A koncepcióterv ugyan egy rövid időre megakadt az Országos Tervtanácson, de némi alakítgatás után karácsony előtt elindult a Magyar Bankholding (MBH) új székházának építési engedélyezési eljárása a fővárosi kormányhivatal kiemelt ügyek osztályán. Az ügyben továbbra is nagy a titkolózás. Az országos és a kerületi tervtanács ugyan már tárgyalta a végleges terveket is, de szerzői jogokra hivatkozva nem adtak információt.
Az országos tervtanácsot felügyelő építési minisztérium szintén hallgatásba burkolózott. A kormányhivatal még hirdetményt se tett közzé az eljárás elindításáról. Az okot firtató kérdésünkre azt válaszolták, hogy erről szóló tájékoztatást „a vonatkozó törvények rendelkezései szerint nem kell hirdetményi úton közölni”. Majd azt is hozzátették: „a mindenki által megismerhető adatok az építészeti nyilvántartási rendszer (ÉTDR) általános tájékoztatási felületén megtekinthetők”.
Az említett oldalon közzétett adatok nem túl bőbeszédűek, mindössze annyi derül ki belőlük, hogy az engedélyezéshez szükséges tervdokumentációt 2023. december 20-án nyújtották be. Sára Botond budapesti főispán csapata tehát erős késésben van a kiemelő kormányrendeletben rögzített 15 napos határidőhöz képest, holott az osztályt vezető Kosztyu Anikó közismerten belátó a NER beruházásokkal kapcsolatban. Az ÉTDR oldalán felelhető helyszínrajz szerint a bankszékház mellett bérirodaház is épül saját kantinnal, két üzlettel és három bankfiókkal. A látványterven látható három üvegtorony 65, 78 és 90 méteres, amelyeket alacsonyabb, három szintes épületek, „üveglepények” kötnek össze. A legmagasabb földszint plusz 21 emeletes (plusz a föld alatti három szintes mélygarázs), illetve a mellette lévő 15 emeletes épület lesz a Magyar Bankholding új székháza, míg a legkisebben lesznek majd a bérirodák. A tornyok 30-35 méterre állnak majd egymástól, a tetejükön tetőkerttel, alattuk mélygarázzsal.
A látványkép alapján nem sokat változtattak rajtuk az első közlés óta. A projekt generálkivitelezője, a Finta és Társai Építész Stúdió Kft., amely korábban a mögötte lévő Agora Tower és Agora Hub irodaház-együttest is tervezte, akik a telekre első körben is ilyen magas tornyokat terveztek. A központi építészeti tervtanács akkor nem támogatta az elképzelést, így a telek korábbi tulajdonosai eredetileg három, egyenként 65 méter magas toronyra kértek és kaptak építési engedély. Holott a kerületi és a fővárosi építési rendelet nem tiltja 90 méteres magasház építését a területen.
Korábban mégsem sikerült ilyen magas toronyra engedélyt kapni.
Az Mészáros-székházzal szemközti, a zsarupalota előtti telekre is terveztek egy 90 méter magas épületet, ám a kiadott építési engedélyt visszavonta a fővárosi kormányhivatal. Az építészeti törvény tervtanácsi véleményezést ír elő a 65 méternél magasabb építmények esetén az engedélyezési eljárás előtt. A Népszava információi szerint ezen már túljutottak a tervek. A projektet kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet külön kitér arra, hogy az adott telken bárhol felépíthető a 90 méteres épület.
A MBH kifejezetten markáns és emblematikus épületet akart. A Finta Stúdió honlapja szerint az építészek számára az jelentette a legnagyobb építészeti feladványt, hogy a székház egyszerre legyen unikális, ugyanakkor a megépült első ütemmel közös hangot találó. A koncepció hangsúlyos eleme a hatalmas, három szint magas, rendezvény helyszínül is szolgáló előcsarnok, mely az Agora tér épületen belüli folytatása, amelynek mennyezetét egyfajta képzőművészeti alkotásként képzeltek el.
A Bankholding 2026 végére megépítené az első két, székház funkciót betöltő tornyot, míg a bérbeadásra szánt épület átadását 2027 végére tervezik. A székház tulajdonosa és fejlesztője az MBH Bank MBH Domo Kft. nevű leányvállalata.
Mindent bekebelező kisgömböc
Az ország második legnagyobb bankjának számító Magyar Bankholding (MBH) Nyrt. az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarékbank összefésülésével jött létre. A csaknem 2 millió lakossági és vállalati ügyfelet kiszolgáló, az első három negyedévben 272,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredményt elérő pénzintézetnek a féléves adathoz képest 2,4 százalékkal sikerült emelni a mérlegfőösszegét, amely így 10 737 milliárd forintra nőtt. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, de állami részesedéssel is bíró bank tavaly novemberben megvásárolta a Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt. 76,3 százalékos tulajdonrészét, ami 480 ezer új ügyfelet és 570 milliárdos betétállomány-gyarapodást jelentett.
