- Szerbia mellett Várhelyi Olivért is élesen bírálja állásfoglalásában az Európai Parlament

Az Európai Parlament (EP) szerint a tavaly decemberben tartott szerb parlamenti és helyhatósági választások nem feleltek meg a szabad és tisztességes választások követelményének, mivel a hatalmon lévők mindent megtettek, hogy tisztességtelen és indokolatlan előnyre tegyenek szert. A csütörtökön nagy többséggel elfogadott állásfoglalásban a képviselők aggodalmukat fejezik ki a széles körben elterjedt és szisztematikus csalásokról – például a szavazás titkosságának megsértéséről és a csoportos szavazásról – szóló beszámolók miatt. Az EP szerint nemzetközi jogi szakértők és intézmények bevonásával független vizsgálatot kell folytatni a választási szabálytalanságokról, az uniós képviselő-testületnek tényfeltáró, az Európai Bizottságnak (EB) pedig szakértői küldöttséget kell menesztenie Szerbiába.

A parlament egyben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EB, és „különösen a bővítésért felelős biztos” – ő  a magyar Várhelyi Olivér – nem fogalmazott meg hangos kritikát a választási csalásokra vonatkozó állításokkal kapcsolatban, és felszólítja a biztosi kollégiumot, hogy haladéktalanul ellenőrizze a mulasztásokat.

Az uniós törvényhozók elítélik, hogy a szerbiai hatóságok nem szankcionálták a választói névjegyzék és a szavazati jogok jogellenes manipulálását, a jelöltek és a polgárok megfélemlítését, a korrupciót, a választók aláírásának hamisítását és az adataikkal való törvénytelen visszaéléseket. Felszólítják a balkáni ország döntéshozóit, hogy hajtsák végre az EBESZ és a Velencei Bizottság ajánlásait, megelőzendő az újabb csalásokat és szabálytalanságokat. Ha ezt nem hajlandók megtenni, vagy ha a nemzetközi vizsgálat megállapításai azt mutatják, hogy a szerbiai hatóságok közvetlenül érintettek voltak a választási csalásokban, akkor fel kell függeszteni az ország uniós finanszírozását a választásokkal kapcsolatos súlyos jogállamisági jogsértések miatt, áll az határozatban.

A képviselők bírálják azt is, hogy a belgrádi kormány sok médiaorgánumot befolyásol vagy ellenőriz, ami a kampány során hátrányba hozta az ellenzéki jelölteket. Szerintük a sajtóra vonatkozó új jogszabályok ellenére csökkent a média sokszínűsége, a szabályozó hatóság nem ellenőrizte a kampányt és nem szankcionálta azokat a sajtótermékeket, amelyek jogsértéseket követtek el vagy gyűlöletet szítottak. Ezért felszólítják a szerbiai illetékeseket, hogy erősítsék meg a független újságírás védelmét és lépjenek fel a sokszor külföldről szított dezinformációs kampányokkal szemben.

Nem érdekli a hatalmat

A szerb vezetés igyekezett azt sugallani, hogy teljesen jelentéktelen az Európai Parlament állásfoglalása. Ana Brnabic a dokumentumot egy Szerbiában sugárzott szappanopera színvonalához hasonlította. Borko Stefanovic, a Szabadság és Igazságosság (SSP) elnökhelyettese válaszként közölte: az ügyvezető miniszterelnök azt nem képes megérteni, hogy a 21. században nem lehet titokban elcsalni egy választást.

Ám nem csak a tavalyi voksolás körülményei jelzik, milyen messze van még Szerbia az EU kapujától, hanem az egykori híres újságíró, Slavko Curuvija gyilkosainak szabadon bocsátása is, ami megdöbbentette a demokratikus közvéleményt. „Az állam a gyilkosokat védi” - ezzel a szalagcímmel jelent meg a Danas című független újság. „Senkit sem vonnak felelősségre Slavko Curuvija meggyilkolásáért?” – firtatta a Blic napilap. A hét elején újságírók százai vonultak a belgrádi fellebbviteli bíróság elé egy jelképes fehér zászlóval. Mint a jelenlévők rámutattak, a taláros testület „megadta magát a hatalomnak”. A felmentő ítéletet valójában már tavaly tavasszal meghozták, de csak most hozták nyilvánosságra. Első fokon összesen 100 év börtönbüntetésre ítélték a vádlottakat.

A Dnevni Telegraf című bulvárlap 49 éves szerkesztőjét 1999. április 11-én fényes nappal, otthona bejárata előtt lőtték le. Összesen tizenkét golyó fúródott a testébe. Nem sokkal a merénylet előtt Mirjana Markovic, az akkori diktátor, Slobodan Milosevic felesége nyilvánosan azzal vádolta meg, hogy ő idézte elő a NATO Szerbia elleni bombázását.

Curuvijával a titkosszolgálat emberei végeztek, de csak 16 évvel a merénylet után, 2015-ben kezdődött meg az első per négy volt titkosszolgálati ügynök ellen. Az első fokú ítéletre négy évvel később került sor. Az ítéletet azonban a Fellebbviteli Bíróság 2020-ban állítólagos eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte. A 2021-es megismételt eljárásban a volt ügynököket első fokon ismét egyenként 20-30 év börtönbüntetésre ítélték, de a Fellebbviteli Bíróság ezúttal felmentette őket „bizonyítékok hiánya miatt”. Nem mellékes: Vucic a gyilkosság idején, 1998-2000 között szerb tájékoztatási miniszter volt.