Bár Orbán Viktor miniszterelnök még 2011-ben a külföldi diplomatáknak azt üzente, hogy ne figyeljenek oda arra, amit mond, csak arra, amit csinál, Szijjártó Péter most Bostonban leszögezte: a magyar kormány azt mondja, amit tesz, és azt teszi, amit mond.
Ezt a külügyminiszter a Harvard Egyetem politikatudományi intézetének panelbeszélgetésén az előző heti EU-csúcstalálkozón elfogadott ukrán csomaggal kapcsolatban jelentette ki. A tárcavezető a minisztérium közleménye szerint közölte, Magyarországnak két fontos előfeltétele volt ennek támogatásához, amelyek teljesültek, így nem volt szükség a közös döntés újabb megvétózására. Szerinte gyakran előfordul, hogy a kormány felvet egy fontos ügyet, és a többiek úgy tesznek, mintha nem történt volna semmi, ami jól mutatja azt, hogy az utóbbi években már nincs valódi tere az észszerű párbeszédnek a stratégiai kérdésekről, és a helyzet folyamatosan romlik.
– Ha előterjesztünk egy ilyen igényt, akkor nem az a válasz, hogy vitassuk meg, tanulmányozzuk, hogyan találhatunk megoldást, hanem Putyin barátainak, a Kreml propagandistáinak, esetleg orosz kémeknek bélyegeznek bennünket – mondta Szijjártó. Hozzátette, ha lenne tere a racionális párbeszédnek, ha meglenne a kölcsönös tisztelet, és ha azok, akik állandóan a demokráciáról beszélnek, odafigyelnének azokra, akiknek a véleménye kissé eltér a többségtől, akkor meg lehetne spórolni ezeket az ideológiai vitákat, stigmatizációkat.
Majd kiemelte, hogy a kormány mindig is őszinte volt a stratégiájával és céljaival kapcsolatban, ami az országban uralkodó egyedülálló politikai stabilitás révén lehetséges.
– Így megengedhetjük magunknak, hogy azt mondjuk, amit teszünk, és azt tegyük, amit mondunk
– fogalmazott Szijjártó.
Hátizsákban nem lehet hazavinni a földgázt
A külügyminiszter az Európa világpolitikai helyzetéről szóló eszmecserén kifejtette, hogy miközben az Egyesült Államok gyakran bírálja a magyar-orosz atomenergetikai együttműködést, tavaly egymilliárd dollárnyi értékben vett uránt Oroszországtól, és a paksi bővítésben is részt vesznek amerikai cégek.
Megjegyezte, hogy amíg nem találják fel, hogyan lehet hátizsákban hazaszállítani a földgázt, addig az energiaellátás az infrastruktúrától, a csővezetékektől függ. Emlékeztetett rá, hogy a kormány öt-hat éve szerződést írt alá az ExxonMobillal a majd Romániában kitermelendő földgáz vásárlásáról, azonban az amerikai vállalat végül visszalépett a projekttől.
És hasonlóképpen – folytatta – az EU nem nyújt segítséget a délkelet-európai hálózat bővítéséhez, Horvátország pedig ötszörösére emelte a kőolaj tranzitdíját. – Fizikai infrastruktúra nélkül a diverzifikáció csak tündérmese – mondta.
A svédek bizalomerősítő gesztusait hiányolta
A svéd NATO-csatlakozás ratifikációjáról szólva Szijjártó leszögezte, hogy a kormány beterjesztette az erről szóló javaslatát, de az Országgyűlés egyelőre nem vette azt napirendre, méghozzá azért, mert
sok képviselő sértésként tekint arra, hogy egyes svéd politikusok évek óta azt harsogják, Magyarországon diktatúra van és nem legitim a hatalom, most pedig szívességet kérnek.
Sérelmezte, hogy a svéd fél nem volt hajlandó bizalomerősítő gesztusokra, a miniszterelnök Ankarába elutazott, Budapestre viszont nem. Majd reményét fejezte ki, hogy végül erre is sor fog kerülni, s ennek nyomán február végén Stockholm megkaphatja a zöld jelzést a parlamenttől.
Üres padokkal üzent Orbán Viktor a NATO-nak, könnyen amerikai szankciók jöhetnekAz Egyesült Államok csalódott amiatt, hogy a Fidesz megakadályozta a szavazást a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásárólA miniszter ezt követően arról is beszélt, hogy
az EU és Kína közötti kereskedelem értéke évi 865 milliárd euró volt tavaly, amelyből hazánk 1,2 százalékos részarányt képvisel,
Magyarország a kínai beruházások elsődleges célpontjává vált Közép-Európában, ami a német ipar miatt volt lehetséges, ugyanis hazánkban mindhárom nagy német prémium autómárka gyártóbázissal van jelen, és ezek nagyban függenek a kínai beszállítóiktól,
nem hiszi, hogy Oroszország megkockáztatná valamely NATO-szövetséges megtámadását, mégpedig a kollektív védelem elve miatt,
és szerinte könnyű különböző nyilatkozatokat tenni Brüsszelben vagy Washingtonban, de ő a moszkvai Orosz Energiahéten nagyjából ezer ember előtt felszólalva is elítélte az ukrajnai háborút, és annak lezárását sürgette.
