Van abban valami szimbolikus, hogy a kormány a határszélen, Sopronbánfalván, egy volt pálos, majd karmelita kolostorban tartott három napos ülést. Gyepűelvén. Éppen akkor, amikor az Országgyűlés megszavazhatta volna Svédország NATO tagságát, hogy ezzel is szorosabbra zárja az európai sorokat, az agresszor Oroszország elleni közös fellépés megteremtésével.
KÖRKÖRÖS VÉDELEM. A valóságban a vezér ettől – minden szóbeli fogadkozása ellenére (A „ne arra figyeljenek, amit mondok!” jegyében) – elhatárolja, sőt a döntés helyétől, Budapesttől, a Parlament épületétől távol „elsáncolja” magát. Gyepűelvére, a senkiföldjére az ellenzék képviselői, az USA vagy bármely nyugati állam nagykövete észrevétlenül nem teheti be a lábát. A vezérnek valóban szüksége van arra - ahogy a középkori királyoknak vagy a nemzetvezetőnek 1944-ben -, hogy jó előre észrevegye, ha az ellenség már a kapu előtt áll.
Ha a február 1-jei, Brüsszelben tartott rendkívüli állam- és kormányfői európai tanácsülés egységes állásfoglalásából indulunk ki, akkor érthetővé válik, hogy a magyar vezér miért vált gyanakvóvá. Nem bízhat senkiben, még azokban sem, akiket ideológiai (ld. az olasz miniszterelnök Meloni) vagy anyagi-érdekeltségi (ld. a szlovák Fico) okok miatt a szövetségeseinek hitt. Bármennyire is Mussolini, az olasz fasizmus legnagyobb alakja örökösének vallotta magát Meloni, az érdekek az európai közösség, és nem a fasiszták felé fordítják; hiszen Olaszország az Európai Uniótól származó Újjáépítési Alap legnagyobb kedvezményezettje. Abban sincs különbség, hogy a valahai olasz fasiszták a Dnyepernél harcoltak az oroszok ellen, így az orosz agresszorokról is hasonlóan gondolnak.
Fico pedig letette a nagyesküt Budapesten, hogy ő nem, nem, sohasem szállít fegyvert Ukrajnának. Igaz azt nem mondta, hogy nem ad el fegyvert. Ennek egyszerű oka van: Fico jelenlegi kormányának honvédelmi minisztere, cimborája, „balkeze”, Robert Kaliňák kapta meg a jogot, hogy a fegyverexportot engedélyezze. Kaliňák mint a szlovák állam képviselője egyben az egyik tulajdonosa a legnagyobb szlovák fegyvergyárnak. Fico pedig, tudjuk, nyilván a szívén viseli baj- és (az előző Fico-kormányban viselt belügyminisztersége idején elkövetett újságíró gyilkosságok okán bűn-) társa gazdag és felívelő pályáját. Orbán harmadik valahai barátja, az előző lengyel kormány viszont az orosz barátság ügyében nem árult egy gyékényen a magyar vezérrel. Innét érthető az elsáncolás.
MINDEN HÉT, SŐT, MINDEN NAP SZÁMÍT. A gyepűelvére költözött nagy előd, a magyar nemzetvezető 1944-ben azt az utasítást kapta a német vezértől, hogy lassítsa le a szovjet gőzhengert. A mai magyar vezérnek is hasonló a feladata: húzni az időt. Akadályozni, lassítani, hogy Ukrajna időben hozzájusson az életben maradásához szükséges fegyverekhez, pénzhez, támogatáshoz.
Ukrajna életben maradásának esélyét rontva vállt vállnak vetve, együtt harcolnak az amerikai elnökjelölttel, Trumppal, aki hasonló okokból élvezi Putyinnak és trolljainak a pénzbeli és internetes elektronikai támogatását. Minél később érkezik meg az európai és az amerikai pénz Ukrajna kincstári számlájára, annál rövidebb ideig képes kitartani az orosz gőzhengerrel szemben.
Az időhúzáson kívül nem kell más okot keresni arra, hogy miért nem akarja a magyar vezér a NATO-n belül látni a svédeket. Nem kell lenyelni azt az égbekiáltó hazugságot, hogy nem akar amerikai jelenlétet közel Magyarország határaihoz. Már most van néhány katonai egység Romániában, közel a magyar határhoz. Igaz, ennek volt köszönhető a román korrupcióval szemben határozottan fellépő ügyészség létrehozása, élén Laura Codruta Kövesivel. Értem, hogy a magyar vezér ilyet nem szeretne.
