Megalakították a Szkíta Magyarországot, és megindították a nemzeti szabad katonai csapatok felfegyverzését – ezt a YouTube-on jelentette be egy szélsőséges csoport.
A folytatásról már a bűnügyi hírek között olvashattunk. Nemrégiben nagyszabású akció keretében többeket letartóztattak. Egy 88 éves férfit igazságügyi elmeszakértő vizsgál – ő egy videóban tábornoki egyenruhában esküt is tett mint Magyarország kormányzója.
„Nem akartunk bántani senkit, csak vártuk, hogy a nemzetközi fegyveres alakulatok bevonuljanak Magyarországra”Felfegyverzett szkíták akarták megdönteni Orbán Viktor hatalmát, a TEK-nek kellett értük mennieA hatóságok szerint az összeesküvéselmélet-terjesztő szakkör már eljutott egy olyan fokra, ahol már érdemes volt komolyan venni.
A szándék komolysága
„Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő” – olvasható a jelenleg hatályos büntető törvénykönyvben. A szövegezés nem részletezi, milyen módon kell elkövetni a fentieket, így lényegében sok minden a hatalom erőszakos megszerzésére irányulhat. Egy laikus számára is világos, hogy kirívóan súlyos bűncselekményről beszélünk, amelynek már az úgynevezett előkészülete is büntetendő. Utóbbiért az vonható felelősségre, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. Látszólag könnyedén megáll ennek gyanúja, hiszen a csoport tagjai nyilvános videókban dicsekednek terveikkel.
– A szándék komolyságát mindig bizonyítani kell, ez pedig sok más esetében sem sikerül – hívta fel a figyelmet lapunknak nyilatkozva Futó Barnabás ügyvéd. A szakértőt általánosságban, a konkrét ügy ismerete nélkül kérdeztük a bűncselekményről, illetve a törvényi szabályozásról.
Több évtizedes védői praxisában nem fordult elő, hogy valamelyik ügyfelével szemben előkészület miatt emeltek volna vádat, jelezte az ügyvéd. Ezekben az esetekben nehéz a bizonyítás, mivel sok, amúgy nem jogellenes tettet a célzat tesz törvénysértővé. Példának okáért: semmi kivetnivaló nincs abban, ha valaki az egyik hipermarketben vásárol magának egy hatalmas kést, de amennyiben ezt azért teszi, hogy megölje a szomszédját, akkor bűncselekményt követ el a jog szerint. Tegyük hozzá gyorsan, az ilyen folyamatokba lényegében lehetetlen beavatkozni, így kizárólag csak dogmatikai eshetőségről beszélünk.
A Szkíta Magyarország tagjainak esetében azonban nagyon is valóságos a dilemma, hogy milyen szintet ért el szervezkedésük. Futó Barnabás megjegyezte: elvileg egy beismerő vallomás is alap lehet az ítéletre, bár neki kétségei vannak, hogy bár magára vállalja-e ezt. További gondot okoz, hogy az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának bűncselekménye egyelőre csak papíron létezik, még senkit sem ítéltek el emiatt Magyarországon. Nincs jogirodalom, és nem lehet korábbi bírósági ítéletekkel vagy éppen kúriai határozatokkal érvelni egyik félnek sem a tárgyalóteremben, s a bíró sem tudja alátámasztani ily módon az ítéletét. Futó Barnabás ezért úgy gondolja, nagy mozgástere lesz a gyanúsítottak ügyvédeinek, hogy ügyfeleik ártatlansága mellett érveljenek. Szerinte ugyanakkor a bíróságnak nem okoz gondot egy olyan bűncselekményben bűnösséget megállapítani, amire korábban még nem volt példa.
