Túljutva Wintermantel Zsolt Fidesz-frakció szokásos napirend előtt Karácsony Gergely főpolgármester elleni vádbeszédén – ma a visszavont járatritkítás és a propaganda-sajtó által pörgetett Lánchíd-ügy került terítékre –, a Fővárosi Közgyűlés első napirendi pontként tárgyalta a a Budapest-bérletről szóló előterjesztést szerdán.
A Lánchíd és a számlagyár: Budapest vezetését támadná a Fidesz, kár, hogy nincs semmilyen bizonyítható összefüggésA korábban már ismertetett elvi megállapodás értelmében a BKK-bérlet változatlanul érvényes marad a főváros területén közlekedő MÁV, Volán és a HÉV járatain is. Cserébe a BKK is elfogadja a Pest vármegyei bérletet. Annak érdekében, hogy a főváros által 4-5 milliárdra becsült bevételkiesést (Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár, a BKK alapítója szerint ez 20 milliárdnál is több lesz) csökkentsék a Budapest-bérlet árát 8950 forintra viszik le. A többi díjtermék felülvizsgálata később történik meg. Az eddigi agglomerációs járatokat érintő évről-évre parttalan vitákat eredményező költségelszámoláson alapuló rendszert felváltja a főváros reményei szerint tényeken és adatokon alapuló teljesítményalapú elszámolás. A közös kalapba az érintett cégek bérleteladásból származó bevétele mellett a szociálpolitikai kedvezmények (a 14 év alattiak és a 65 év felettiek ingyenes utazásának állami ellentételezése) és az eddig kizárólagosan a fővárosi önkormányzatot illető 12 milliárd forintos közösségi közlekedési normatíva is bekerül.
Drága lehet az olcsó Budapest-bérlet, a városvezetés néhány milliárdos veszteséggel számol, szakértők a többszörösévelA főváros eredetileg májusi bevezetést javasolt, de Lázár János ragaszkodott ahhoz, hogy március elsejétől lépjen életbe az új rendszer. Ez kissé erőltetett menet, de megoldjuk – ismerte el az előterjesztésről szóló vitában Karácsony Gergely, aki azt sem tagadta, hogy egyelőre sok részlet nem ismert. Mint mondta: az új rendszer miatt a fővárosra nehezedő tehertétel nincs azonos súlycsoportban azzal az előnnyel, amit ez az utasok számára jelent. Budapest duplán jól jár, hiszen a bérletár-csökkentése mellett remélhetőleg csökken a fővárosba autóval munkába járók száma. A Budapesten megtett autókilométerek felét ugyanis jelenleg az agglomerációból érkezők teszik meg. Ennek csökkenése kisebb zaj és légszennyezettséget jelent.
Valóban ritka pillanat, hogy a kormány és a főváros közösen tud olyan döntést hozni, amely segíti a főváros céljainak elérését – válaszolt Wintermantel Zsolt Fidesz-frakcióvezető.
Az ellenzéki képviselők az egyelőre ismeretlen elszámolási részletek miatt aggódtak elsősorban. Őrsi Gergely (MSZP) II. kerületi polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a vágyott cél, az agglomerációs autós ingázók számának csökkentését hátráltatja, hogy a kormány leállította vagy lelassított olyan projekteket, mint például a Budakeszi útra tervezett részleges buszsáv, vagy a P+R parkolók kialakítása az agglomerációban.
Baranyi Krisztina IX. kerületi független polgármester nem értette a dolgot: mindenki jelentős sikerként értékeli a kölcsönös bérletelfogadásról szóló megállapodást, holott ez valójában egy biankó, a szöveget még senki sem látta.
