- „Megállás helyett sokszor gyorsítanak a vasúti átjárókban”

Gyalogosgázolás Sárváron, autóval ütköző és kigyulladó vonat Ajakon, motorvonat gázolta kocsi Szarvaskő és Mónosbél között, traktorral karambolozó személyvonat Jászladánynál – január közepén mindössze négy nap alatt négy vasúti baleset történt. Ahogyan a tavalyi évben is megannyi, vasúttal kapcsolatos, nem egyszer halálos kimenetelű balesetről szóló tudósítás jelent meg a híradásokban, s ezekből úgy tűnt, megnövekedett a vonatokkal kapcsolatos, személyi sérülésekkel járó tragédiák száma. A MÁV statisztikái szerint 2023-ban tiltott helyen tartózkodás miatt 47 baleset, a vasúti átjárókban pedig 61 baleset történt, ezek közül 33 halálos kimenetelű volt, melyekben összesen 34-en haltak meg. A legtöbb halálos balesetet vonatgázolás okozza a nyílt pályán vagy az állomásokon, vasúti megállókban.

– A vasúti közlekedés során az utasok kizárólag az utasforgalom részére kijelölt területeken tartózkodhatnak – felelte megkeresésünkre a MÁV Kommunikációs Igazgatósága. – A tiltott helyen tartózkodás miatt bekövetkezett balesetek a vasúti utasforgalom részére kijelölt helyeken kívüli, vasútüzemi területeken történnek. Például a peronok mellett húzódó síneknél, a rendezőpályaudvarokon, szolgálati átjárókban. A vágányokon az arra jogosultaknak is csak a kijelölt helyeken és csak akkor szabad átjárniuk, ha az átjáróhelyen nincsenek járművek, és az átjárást vonat vagy jármű nem veszélyezteti. Az utasforgalom számára megnyitott peronokon pedig vastag, fehér csík és piros térkő figyelmeztet a járművek okozta légörvény sodrási határára. Ezen kívül biztonságos, ezen belül veszélyes a tartózkodás, ha szerelvény érkezik a vágányon – tették hozzá.

Ennek ellenére a tiltott helyeken tartózkodás miatt is sok baleset történik: az elmúlt öt évben 322 embert ütöttek el a vonatok, s 210-en életüket is veszítették a balesetben, a legtöbben Budapesten, Komárom-Esztergomban és Pest megyében. A tragédiával záruló balesetek egy része öngyilkosság, nagyobb részben viszont figyelmetlenség, emberi mulasztás: rosszul számítják ki az érkező vonat sebességét, s úgy érzik, még átérnek előtte a sínpár túloldalára, vagy éppen túl közel állnak az elhaladó szerelvényhez, s a légáramlat kvázi beszippantja őket.

Nagy balesetforrás a fülhallgató használata, a környezet zajainak kizárása közlekedés közben nagy veszélyt jelent, ugyanis több tragédiát okozott, hogy az utas vagy közlekedő nem hallotta a közlekedő szerelvény hangját. Szintén több halálos balesetet okozott a mozgó vonatról le-, illetve felugrás is, és az, hogy – jellemzően fiatalok – felmásztak a vágány melletti felsővezeték tartóoszlopára, melynek akár halált okozó áramütés vagy égési sérülés is lehet a vége.

A MÁV adatai szerint a korábbi időszakhoz képest jelentősen csökkent a vasúti átjárókban történt balesetek száma, igaz, ez vélhetően sokszor a szerencsén is múlt, hiszen 881 sorompót törtek le az átjárókban, ami jól mutatja, hogy a tilos jelzés kezdete után próbáltak átérni a sofőrök a vasúti kereszteződéseken.

– A záródó sorompórudakat látva a járművezetők megállás helyett sokszor gyorsítanak,

– tájékoztatott a kommunikációs igazgatóság. – A KRESZ megszegése, illetve a közlekedők figyelmetlensége miatt tavaly 61 baleset történt vasúti átjáróban, amely harmadával kevesebb, mint az azt megelőző évben. A balesetek közül nyolc volt halálos (kilenc áldozattal) és hat végződött súlyos sérüléssel (17 sérülttel). Tizenkét balesetben 13-an sérültek meg könnyebben, és 35 baleset során csak anyagi károk keletkeztek. A pozitív változást árnyalja, hogy 2022. kifejezetten fekete évnek számított, hiszen az elmúlt évtized kirívóan legtöbb – 90 – balesetét ekkor regisztrálták, melyek közül 16 esetben halálos áldozattal járt a tragédia, s összesen 34-en veszítették életüket. Akadtak olyan esetek, melyek során négyen, öten vagy heten is meghaltak a balesetet szenvedett járműben.

