Hatalmas méretű körzetet minősítettek át beruházási területté Pécs mellett, éppen egy olyan területen, amely az ivóvíz-ellátás szempontjából létfontosságú, a víztartaléka pedig már fogytán van. Az utóbbi idők országos tapasztalatai nyomán a helyiek az akkumulátorgyár betelepülésétől, a gazdálkodók pedig földkisajátításoktól tartanak – derül ki a 24.hu cikkéből.
A portál felidézi, hogy a pécsi önkormányzat már egy évvel ezelőtt közgyűlési határozatot fogadott el arról, nem támogatja akkumulátor-ipari beruházás létesítését a baranyai megyeszékhelyen. A pécsi városvezetéshez csak 2032 derekáig 16 megkeresés érkezett akkuipari-üzem létesítése céljából. Az Orbán-kormány nem helyezett nyomást a városra, ám
2023 júliusában egy 600 hektáros kiemelt beruházási célterületet jelölt ki Pécs közvetlen közelében, Bicsérd, Kővágótöttös és Kővágószőlős község területén.
A kormányhatározat nem nevesítette, milyen beruházást terveznek a helyszínen.
A célterület az ivóvízellátás szempontjából kritikus helyen fekszik. A helyszín közelében fekszik a tortyogói és a pellérdi vízbázis, amelyek Pécs vízigényének körülbelül a 90 százalékát fedezi. A vízbázisok védőövezete egyes pontokon keresztezi a befektetési területet. Pécs és környékének vízszolgáltatója, a Tettye Forrásház Zrt. szerint egyes ottani víztermelő kutak közvetlenül a befektetési terület határán fekszenek, illetve vannak tartalékkutak és a felszín alatti vizek vizsgálatára létesített figyelőkutak, amelyek a célterületen belül épültek.
Szarvasné Domján Edit, a víziközműcég műszaki osztályvezetője a portálnak azt mondta,
a beruházás legnagyobb kockázatát az jelenti, hogy ha a vízbázisok területéről még több vizet szeretnének nyerni, mert akkor Pécs ellátására kevesebb jutna.
Ebben az esetben Pécsnek többet kellene vennie a Duna vizéből, csakhogy ennek is megvan a kockázata, mivel kétségek vetődtek fel, hogy a Mohács irányából érkező vízvezeték teljesen biztonságos-e.
Pécs környékén most attól tartanak, hogy az akkumulátor-ipar megjelenésével szennyező anyagok jelenhetnek meg a vízben. Ugyanakkor a Tettye Forrásház Zrt. osztályvezetője szerint nincsenek információk arról sem, hogy a leendő befektető tevékenysége mennyire lehet majd kockázatos a vízbázisra. Mint mondta, a pellérdi és a tortyogói vízbázis hidrogeológiai védőövezete nem biztosítja a terület számára a legmagasabb fokozatú védelmet.
Viszonylag kevesebb szankció vonatkozik arra, ha a befektető szennyez
– állapította meg.
Dél-Magyarország fellélegezhet, nem kell akkugyárnak épülnie a BYD szegedi autógyára miattAutóváros lesz Szeged is, az Orbán-kormány nem akarta, a kínaiak ragaszkodtak hozzáAz érintett beruházási körzet 80 százalékban mezőgazdasági terület, ahol jelenleg is gazdálkodás folyik, a helyiek szerint kiváló minőségű termőföldön. Azt kormányhatározat is megjegyzi, hogy szükség lesz az agrárterületek átminősítésére, emiatt több gazda attól tart, hogy hamarosan kisajátítják a földjeit.
Vér József, Bicsérd független polgármestere a 24.hu-nak azt mondta, összesen 106 tulajdonosnak van földje a beruházási célterületen, ezeknek nagyobb része termőföld, kisebb része erdő, illetve legelő. Megerősítette, hogy a területen ipari parkot hoznak létre, amit sem ő, sem a község képviselőtestülete nem ellenez. Az akkumulátor-ipar megtelepüléséről nincs tudomása, az ezzel kapcsolatos híreket hangulatkeltésnek minősítette.
Ahhoz hogy ipari park létesüljön a körzetben, meg kell venni a földterületeket. Amennyiben nem lehet vételben megegyezni, akkor más eljárási rendeket kell alkalmazni
– tette hozzá. A polgármester arra számít, hogy jövőben kiépül az ipari park infrastruktúrája, utak, közművek, gáz-, víz-, szennyvízvezetékek létesülnek, a KKM és a HIPA pedig csak ezt követően foglalkozik majd azzal, hogy befektetőket hozzon a területre. Egyelőre nincs információja arról, hogy milyen szereplő érkezhet a településre.
Repkednek az őrült összegek, de okafogyott lehet vonzani akkugyárakatTöbb ezer tonna, rákkeltő anyagokat is tartalmazó fekete por lesz a sóskúti üzem végterméke, a beruházó állítja, nem lesz hatása a környezetre