Kedden ugyanis katalán szeparatista szövetséges, a Junts per Catalunya párt 7 képviselője a jobboldali és szélsőjobboldali ellenzékkel együtt a jogszabály ellen szavazott. A 179 – 171 arányban elutasított törvénytervezet visszakerült a parlamenti szakbizottság asztalára. Ha a második szavazáson sem kapja meg a többséget a jogszabály, akkor az egyben nem csak a többszáz katalán szeparatistát érintő amnesztia, hanem a Sanchez vezette szocialista PSOE és a radikálisabb baloldali SUMAR koalíciós kisebbségi kormány bukását is eredményezheti. Bár még az sem garancia, ha a második szavazás sikerrel végződik, mert ezt követően a szenátusba kerül a törvény, ahol a jobboldalnak többsége van. A Néppárt viszont jelezte, mindent megtesz azért, hogy blokkolja a törvényt a felsőházban és az alkotmánybíróságon is meg fogja támadni azt.
A keddi szavazás fájdalmas kudarc Sanchez számára, ami a spanyol média egybehangzó értékelése szerint látványosan bizonyította a Sanchez-kormány kiszolgáltatottságát is. Ha sikerül is megoldást találni az amnesztia törvény elfogadására, a kisebbségi kormánynak a továbbiakban is minden egyes döntése esetén meg kell szereznie a katalán szeparatisták támogatását, akik nélkül nincs kormányzati többség. A Junts pedig – az eddigiek szerint – él és visszaél a lehetőséggel.
Amint arról lapunk is beszámolt, a tavaly őszi előrehozott parlamenti választáson a jobbközép Néppárt (PP) végzett az élen, de a szélsőjobb Vox-al együtt sem tudott kormányt alakítani, mert minden más párt elutasította az együttműködést a szélsőjobbal. Sanchez novemberben alakította meg újfent kisebbségi kormányát, a PSOE-Sumar koalíció 147 mandátummal rendelkezik a 350 fős képviselőházban. A regionális pártok mindegyike, köztük a katalán Köztársasági Baloldal (ERC) korábban is, most is támogatja a baloldali kormányt, de ez csak 172 mandátumot jelentett miközben minimum 176 fős többség szükséges a kormányalakításhoz. A Junts 7 mandátummal rendelkezik. A spanyol igazságszolgáltatás elől Brüsszelbe menekült Carles Puigdemont vezette Junts támogatásának feltétele az amnesztiatörvény elfogadása volt, amely kezdettől tüntetések sorát eredményezte Spanyolországban, katalán függetlenség kérdése ugyanis vörös vonal sok spanyol, köztük a baloldali szavazók számára is. A jogszabály elfogadása ugyan nem eredményezné Katalónia kiválását a spanyol királyságból, de lehetővé tenné többszáz, a 2017-es függetlenségi referendum és az önálló Katalónia kikiáltásában részt vevő szeparatista ítéletének megsemmisítését vagy az ellenük folyó eljárás megszüntetését. Éppen ezért okozott általános döbbenetet, hogy a törvény épp a Junts ellenszavazatán bukott meg. Az AP hírügynökség beszámolójában kiemelte: Puigdemont pártja a kezdetektől fogva világossá tette, hogy nehéz dolga lesz Sáncheznek, ha meg akarja szerzeni és tartani támogatásukat, de kevés elemző gondolta volna, hogy megkockáztatják annak az amnesztiatörvénynek a kisiklatását, amely őket segíti.
Puigdemonték azonban most mindent vagy semmit játszanak. Azért szavazták le kedden a törvényt, mert a szocialisták elutasították a hétfőn benyújtott Junts módosító indítványok megvitatását. Az utolsó pillanatban érkezett módosító indítványok azért születtek, mert két spanyol bíró „igazságügyi offenzívát” indított Puigdemont ellen, akik újabb eljárásban hazaárulással és terrorizmussal vádolják a pártvezért. Az amnesztiatörvény e két vádra nem tér ki, a Junts pedig azt akarja elérni, hogy e két vád is kerüljön be a törvénybe. A szeparatisták frakcióvezetője, Mirima Nogueras a keddi szavazás előtt azt mondta, az amnesztiának "teljesnek kell lennie (...),senkit sem szabad az út szélén hagyni, senkit" . A szocialisták azzal indokolták a módosítások elutasítását, hogy Spanyolrszág jogállam, az igazságszolgáltatás független, nem lehet akadályozni annak működését.
A Junts ellenszavazata így is meglepte a spanyol médiát és a kormányt, az EFE spanyol hírügynökség tudósítása szerint Félix Bolaños szocialista igazságügyi miniszter "teljesen érthetetlennek” nevezte, hogy a Junts egy olyan törvény ellen szavazott, amellyel korábban egyetértett", és megdöbbentőnek azt, hogy ezt a jobboldali pártokkal együtt tette. A Néppárt, de még inkább a szélsőjobb Vox rendkívül ellenséges a katalánokkal szemben, a 2017-es függetlenségi referendum is az akkori néppárti kormány katalán autonómiát megnyirbáló intézkedéseinek volt az eredménye. A másik katalán párt, az ERC elnöke, Oriol Junqueras sajnálatát fejezte ki Junts elutasítása miatt. Szerinte a törvény jó, megfelelő garanciákat nyújt az érintetteknek.
