„A köztársasági elnök intézménye romokban hever” – írja Karsai Dániel alkotmányjogász legutóbbi Facebook-posztjában.
Karsai Dániel kiemeli, az elnök alkotmányos feladata kifejezni a nemzet egységét és őrködni Magyarország demokratikus működése felett. Az elmúlt három elnök ezt a feladatát nem hajtotta végre, kettő olyannyira nem, hogy méltatlanság okán kellett lemondani. Mindhármukban közös – folytatja –, hogy asszisztáltak a jogállam lebontásához is. Szerinte a most megválasztandó köztársasági elnök előtt hatalmas feladat áll, helyre kell állítani az elnök intézményének tekintélyét.
Az alkotmányjogász szerint azonban a köztársasági elnök közvetlen, tehát általános országos választáson történő választása alkotmányjogi szempontból hibás elképzelés.
– A közvetlen választás óriási legitimációt ad az érintett közjogi méltóságnak. Jelenleg a végrehajtó hatalomban senkit nem választunk meg közvetlenül. Sem a miniszterelnököt, sem a minisztereket, sem mást – hangsúlyozza Karsai Dániel, és kiemeli, a köztársasági elnök ilyen megválasztásához alapvetően át kellene írni Magyarország közjogi berendezkedését és az állam tényleges fejévé kellene tenni az államfőt a miniszterelnök helyett.
– Ha ez elmarad, a köztársasági elnök jelentős, de nem túlzottan erős hatáskörei és legitimációja között hatalmas szakadék keletkezik
– állapítja meg.
Mint írja, az államfő jelenleg részben szimbolikus feladatokat lát el, másfelől meg nagyon is valóságos, de korlátozott jogkörökkel rendelkezik a demokrácia védelme érdekében. Ezek közül a legfontosabb a törvényjavaslatokkal szembeni politikai és alkotmányos vétó, de a többi hatásköre is lényeges, mint például a mostanában sokat emlegetett kegyelmezési jog vagy a különböző kinevezési jogosultságok.
– Az államfő jelentős szerepe a magyar közjogi rendszerben ugyanakkor fényévekre van a magyar állam tényleges vezetői szerepétől, amire a közvetlen választás felhatalmazást adhatna. A jelenlegi, korlátozott mértékű hatáskörök visszaélésszerű alkalmazásához vezethetne a közvetlen választás
– emeli ki Karsai Dániel. Példaként említi, hogy a közvetlenül választott elnök mondhatná, minden törvényt megvétóz, mert őt közvetlenül választották. Holott ezt a hatáskört kivételesen – az elmúlt évek elnöki gyakorlatánál persze sokkal gyakrabban –, politikailag vagy alkotmányos szempontból indokolt esetben lehet használni. De mondhatná azt is, hogy innentől minden kinevezést megtagad, pedig erre is csak kivételesen, az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavara esetén van joga.
– Összefoglalva, az elnök relatíve szűk hatáskörei és a közvetlen választás jogintézménye között alkotmányjogi szempontból feloldhatatlan ellentmondás feszül. Ezt az ötletet tehát el kell vetni
– állapítja meg. A gyógyíthatatlan betegséggel, ALS-szel küzdő alkotmányjogász bejegyzését azzal zárja, bízik abban, hogy ebben a témában is – hasonlóan az életvégi döntésekhez – a lehető legkulturáltabb és a más véleményen lévőket tiszteletben tartó párbeszéd bontakozik ki.
Az ellenzék nagyon szeretné, de Magyarországon nincs esély a közvetlen elnökválasztásraNovák Katalin köztársasági elnök lemondása után több ellenzéki párt is bejelentette, hogy közvetlen államfőválasztást követel. Azonban – mint arról a Népszava is beszámolt – ehhez az Alaptörvény mellett több sarkalatos, választási törvény és számos egyéb jogszabály módosítására lenne szükség. Mindehhez az Országgyűlésben kétharmados többségben lévő Fidesz-KDNP támogatása is kellene, amire semmi esély. A köztársasági elnök választásának szabályait az Alaptörvény tartalmazza, s ez népszavazás útján sem módosítható.
Közvetlen államfőválasztást akar az ellenzék, fél nap alatt több mint 20 ezer aláírás gyűlt össze„Nem szabad megengedni Orbán Viktornak, hogy ismét ő válasszon” – Az ellenzék kezdeményezi, hogy az emberek dönthessenek az új köztársasági elnökrőlLemondott Novák Katalin