Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is elítélte Belarusszal kapcsolatos állásfoglalásában az Európai Parlament, amiért a magyar külgazdasági és külügyminiszter újra homlokegyenest az uniós külpolitikával szemben tett lépéseket - írja az EUrológus.
A portál által ismertetett állásfoglalás a belarusz diktátor, Alekszandr Lukasenko rezsimje által elkövetett bűnöket sorolja hosszan, elítélve a rezsim által „folyamatosan elkövetett, korlátozás nélküli elnyomást és az emberi jogok szisztematikus és széles körű megsértését, beleértve a rossz bánásmód és kínzás számos esetét, valamint a politikai foglyok és más, politikai alapon üldözött személyek, például újságírók, emberi jogvédők, független szakszervezeti aktivisták és mások teljes elkülönítését és nem megfelelő orvosi ellátását”.
Kitértek arra, hogy a Lukasenko-rezsim az eljárás alá vont személyekre nyomást gyakorolnak azzal is, hogy hozzátartozóikat tartóztatják le és vonják koncepciós eljárás alá, ügyvédeik engedélyét pedig visszavonják. Az állásfoglalás továbbá szolidaritást fejez ki a belarusz néppel és a civil társadalmi szervezetek tagjaival.
Mindemellett a dokumentumban a következő mondat is szerepel:
„Sajnálatát fejezi ki a magyar kül- és kereskedelmi miniszter 2023. februári minszki hivatalos látogatása miatt, amely ellentmond a Belarusszal, Oroszországgal és az Ukrajna elleni agresszív háborúval kapcsolatos uniós politikának.”
Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos az állásfoglalással kapcsolatos vitában ugyancsak elítélően nyilatkozott az Orbán-kormány számára tárgyalópartner minszki vezetés terrorjáról. Mint jelezte a belarusziok szenvednek a Lukasenko-rendszer által elkövetett emberi jogsértésektől. Jelenleg a börtönökben 1500 politikai fogolyról van tudomásuk, akiket embertelen körülmények, kínzások közepette tartanak fogva. Várhelyi Olivér emellett kijelentette, hogy a Lukasenko-rezsim aláássa a nemzetközi biztonságot azáltal, hogy mesterségesen gerjesztett migránshullámokkal kétszer is megpróbálta destabilizálni az Európai Uniót.
Az Európai Parlamentben Szvetlana Tyihanovszkaja, a belorusz ellenzék száműzetésben lévő vezetője is beszédet mondott, akit hazájában egy koncepciós perben 15 év börtönbüntetésre ítéltek. Személyes történeteket hozott a Lukasenko-féle elnyomás áldozatairól, köztük férjével, Szergejjel kapcsolatban, akit 19 évre ítéltek, s akinek hogylétéről fél éve semmit nem tud.
A politikus az MTI szerint a jövő évi uniós választások előtt memorandum aláírását kérte az Európai Parlament és a demokratikus Belarusz közötti együttműködés alapjaként, hangsúlyozva, hogy az országnak segítségre van szüksége a demokráciáért folytatott harcában. Lukasenkót a hágai nemzetközi bíróságra küldené. Cihanouszkaja mindemellett felhívta a figyelmet, hogy jövőre az emigrációban élő, demokrácia-párti beloruszok saját útlevelet terveznek kibocsátani, amely igazolja állampolgárságukat. Tyihanovszkaja azzal a kéréssel fordult az EU felé hogy ismerje el ennek az új úti okmánynak az érvényességet.
Mindezek után az uniós állásfoglalást 453 képviselő szavazatával elfogadták. Ellene csupán 21-en szavaztak, köztük az ülésen jelenlévő 6 fideszes: Bocskor Andrea, Deli Andor, Győri Enikő, Hidvéghi Balázs, Schaller-Baross Ernő és Tóth Edina.