Semmiféle részlet nem ismert arról, hogy miképpen folyik majd az elszámolás, ráadásul egy olyan miniszterrel kötik, aki elsőként jelentette ki, hogy Budapest fejlesztése helyett a vidéket részesíti előnyben és lehúzta a fővárosi fejlesztések zömét,
lehetetlenné téve annak a célnak az elérését, amivel most alátámasztják a döntést. Mert hiába lesz olcsóbb a bérlet, ha nem lesz HÉV, ha nem lesznek vasúti pályák és még a meglévő rendszer üzemeltetésére se lesz pénz. Baranyi szerint Wintermantel azon kijelentése, miszerint az új rendszer bevezetése a főváros számára anyagi áldozatokkal járhat, már most egyértelművé teszi, hogy ezen csak az önkormányzat veszíthet. Ezt támasztja alá a 12 millirádos normatíva elvesztése. De Baranyi a BKK gazdasági önállóságának elvesztésétől is tartott.
Ritka pillanatként vele értett egyet Kovács Péter, a XVI. kerület kormánypárti polgármestere, aki nem értette, mitől lenne ez tisztább, egyszerűbb elszámolás, ha senki nem tudja pontosan nyomon követni, hogy mennyit utaznak az utasok. (Karácsony Gergely szerint a járművek zömén vannak utasszámláló szenzorok.)
Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere szerint ez a megállapodás nagy lépés abba az irányába, hogy néhány év múlva a közgyűlés meghozhassa azt a környezetvédelmi szempontból nagyon fontos döntést, miszerint ingyenessé teszik a közösségi közlekedést.
Váradiné Naszályi Márta I. kerületi polgármester naponta az agglomerációból érkező napi 300 ezer autó számának csökkentését tartotta a legfontosabbnak,
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a felvetésekre adott válaszában hangsúlyozta, hogy az agglomerációs hozzájárulás korábbi elszámolási rendszere tényszerűen rossz nem volt, ismét elmondta, hogy a kormány ultimátumot adott december végén, amelynek része volt a korábbi szerződés hosszabbítási lehetőségének kizárása és az is, hogy a 12 milliárdot az idén már nem fogják kifizetni. Mint mondta: ez volt a kiindulópont, innen jutottak el, a főváros számára elfogadható telejsítmény elszámolásig. A vármegye bérlet okozta kannibalizáció mértékét csak becsülni lehet, de a főváros bízik abban, hogy az olcsóbb BKK-bérletet többen megveszik majd.
Karácsony a vita végén azt is elárulta, hogy abba is belementek, hogy a kormány a szűkös határidő miatt a helyreállítási alap helyett a fővárosi projektek terhére a kohéziós alap forrásait használják fel például a HÉV-járműcserére. A fővárosi beruházások cserébe a helyreállítási alapból juthatnak támogatáshoz, ám ez azt is jelenti, hogy beszorulnak a 2026-os elszámolási ciklusba.
A Fővárosi Közgyűlés a vita végén egyhangú döntéssel elfogadta a megállapodásra vonatkozó előterjesztést.
Egyelőre marad a teherautók behajtási díja
Hosszas vitát váltott ki a fővárosi kormányhivatal törvényességi észrevétele, amellyel eltöröltetnék a fővárossal a teherjárművek behajtási díját Budapesten. A hivatal felhívásában azt kifogásolta, hogy az önkormányzatnak nincs jogalapja a behajtási díj kivetésére. A megállapítás már csak azért is különös, mert az erről szóló fővárosi rendeletet 2011-ben alkotta meg az akkor még Tarlós István vezette fővárosi önkormányzat. Az elmúlt 13 évben nem volt gondja ezzel a kormányhivatalnak, most hirtelen lett.
Karácsony Gergely főpolgármester jó előre közölte, hogy a fővárosi önkormányzat nem engedi rászabadítani a budapesti utakra a kamionokat. A behajtási díj eltörlését elsősorban nem azért fájlaja a városvezetés, mert az önkormányzat elesne az ebből származó évi 1,8 milliárd forintos bevételtől, hanem azért, mert ezzel ráengednék az M0-s fizetővé tételével még jobban felerősödő teherautókat. Ez súlyos forgalomnövekedéssel, zaj, por és légszennyezettség terheléssel járna. A városvezetés nem ért egyet a kormányhivatallal és a felhívás elutasítását javasolta a közgyűlésnek. Ha kell bíróságra is mennek az igazuk bizonyítása érdekében. Másrészt a fővárosi önkormányzat élve felterjesztési jogával, felkéri a kormányt, hogy törvényben rögzítsék a települések díjmegállapítási jogát.