Ám talán pontosabb fogalmazás, hogy a magyar vazallus védeni akarja urának, Oroszország háborús bűnös vezetőjének, Putyinnak a határait. Persze az is igaz, hogy ha Svédország NATO tag, akkor számíthat az USA katonai támogatására, és ezzel másként fest a kis balti államok és Finnország az orosz medvétől való védelme. Akár az a mondat is újra elhangozhat, amelyet a II. világháború kölcsönbérleti szerződését (Roosevelt-Churchill) előkészítő Roosevelt mondott el csendesen, a kandalló mellett 1940. december 30-án: „A demokrácia hatalmas fegyvertárává kell válnunk.”
EGY IGAZI KONZERVATÍV. Churchill 1946-ban, a zürichi egyetemen mondta el híres beszédet, amelyben arra biztatta Európa népeit, hogy fordítsanak hátat a múlt szörnyűségeinek, és tekintsenek a jövőbe. Ennek érdekében az „Egyesült Európai Államok” létrehozását szorgalmazta. „Európa nem engedheti meg magának, hogy a múlt sérelmeiből fakadó gyűlölet és bosszú vezérelje. Az igazságon, a könyörületességen és a szabadságon alapuló »európai család« újraalkotása felé az első lépés csakis egy »Európai Egyesült Államok« felépítése lehet. Csak így adhatjuk vissza százmilliónyi dolgos ember számára mindazt az örömöt és reményt, amely nélkül nem érdemes élni.”
A magyar vezér, Putyin hű vazallusa ennek a célnak a megvalósulását minden erejével igyekszik meghiúsítani.
Churchill jól látta, hogy a nemzetállamok kormányai azzal tudnak népszerűséget szerezni, ha az uralkodó nemzet tagjai körében kezdetben patrióta, majd egyre inkább nacionalista, azután soviniszta, végül xenofób, homofób hangulatot keltenek, ami előbb-utóbb elvezet – ahogy ez az I. és a II. világháború előtt történt - a nagy nemzeti gőghöz, a revanshoz, a fegyverkultuszhoz. Pedig Churchill még akkor nem számolhatott a migránsellenességgel, a sötét abortuszellenességgel, a nők elleni erőszak macsóizmusával, az antiglobalizmussal. Churchill mint igazi konzervatív a jogállam, a joguralom talaján állt és messze volt tőle a mucsai macsók morális és mentális menthetetlensége. A sok M-esek válnak euroszkeptikussá, és ők akarják érezni és szagolni a (magyar/román/szerb/orosz stb.) vér szagát, terjeszteni a vér szavát.
GYEPŰELVEI ADOMÁNYOK. A nagy előd nemzetvezető – mikorra a gyepűelvére tette át kormánya (sőt parlamentje) székhelyét – kifogyott a bálványozását megédesítő/megzsírozó javakból, a pénzből. Ahhoz, hogy követőkre leljen, olyat kellett adnia, ami neki azonnal nem kerül pénzbe. Így esett, hogy az állami szolgálatban állók nyugdíjkorhatárát leszállította – feltéve, ha követik gyepűelvére: Sopronba, Kőszegre.
Aligha hiszem, hogy tömegessé vált volna a köztisztviselők és közalkalmazottak átköltözése a nyugdíjkorhatár leszállításának ösztönző hírére. Legfeljebb menekültek a várható felelősségre vonás elől, ezért érkeztek bőröndöstől a nyugati határszélre. A nyugdíjkorhatár leszállítása azonban tartósnak bizonyult. A szovjetek, majd minden szocialista ország átvette, hogy a nők 55-ik életévüket betöltve, a férfiak 60 évesen mehettek nyugdíjba. Így vált a nyilas gyepűelvén kiosztott adomány gyorsan elterjedő kommunista vívmánnyá.
Kérdés, hogy Sopronbánfalva miről híresül majd el. Rövidebb lesz a szoknya? Feszesebb a nadrág? Kötelező lesz kispályás focit játszani a munkaidő kezdetén?
PLAKÁTERDŐ, LEADOTT RÁDIÓK. Ahogy a nagy előd nemzetvezető idején, úgy most is plakátokba öltöznek a falvak és a városok. Öreg vidéki nénikék kérdezgetik majd mi a fene az a gender, mitől ennyire veszélyes és szapora, hogy csak 99 százalék NEM tud neki ellenállni. Várom, hogy feltűnjenek a falragaszok – ld. Moldova György: Hitler Magyarországon című groteszk könyvét –, hol kell hónunk alatt tv-vel, rádióval sorba állnunk, hogy beszolgáltathassuk, mikortól olvashatunk okostelefonunkon csak egyetlen hírportáltól származó üzenetet.
A mi fegyelmezett népünk majd beáll a sorba, a maradék fiatal pedig megváltja a vonat- vagy repülőjegyét. Az ország határaira meg kiírhatják: Magyar Nemzeti Nyugdíjasotthon.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.