;

Oroszország;törvénymódosítás;vagyonelkobzás;orosz hadsereg;

- Aki Oroszországban „rágalmazza” a hadsereget, annak elkobozzák a vagyonát

Dolgozik az orosz jogállam.

Vagyonelkobzással jár majd az orosz fegyveres erők „rágalmazása” és az állambiztonság elleni tevékenységre való nyilvános felhívás egy törvénymódosítás szerint, amelyet szerdán szavazott meg harmadik, végleges olvasatban az orosz parlamenti alsóház.

A változások a büntető és a büntetőeljárási törvénykönyvet érintik. Ezeket az indoklás szerint az ország biztonsága ellen irányuló tevékenység visszaszorítása érdekében olyan mechanizmussal egészítették ki, amely az ilyen cselekmények finanszírozására szánt pénz, értéktárgyak és egyéb vagyontárgyak elkobzásáról rendelkezik. Az indítványozók szerint az orosz hadsereg rágalmazásáért járó vagyonelkobzásnak a védelmi képesség, a biztonság és az alkotmányos rend védelme a célja.

A módosítás értelmében szigorítják a büntetőjogi felelősségre vonást azon nyilvános felhívások esetében, amelyek „Oroszország biztonsága ellen irányulnak”, ha ezeket nyereségvágyból vagy bérezés fejében, valamint politikai, ideológiai, faji, nemzeti és vallási gyűlölet vagy ellenséges érzület, illetve valamely társadalmi csoport elleni gyűlölet, ellenséges érzület alapján teszik meg. Az Oroszország biztonsága elleni bűncselekmények közé sorolták az összes diverziós tevékenységet is. A törvénymódosítás koncepcióját meglepő módon már előzetes támogatásáról biztosította a Nyomozó Bizottság (SZK), a főügyészség, az igazságügyi minisztérium és a pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring).

Az „ország integritásának megsértésére” és „a nácizmus rehabilitálására való felhívások”, a „fegyveres erők rágalmazása és lejáratása”, a „szélsőséges tevékenységre” és az Oroszország elleni szankciók bevezetésére való buzdítás esetén az állami kitüntetések is megvonhatók lesznek.

Korábban Vjacseszlav Vologyin házelnök a Telegram-csatornáján azt írta, hogy „mindenkit, aki megkísérli elpusztítani és elárulja Oroszországot, meg kell büntetni, és vagyonának terhére meg kell téríteni az országnak okozott kárt”.

A miniszterelnök általában Ukrajna felkészületlenségével érvel az uniós csatlakozása ellen, valójában azonban az Egyesült Államok európai befolyásának növekedésétől tart.