A javaslat szerint a fővárosi kormányhivataltól kaphatnak a jövőben fizetési meghagyást a magánszolgáltatók, ha a pácienseik kezelése vagy az annak nyomán kialakult szövődmény ellátása az állami intézményekben fejeződik be.
Az ötlet nem új, Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár szinte hivatalba lépése óta rendre megemlíti egy-egy szakmai konferencián: „Vége annak a gyakorlatnak, hogy a közegészségügy egyfajta ingyenes védőhálója lesz a magánegészségügynek.” Legutóbb még a Portfólió konferenciáján arról beszélt, hogy a magánbiztosítóknak helyt kell állniuk az esetleges szövődmények kezeléséért, annak ellenértékét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ki fogja számlázni. A mostani jogszabálytervezet a magánbiztosítók helyett már a szolgáltatókat említi.
Azt az állami kórházak vezetőitől tudjuk, hogy leggyakrabban a protézisműtétek szövődményeinek ellátásában kényszerülnek kisegíteni a magánegészségügyet. Előfordul, hogy a frissen beültetett ízületi protézis elfertőződik, ilyenkor szükség van az eszköz cseréjére is. De az már nem hagyományos, hanem úgynevezett revíziós protézis, ami sokkal drágább, mint az, amit el kellett távolítani.
A magánszolgáltatóknak eddig is kötelező volt szerződniük úgynevezett háttérszolgáltatásokra az állami kórházakkal, például intenzív ellátásra, illetve azoknak a szövődményeknek a kezelésére, amely már meghaladták a szakmai lehetőségeiket. E szolgáltatásokért egy és öt millió forint közötti évi díjat kértek egy-egy magánellátótól a közintézmények attól függően, hogy rendelkezésre állásról vagy effektíve az ellátás kiszámlázásáról is szólt a szerződés.
A legtöbb esetben a magánszolgáltató csak az úgynevezett „készenléti” éves díjat fizette a közkórháznak a többit az egészségbiztosítóval számolta el az intézmény.
Lapunk kérdésére, hogy mekkora szolgáltatástömeg és közpénzkiadás terheli az állami szektort a magánellátóknál keletkezett szövődmények kezeléséért, a NEAK nem tudott pontos számot mondani. Azt írták: „A hatálybalépést követően – a szabályozás gyakorlati alkalmazásával – lesznek pontos adatok ezekről az esetekről.” Közölték azt is: A társadalmi egyeztetésen lévő tervezet célja, hogy ha valakit a magánellátásban nem a szakmai szabályoknak megfelelően kezelnek, és emiatt állami ellátásban szükséges tovább kezelni, akkor az utóbbi költségét a felelős magánszolgáltató köteles legyen az Egészségbiztosítási Alap számára utólag megtéríteni. Mint írták, ez azért fontos, mert a magánellátásból eredő profit a magánszolgáltatónál jelenik meg, ezért joggal várható el, hogy a szolgáltató viselje a tevékenységével járó kockázatot is, mintegy szavatolva munkája minőségét.
– Csak nagyon ritkán fordult elő eddig is, hogy háttérszolgáltatótól kértünk segítséget – mondta lapunknak Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója. – Ez például előfordulhat, ha a páciensünknél a szülés a terhesség 36. hete előtt megindul. Ilyen esetben nincs lehetőségünk a szülés levezetésére, a pácienst kötelesek vagyunk az állami ellátórendszerbe irányítani. Ha esetleg olyan műtéti szövődmény fordul elő, amelyet nem tudunk ellátni, akkor a velünk szerződött háttérintézménybe szállítjuk át a pácienst, ott kapja meg a szükséges ellátást. A háttérintézményi szerződésünknek azonban most is része, hogy az ellátást térítés ellenében végzik és kiszámlázzák a Dr. Rose Magánkórháznak. Az ügyvezető úgy becsülte
évente legfeljebb pár millió forint lehet az az összeg, amelyet így utalnak közkórházaknak.
A háttérszolgáltatás igénybe vétele azért ritka, mert a Dr. Rose-hoz hasonló nagy méretű, összetett szolgáltatást nyújtó, a hét minden napján éjjel-nappal nyitva tartó magánkórházakban minden tárgyi- és személyi feltétel rendelkezésre áll a szövődmények elkerülésére és ellátására.
– Jelenleg a szolgáltatókat védi valamilyen módon a szakmai felelősségbiztosítás a nem várt eseményekből adódó károktól – mondta lapunknak Lancz Róbert, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke. Szerinte miután ezekben a biztosításokban ma nincs a tervezetben említett szolgáltatás megfizetésére vonatkozó rész, ha a jogszabály hatályossá válik, ezekre is ki kell terjeszteni ezeket a biztosításokat.