Esztelen eszmék
Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH) korábbi műveleti igazgatója korábban a szélsőséges extrémizmussal is foglalkozott. Lapunk érdeklődésére azt mondta, az ilyen csoportok egy ideig működhetnek titokban, de a tömegbázis szervezésének folyamatában eljön az a pont, amikor a nyilvánosság elé kell lépni. Katrein Ferenc szerint ilyen csoportosulások mindig vannak Magyarországon, amelyekkel foglalkozniuk kell a hatóságoknak és a különféle szolgálatoknak. Egy meglepő dologra hívta fel a figyelmet: a szervezkedés főkolomposai az idősebb korosztályból kerülnek ki. A Szkíta Magyarország esetében a gyanúsítottak közt van a már említett 88 éves férfi mellett egy 68 éves is. A csoportokra az akcióban 150 rendőr tíz helyszínen csapott le. A szakértő hangsúlyozta: amikor már ennyire nyilvánvalóvá válik egy szervezkedés, a hatóságoknak nincs más lehetősége, mivel nem lehet kockáztatni.
2016-ban egy tragédia igazolta a határozott fellépés szükségességét: ekkor Bőny településen a hungarizmus ismert alakja, a 76 éves Győrkös István rálőtt a hozzá házkutatásra érkező rendőrökre. Pálvölgyi Péter őrnagy halálos sebet kapott. Már csak ezért sem vehették félvállról a csoport készülődését, ráadásul éles lőfegyvernek látszó tárgyakat találtak a házkutatásoknál. Katrein Ferenc kifejtette, vékony jég húzódik a szólásszabadság és a demokrácia között, amely meghatározza, mikor kell az állami szerveknek beavatkozniuk. Ha valaki otthon a négy fal közt neonáci vagy fasiszta, azt el kell viselni. Más a helyzet, ha ezt az illető propagálni kezdi, vagy éppen másokat is ebbe az irányba akar eltolni. Szerinte ez minden extrémizmusra jellemző, így a szélsőbaloldali, anarchista mozgalmakra is.
A legutóbbi népszámlálás szerint Magyarországon 2439 ember vallja magáról, hogy szkíta, és egy nem létező nyelven beszél otthonA korábbi műveleti igazgató példaként említette a 2023-ban Németországban felszámolt Reichsbürger-mozgalmat, amely puccsra készülődött. Több mint 280 fegyveressel akarták átvenni a hatalmat, halállistát állítottak, és ami a legveszélyesebb, a fegyveres erők több tagját is sikerült maguk mellé állítaniuk. Idehaza szintúgy figyelni kell a rend- és honvédelmi szervek tagjaira a szolgálatoknak, s szűrni azokat, akik esetleg közel kerülnek egy szélsőséges szervezkedéshez.
Ezek a csoportok mindig találtak olyan pontot a történelemben, ami félremagyarázható, s egyben igazodási eszmét jelent. Most éppen az amerikai kereskedelmi törvényből vezetik le az állami hatóságok és az intézmények illegitim mivoltát.
Emellett sikerült kitalálniuk, hogy Magyarország már csak egy New Yorkban bejegyzett izraeli cég. S elég, ha valaki csak egy papírt lobogtat, máris nem tartozik engedelmességgel. Utóbbit hívják – utalva a már említett rendelkezésekre – UCC-konteónak. A most elfogott csoport tagjainál találtak olyan igazolványokat, (sőt rendszámtáblát is), amelyek arra utalnak, hogy ezen összeesküvés követői.
Megbabonázva
Kitanics Márk igazságügyi szakpszichológus a Népszavának azt mondta, ezek a kollektivista gondolkodású tömörülések nagyon összetartóak, s ez komoly veszélyt jelent egy olyan individualista társadalomban, mint a magyar. Összejöveteleiken azt látják, sokan vannak, erős köztük a kapocs, s egy idő után elhiszik: képesek akár az államhatalom irányításának átvételére, mivel ők vannak többségben. Kérdés, milyen hatással van rájuk a börtön. Ez a személyiségtől és a benti viszonyoktól is függ. Van, aki megnyugszik, de olyan is akadhat, aki még inkább eltökéltté válik. Kitanics Márk mindezt egy történelmi példával szemléltette: Adolf Hitler is a rács mögött írta meg a Mein Kampfot.
Bár operettpuccsistának tűnik a legtöbb ilyen személy, tesszük hozzá, érdemes komolyan venni az általuk jelentette fenyegetést. S bár az államhatalmat aligha döntik meg, erőszakos bűncselekményeket elkövethetnek, amelyek ellen pedig kiemelt erővel kell fellépni.
