban landolnak, így egy nagy sebességgel közeledő űreszköz földi leszállásának biztonsági protokollja még nincs megfelelően kidolgozva, ez lehetett az engedély megvonások hátterében. Bár 2004-ben és 2006-ban már ért földet a kiszemelt területen NASA-űregység.
Abban, hogy az engedélyt nemrégiben megkapták, része lehetett annak is, hogy októberben az amerikai szenátus űr és tudományos albizottsága meghallgatást tartott, amelyen a SpaceX (Elon Musk vállalata), a Blue Origin (Jeff Bezos cége) és a Virgin Galactics (Richard Branson tuljadona) képviselői és két szakértő vett részt. Ennek fő témája az iparág szabályozása volt középpontban a biztonsági kérdésekkel, miután az iparág gyors fejlődése kihívást jelent a meglévő gyakorlatra.
A Varda honlapja szerint a gravitációtól megszabadulva hoz létre és tesztel termékeket űrhajóján, amelyeket azután önműködő visszatérőkapszulákban hoznak le a földre. A startupot két évvel ezelőtt a SpaceX veterán Will Bruey és a Founders Fund kockázatitőke-társaság vezetője, Delian Asparouhov alapították, hogy kihasználják az űrbéli mikrogravitáció adta lehetőségeket 3D-s bionyomtatott szervek, speciális félvezetők, száloptikás kábelek és gyógyszerek gyártására, mert úgy gondolták, hogy ezek potenciális piaca elég nagy, a költségek rövid időn belül megtérülnek. Egy, az űrben lévő egység azért lehet fontos, mert a súlytalanság, illetve az alacsony Föld-körüli pályán keringő űreszközön a csaknem zéró gravitácó segítheti bizonyos termékek gyártását. Ez a fizikai környezet ugyanis extrém precizitást tesz lehetővé: íly módon befolyásolható a részecskék méretének eloszlása, rendezettebbek a kristályszerkezetek, és új formák is előállíthatók. Az egyik legfontosabb terület a fehérjekristályok növesztése, ami a NASA szerint a Nemzetközi Űrállomáson messze a legkiterjedtebb kísérletezések terepe. Mindezek praktikus előnyei leginkább a gyógyszeriparban jelentkeznek, például a szervezet számára könnyebben és gyorsabban hasznosuló orvosságok állíthatók elő. Ebben az esetben nem a kész gyógyszerről, mondjuk egy tablettáról van szó, hanem a benne található hatóanyagról. Ezek pedig elképesztően drágák. Hogy a jövőben ez mekkora üzletet is jelenthet? A leukémia immunterápiás gyógyszere például kilogrammonként 114,3 milliárd dollárba kerül. Azaz egy ilyen gyár előnyös a kutatás-fejlesztés számára, miközben elképesztően drága anyagokat lehet hihetetlen precizitás mellett, tökéletesen steril környezetben előállítani