– Hogyne tudnám, melyik kutyákról van szó. Állandóan az utcán csatangoltak. Mostanában nem látom őket, úgy hallottam, hogy valami balhé volt velük. Olyanról nincs tudomásom, hogy embert megtámadtak volna, de tényleg nem voltak bizalomgerjesztőek – magyarázza a 30-as éveiben járó Dániel Mindszent központjában.
Egy, a kisgyerekével a buszmegállóba siető fiatal édesanya szerint nagy megkönnyebbülés, hogy „eltüntették azokat a dögöket”, néha félt miattuk átvágni a kisváros parkján. „Nem csináltak azok semmi bajt. Mondjuk igaz, nem az utcán van a kutya helye” – feleli egy fiatal lány, aki maga is kutyát sétáltat, szabályosan, pórázon.
Károkozás jött kapóra
A dél-alföldi városkában három, rendszeresen kóborló eb miatt volt kénytelen az ott megszokottnál keményebben fellépni az önkormányzat. A helyiek megnyugtatására a Facebook oldalukon tették közzé a történetet. Azt írták, bejelentéssel éltek a szakhatóságoknál, mert a három nagytestű, alultáplált kutya szinte mindig a település utcáin csatangol. Az ebek a gazdájuk gondatlansága miatt rendszeresen megszöktek, félelmet keltettek a lakosságban. Az önkormányzat kötelezése és rendőri felszólítása, valamint helyszíni bírság kiszabása ellenére az illető nem akadályozta meg a kutyák szökését, a szakszerű ellátásukról sem gondoskodott. A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Hódmezővásárhelyi Járási Hivatala a kutyák felelőtlen „gazdáját” első fokon 180 ezer forintra büntette, valamint 8 évre eltiltotta a kedvtelésből történő állattartástól.
A fentebb kérdezett fiatal lány rosszul tudta, a három eb bizony bajt csinált, nem is keveset. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy éppen egy ilyen akciójuk jött kapóra. A három kijáró kutya ügye évek óta húzódott, de nem volt olyan egyszerű pontot tenni a végére, mint ahogy az laikusként feltételezhető. A legnehezebb az ilyen ügyekben, hogy bebizonyítsák, kié az állat, mert szinte soha nincs chipjük, oltásuk. Egy udvaron több százezer forintos kárt csináltak, amit nem lehetett egy vállrándítással elintézni. Információink szerint ekkor sikerült elérni, hogy a „gazda” írásban ismerje el az okozott kárt és azt, hogy azt megtéríti, illetve – és ebben az ügyben ez volt talán a legfontosabb – hogy az övé a három eb. Ugyanis amint papírral igazolható, hogy ki a gazda, az illető a lemondó nyilatkozatot is aláírhatja, és ekkor jöhetnek lendületbe a hivatali fogaskerekek.
A felelősségtudat lenne a cél
Hasonló szigorú eljárásra szerencsére ritkán van szükség Mindszenten, tudtuk meg Végh Ibolya jegyzőtől. Az ebrendész havi 4-5 alkalommal szólítja fel a tulajdonosokat, hogy tartsák telken belül a kutyáikat. Jól működik a kapcsolat az ebrendész és a lakosság között, ez egyrészt annak köszönhető, hogy a település kicsi, másrészt annak, hogy tavaly az ebek szállítására alkalmas autót vásároltak, reagált lapunk megkeresésére.
– Az ebrendész elsődleges feladata, hogy a gazdás kutyák hazakerüljenek. Az első ilyen alkalom után jelzi a tulajdonosnak, hogy a következő esetben eljárást indít a polgármesteri hivatal. Ez visszatartó és eredményes. A városban naponta kell intézkedni kóbor kutyák miatt. Ritkán van szükség jegyzői, hatósági beavatkozásra, legtöbbször elég az ebrendész fellépése. Előfordult, hogy egy kóbor kutya kárt tett valaki más állatállományában, de kiderült a tulajdonos kiléte, a rendőrség helyszíni bírságot szabott ki, ezzel lezárult az ügy. A cél nem a bírságolás, hanem a lakosok biztonsága – fogalmazott a város jegyzője. Azt is leszögezte, hogy a kedvtelésből tartott állat tartásától az állatvédelmi hatóság tilthatja el a jogsértőt. Annak ellenőrzése, hogy az illető ezt valóban betartsa, a határozatot hozó szerv jogkörébe tartozik.