Karácsony Gergely meg akarja védeni Budapestet a kamionoktól, perelné a behajtási díjat eltörlő kormányhivataltA kormányhivatal már a közgyűlési vita elő közölte, hogy a Fővárosi Önkormányzat jogszerűen szabályozhatja a budapesti teherforgalmat, csak útdíjat nem szedhet a behajtási engedélyekért. Ezt hangsúlyozta a Kúria korábbi ítéletére hivatkozva Wintermantel Zsolt, aki ugyanakkor nem vitatta, hogy a díjfizetésnek önmagában van egy korlátozó rendszere, ezért szavazta meg 2011-ben az erről szóló rendeletet.
Az akkor megfogalmazott forgalomszabályozási célok ma is érvényesek. A behajtási díj visszatartó erővel bír, a tiltó táblák kihelyezése nem oldja meg a helyzetet. Ráadásul, ha egy körzetből teljesen kitiltatnák a teherautókat, akkor az árufeltöltés is ellehetetlenül, holott a cél nem ez, hanem az átmenő forgalom kiszorítása – magyarázta Kiss Ambrus, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy már 16 település esetében léptek fel a kormányhivatalok, így a jogalkotóknak már régen lépniük kellett volna. Nem tették.
Karácsony Gergely elárulta, hogy a Lázár Jánossal folytatotthétfői egyeztetésen a behajtási díj is szóba került. A miniszter arra biztatta őt, hogy éljen felterjesztési jogával a főváros ebben a témában, amit meg is fognak tenni. Az önkormányzat álláspontja szerint a jelenlegi törvényi kereteken belül is van joga a fővárosnak a teherforgalom szabályozására, de ha ez jogalkalmazási kérdéseket vet fel, akkor az Országgyűlés foglalja külön jogszabály az önkormányzatok ezen jogát.
A Fővárosi Közgyűlés 17 igennel elutasította a kormányhivatal felhívását.
Tóth József korszerűtlennek és igazságtalannak tartja a forrásmegosztást
Az idei forrásmegosztásáról szóló előterjesztés vitájában Tóth József (MSZP) XIII. kerületi polgármestere az idén is elmondta, hogy a vonatkozó törvény előírta belső elosztás aránya korszerűtlen és igazságtalan, 2010-es adatok alapján számítják. A hatályos jogszabály értelmében a zömében iparűzési adóból származó bevételek 54 százaléka a fővárost, míg 46 százaléka a kerületeket illeti. Az idei évre várt 562 milliárd forint helyi adóbevételből így 303,5 milliárd jut a fővárosnak, míg az iparűzési adóhoz kapcsolódó késedelmi pótlékból, illetve bírságból származó bevétel tervezett 2 milliárdból 1,08 milliárd.
A múlt évi, illetve az idei költségvetési rendelet módosítása kapcsán Bagdy Gábor fideszes városatya megjegyezte, hogy a 2023-as rendelet elfogadásakor előre jelezte, hogy a remélt bevételek túlzóak. Az élet – ahogy fogalmazott – őt igazolta, a főváros kasszájába 30 milliárddal kevesebb pénz folyt be. A pénzügyi egyenleget ezért csak úgy sikerült fenntartani, hogy a Budapesti Közlekedési Központnak nem fizetett ki a megrendelt közszolgáltatás ellenértékéből 50 milliárd forintot, amelyet a cég faktorált. Ezzel az ügyes trükkel elrejtették a főváros pénzügyi helyzetét. A kormánypárti képviselők egy későbbi vitában erősen ostorozták a fővárost a közterületek kétes köztisztasága miatt.
