;

Magyarország;Ukrajna;Orbán Viktor;EU-csúcs;Charles Michel;orosz-ukrán háború;

Minden Ukrajna és Orbán körül forog Brüsszelben

- „Idegesség, bosszúság, frusztráció” – Orbán Viktortól várják az EU brüsszeli csúcstalálkozóján, hogy feloldja a patthelyzetet

Huszonhatan eggyel szemben. 

Egy nappal az Európai Unió állam- és kormányfőinek rendkívüli brüsszeli találkozója előtt a közösség székhelyén senki nem merte megjósolni a tanácskozás kimenetelét. Ugyanakkor mindenki reményét fejezte ki, hogy csütörtökön 27-es körben sikerül megállapodni az Ukrajnának négy évre szánt pénzügyi támogatásról és vele együtt az uniós büdzsé feltöltéséről.

„Idegesség, bosszúság, frusztráció”, magasrangú EU diplomaták így jellemezték a tárgyalótermekben uralkodó hangulatot. A vezetők ingerültek, mert egy bő hónap elteltével ismét Orbán Viktort kell győzködniük, hogy járuljon hozzá a háború sújtotta ország hosszútávú működését biztosító pénzügyi csomaghoz. 

És tanácstalanok is, mert megint nem tudják, hogy a magyar miniszterelnök valójában mit akar. – A vezetők általában igyekeznek megértően kezelni, ha egy országnak speciális nemzeti érdekei vannak. Például, ha nem tud egyik napról a másikra leválni az orosz vezetékes olajról. De itt nem látunk semmiféle életbevágó magyar nemzeti érdeket. Épp ellenkezőleg: szerintünk az a magyar nemzeti érdek is, hogy ne hagyjuk magára Ukrajnát – fogalmazott egy magasrangú uniós diplomata.

A huszonhetek decemberi brüsszeli találkozóján Orbán Viktor megvétózta az Ukrajna pénzügyi megsegítéséről szóló megállapodást. Azóta erősödik a nyomás a kormányfőn, hogy adja fel az ellenállását és járuljon hozzá az EU számára is létfontosságú segélycsomaghoz és az EU költségvetésének bővítéséhez. Már nem tabutéma, hogy a magyar kormányt megfoszthatják a EU tagsággal járó jogaitól, jóllehet a tagországok többsége ma még nem állna a kezdeményezés mellé. És bár mindenki elismeri, hogy bizonyos brüsszeli tisztviselők túl messzire mentek a magyar gazdaság „szabotálásának” a kilátásba helyezésével, az ötlet meglebegtetése elég volt annak igazolására, hogy Magyarországnak nagyon is szüksége van nyugati partnerei támogatására.

A tárgyalások menetét jól ismerő uniós forrás szerint az elmúlt hetekben naponta egyeztettek a magyar féllel, és Charles Michel, az állam- és kormányfői testület elnöke telefonon is egyeztetett Orbán Viktorral. 

Az álláspontok kissé közeledtek, de Magyarország még mindig ragaszkodik hozzá, hogy a vezetők évente döntsenek – méghozzá egyhangú szavazással – a pénz folyósításáról. A többi 26 ország hallani sem akar a nemzeti vétó lehetőségéről, de abba belemenne, hogy a legmagasabb szinten minden évben felülvizsgálják az Ukrajnának nyújtott támogatást.

Egy név nélkül nyilatkozó magasrangú diplomata véleménye szerint az éves vétófenyegetésekkel Orbán valójában azt akarja elérni, hogy kormánya a feltételek teljesítés nélkül hozzáférést kapjon a Magyarország számára leblokkolt felzárkóztatási pénzekhez.

Ha csütörtökön nem sikerülne megegyezni Ukrajna finanszírozásáról, a 26 tagállam kész lenne összerakni a pénzügyi csomagot. A legközvetlenebb lehetőség a tavalyi, 18 milliárd eurós hitelprogram 2024-ig történő meghosszabbítása lenne. Ehhez a tagországok minősített többségének a beleegyezése kell, ami megkerülhetővé teszi a vétót. A jövő évtől azonban már egy olyan kormányközi megállapodást kellene tető alá hozniuk az erre vállalkozó országoknak, ami költséges és időigényes. A csütörtöki fiaskó ráadásul azzal járna, hogy az Unió a saját céljaira sem tud többet költeni a hátralévő néhány évben, mivel a magyar ellenkezés zátonyra futtatná az EU költségvetésének feltöltését is.

Brüsszelben egyelőre ódzkodnak tőle, hogy megjósolják, milyen hatása lenne Orbán vétójának Magyarország további megítélésére. – Nincsenek az asztalon forgatókönyvek. Bármi történik, Ukrajna marad a figyelmünk középpontjában – mondta egy magasrangú EU diplomata, aki szerint időbe fog telni, amíg az unió levonja a következtetéseket.

A fideszes nyilvánosságban már közölték, hogy csalódtak a miniszterelnök korábbi szövetségesében, amiért az úgynevezett „globalista baloldalnak” akar megfelelni.