A MÁV szerint, bár egyetlen baleset is sok, a csökkenés látható, amit a vasúttársaság a 2022-ben elindított vasútbiztonsági kampányának tud be. A kommunikációs igazgatóság kiemelte, az elmúlt másfél évtizedben az átjárókban a vasút hibájából nem történt halálos baleset, azokat minden esetben a közúton közlekedők figyelmetlensége vagy a KRESZ-szabályok megszegése okozta. Statisztikáik szerint az elmúlt öt évben a legtöbb vasúti átjárós baleset Pest, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében történt.

– A MÁV hálózatán a vasúti átjárók védelme, azok biztosítási módja kivétel nélkül minden esetben megfelel a hatóságilag előírt biztonsági szintnek – állították, hozzátéve, a balesetszám csökkenéséhez elengedhetetlen a közlekedési morál változása. Leggyakoribb baleseti ok, hogy a gépjárművezetők nem néznek körül, mielőtt behajtanának a vasúti átjárókba, illetve a csúcsforgalomban bent ragadnak a kereszteződésben, ahol tilos és életveszélyes megállni. – A legtöbb balesetet a gyorshajtás, a „még átérek” gondolkodásmód, az agresszív vezetési stílus, a vezetés közbeni telefonálás és a vasúti fényjelző tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása okozza.

Az autósok mellett kiemelt veszélynek vannak kitéve azok a gondatlan kerékpárosok és gyalogosok is, akik körültekintés nélkül haladnak át a kereszteződéseken, vagy nem a kijelölt átjárókat használják. Az őket ért baleseteket sok esetben az érzékszervek működését akadályozó tényezők, a fülhallgató használata, a kapucnis ruházat vagy a mobiltelefonozás okozzák. Így például kétvágányú pályán az elhaladó vonat után – kijelölt átjáró esetén tilos jelzésnél – elindulva nem látják a másik sínpáron, ellenkező irányból gyorsan érkező vonatot.

A vasúti balesetekkel kapcsolatban megkerestük az ORFK-t is, többek között arra voltunk kíváncsiak, hány eljárás indult az ilyen ügyekben, s milyen eredményekkel az elmúlt években, ám csak annyit válaszoltak, a tavalyi statisztika csak február végére lesz értékelhető – a korábbi esztendőkkel kapcsolatban pedig semmit sem árultak el.

A rossz pályákon inkább lassítanak

– A vasúti fővonalak nagy részét az elmúlt években korszerűsítették, a mellékvonalak többsége viszont igencsak rossz állapotú, Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter is elismerte, hogy a cirka 8500 kilométernyi hazai vasúti hálózat nagyjából fele azonnali felújításra szorulna – mondta lapunknak Szilágyi Attila közlekedési mérnök, szakértő. – A szárnyvonalakon a vasúti flotta is jellemzően elavult, általában 40 év körüli motorvonatok járnak, melyek műszaki állapota tragikus. Jó példa erre a tavaly júliusi, hodászi baleset, amikor felrobbant a BZ-motorvonat ülések alatt húzódó vízcsöve, s a forró gőztől több utas égési sérüléseket szenvedett.

A szakértő szerint mivel

így az érintett vonalakon vagy azok egyes szakaszain – olykor drasztikus – sebességkorlátozást vezetett be a vasúttársaság, többek között a balesetek megelőzése érdekében. Így az alacsony sebesség miatt, ha esetleg baleset is történik, sokkal nagyobb az esély, hogy elkerüljék a sérüléseket az utasok.

– A pálya állapota miatt az elmúlt években nem is történt komolyabb baleset, jellemzően csak kisiklott vonatokról, azokon belül is inkább teherszállítókról szóltak a híradások – állította Szilágyi Attila. – Ez történt például tavaly nyáron Kétpón, de emlékezetes az év végén a nagymarosi baleset is. A személyvonatok esetében is inkább az utasokat nem szállító járművekkel fordul elő ilyen, mint történt ez decemberben kétszer is a Vác-Balassagyarmat vonalon. Ilyenkor általában a vizsgálat mozdonyvezetői hibát állapít meg, a veszélyes-elavult szakaszokon ugyanis mindenféle korlátozással, rengeteg lassújellel igazából túlbiztosítja magát a MÁV. Más kérdés, hogy éppen ezen leszabályozások miatt normális közlekedésre szinte használhatatlanok ezek a vonalak, hiszen elképesztően hosszú a menetidő, rengeteg a késés, így az utasok lemaradnak a csatlakozásokról. Emiatt persze csökken az utaslétszám, ami viszont kiváló indok a mellékvágányok bezárására, mint ahogyan ezt tíz szárnyvonallal meg is tették tavaly augusztusban.