Ha pedig egy tulajdonos nem a szabályok szerint tartja az állatát, lehet, hogy mélyen a zsebébe kell nyúlni. A közösségi együttélés alapvető szabályairól, elmulasztásuk jogkövetkezményeiről Mindszenten is önkormányzati rendelet szól, 50 ezer forintig terjedő helyszíni, vagy 100 ezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki. Kisebb ügyekben első lépés mindig a felszólítás, ha ez eredménytelen, csak akkor bírságolnak, a mérték pedig a cselekmény súlyától, veszélyességétől, gyakoriságától függ. „Tapasztalatunk szerint – az élet egyéb területeihez hasonlóan – a szankcionálás nem elég önmagában az elvárható kötelesség-, illetve felelősségtudat kialakulásához.” – szögezte le Végh Ibolya.
A gazda tagad
Helyi ügyekben járatos mindszentiek szerint kóbor állat fronton az elmúlt években nagyon sokat javult a helyzet a csongrádi városkában. Átutazóként ugyan nem feltétlenül számít a véleményünk, de alá tudjuk támasztani: számtalan utcát bejárva, órákat eltöltve sem láttunk egyet sem. Ám ugyanúgy, ahogy más településeken, itt is van még hová fejlődni néhány gazdának, és mindszentiek azt is belátják, a település néhány, jól behatárolható utcájában fordul elő gyakrabban a gondatlan állattartás. Sokan úgy állnak hozzá: a kutya fogyóeszköz, ha eltűnik, szereznek másikat. Arról is beszéltek lapunknak, hogy van aki arra rendezkedett be, nem vásárol eledelt, hiszen valaki majd úgyis megszánja és megeteti a „kedvencét”, vagy az talál magának valamit a kukában. Láttak már az árokparton macskadögöt falatozó kölyköket és olyan nagy testű példányt, amely a tyúknak szánt kukoricán és búzán volt kénytelen tengődni. Más, végletekig kiéhezett eb meg azért lógott be egy udvarra, hogy ott megegyen bármit, amit talál. Szerencsétlenségre ez az ott lakó macska volt, hallottuk a helyi példákat. És hiába ténfereg ki egy kutya a kerítés lyukán csontsoványan az utcára, ha a ház tulajdonosa állítja, nem az övé, nincs az a hatóság, amely léphet ilyenkor. Ahogy azt is mindig tagadják, hogy harcoltatnák, hiába vannak erre utaló sebek az állaton.
Ölhet a veszélyes állat
A „kutyabajokat” nagyon komolyan kell venni, hiszen szinte hetente olvasunk súlyos, akár halállal végződő támadásról. Az egyik ilyen tragédia Mindszenttől nem messze történt, az ügyet a napokban kezdte tárgyalni a Szegedi Törvényszék. Szentesen 2021 nyarán szabadult ki egy udvarról két olyan kutya, amelyekhez a temperamentumuknál fogva értő gazda és sok foglalkozás kellett volna. Az állatok ehelyett oltások és ápolás nélkül, udvari lomok között éltek, a nevelésük bottal verésben merült ki. Mindezek következtében egyre agresszívebbek lettek.
Az augusztus 20-i tűzijáték felingerelte őket, kitörtek a házilag eszkábált nagykapun, halálra martak egy férfit, megsebesítettek egy nőt. A kutyákat később elaltatták. A „gazda” a bíróságon tagadta bűnösségét, nem tett vallomást, a nyomozás során azt mondta, a kétéves kutyák jó házőrzők voltak. Egy, a témában járatos szakember lapunknak azt mondta, véleménye szerint a hasonló problémákat meg lehetne előzni, ha az ebösszeírás a jelenlegi, tulajdonképpen önkéntes bevallásnál sokkal hatékonyabban működne, és nagyon szigorúan vennék hazánkban a chip, az oltás meglétét.
(Fotóink illusztrációk.)
A kutya vacsorája
Az ebrendészeti telep működési szabályzata szerint a feladatellátásban részt vevő munkatársak és az állatorvos a polgármesteri hivatallal állnak jogviszonyban. Szerettük volna, ha a telep munkatársa is elmondaná szakmai meglátását, az munkája során szerzett tapasztalatait. Beszélgetésünk ugyan lezajlott, de később jelezték: a város vezetése a közléshez nem járul hozzá, meg kell elégednünk a jegyző álláspontjával.
