Az állami MVM Energetika 2022 őszén százmilliárd forintos hitelkeret-megállapodást írt alá az egyik legnagyobb kínai állami bank, az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC) osztrák leánycégével, az ICBC Austriával – hívta fel a figyelmet tegnapi, online sajtótájékoztatóján Jávor Benedek, a Párbeszéd-Zöldek európai parlamenti listavezetője és elnökségi tagja.
Ennek hivatalos adatkérés nyomán számára tegnap elküldött részletei szerint az MVM tavaly óta hat alkalommal hívott le 100 és 250 millió euró – körülbelül negyven, illetve százmilliárd forint - közötti összegeket. Ezeket néhány héten vagy hónapon belül visszatérítették. Az utolsó, 250 millió eurós hitelrészletet tavaly december 6-án hívták le. Ezt a cég tájékoztatása alapján eddig még nem fizették vissza.
Nagyon kell a pénz a ferihegyi repülőtérre, 309 milliárd forint osztalékelőleget fizetett be a költségvetésbe az MVMMint emlékezetes, az MVM tavaly november végén szokatlanul magas összeget, 309 milliárd osztalékelőleget fizetett be a magyar költségvetésbe. Ez százmilliárd forinttal meghaladta a cég első félév során elért 209 milliárdos adózott eredményét. Az ellenzéki politikus felhívta a figyelmet a „különös egybeesésre”, miszerint az utolsó, százmilliárdos hitellehívás alig egy héttel követte a hatalmas osztalékelőleg kifizetését. Igaz, a két ügylet között nem vont közvetlen párhuzamot. Az ugyanakkor mások szerint is valószínű, hogy a hitelt azért hívta le az MVM, mert szüksége volt rá.
Jávor Benedek szerint a 309 milliárdos befizetést talán erőn felüli vállalta az állami energiacsoport. Az így jelentkező pénzhiányt pedig (akár közvetve, de) a kínaiak pénzével orvosolhatták. Ez pedig azt a látszatot kelti,
hogy ha többszörös áttétellel is, de az államkasszába kínai pénz került.
A frissen alapított Szuverenitásvédelmi Hivatal új elnökének, Lánczi Tamásnak lesz mit vizsgálnia – fogalmaz epésen a politikus.
A Párbeszéd-Zöldek elfogadhatatlannak tartja a kormányzat közvetett kínai finanszírozását, és azt, hogy az állami energiacéget kormányzati fejőstehénnek használják, 309 milliárdos osztalékot kivéve az MVM-ből, miközben kínai hitellel „támogatják” a céget. Az MVM nyereségét a kínai függés csökkentésére, a magyar fogyasztók terheinek mérséklésére, illetve a megújuló energiaforrások terjedését akadályozó hiányzó fejlesztésekre kellene használnia – szögezi le Jávor Benedek.
Bár az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre az MVM cikkünk megjelenéséig nem reagált, a Portfolio.hu késő délutáni okfejtése szerint a politikus eszmefuttatása számvitelileg mindenképp sántít. Osztalékelőleg ugyanis a szabályok szerint eredménytartalékból fizethető, ami pedig a cég könyvei szerint, ha kicsivel is, de meghaladta a kiutalt összeget.
A 309 milliárdot tehát az MVM bizonyosan nem a nyereség terhére fizette és a kínai hitel sem annak kiegészítésére szolgált.
Más szakértők ugyanakkor ennek kapcsán megjegyzik: bár ez utóbbi érvelés számvitelileg nyilvánvalóan helytálló, egy több százmilliárdos, extra tétel kifizetése még egy évi több ezermilliárdos forgalmú és értékű társaságcsoport esetében is jelentős, átmeneti készpénzigényt, illetve -hiányt szülhet. Bár tehát a belső elszámolás szerint a kínai hitelt bizonyosan nem osztalékfizetés céljából hívták le, nem zárható ki, hogy a dominó-elv alapján a tétel mégis csak segíthetett egy esetleges átmeneti készpénzszükséglet áthidalásában.
Annál is inkább, mert az MVM-et 2022 óta valójában leginkább a „rezsivédelmi alapnak” nevezett költségvetési köldökzsinór tartja életben. Eme, két éve körülbelül másfélezer, tavaly 2610, idén pedig 1341 milliárdos alap, szinte hivatalosan is elismert módon, jórészt a világpiaci árak töredékére rúgó lakossági energiatarifák miatt az MVM-nél keletkezett hiány befoltozására szolgál.
Ömlik az MVM-be a rezsipénz, megállíthatatlanul utalja a százmilliárdokat az Orbán-kormány az állami energiacsoportnakAz MVM könyvei szerint,
míg 2022-ben 476 milliárd, 2023. első felében 721 milliárd forint folyt be a céghez az alapból „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése” címén.
Ennek nyomán viszont az MVM tőkehelyzete stabilnak mondható. Így, bár az osztalékfizetést hivatalosan nemzetközi sikereikkel indokolták, vélhetőleg a költségvetési támogatás is segítette mozgásterüket. A mostani rekordbefizetést sokan összefüggésbe hozzák a Liszt Ferenc Repteret működtető Budapest Airport állami visszavásárlási szándékával, ami összesen körülbelül másfélezermilliárdot igényelhet. Igaz, a kormány ebbe társbefektetőt is bevonna.
Nagy Márton 450 milliárddal tovább nyújtózkodhat, mint ameddig a takarója érAz MVM egyébként már ezt megelőzően is több alkalommal kötött hitelszerződést kínai bankokkal. Az emögött álló, legteljesebb körű központi áldásra utal ugyanakkor, hogy a kormány számos más ügyben is kapcsolatba került már az ICBC-vel.
Nagy Márton együttműködési megállapodást írt alá a világ legnagyobb bankjával KínábanKorábban is hiányzott a tőke
Az MVM évtizedek óta, „hagyományosan” legfeljebb néhány milliárdos-tízmilliárdos osztalékkal örvendeztette állami gazdáját. Az állami energiacsoportot ugyanis mindig is a tőkeszűke jellemezte. Olyannyira, hogy a cég a „rezsivédelemi alap” elindítását megelőző években is százmilliárdos tőkeemelésekre szorult.
Az MVM cáfolja Jávor Benedeket
Szakmailag megalapozatlan spekulációnak bélyegezte lapunknak küldött válaszlevelében az MVM Jávor Benedek keddi közzétételét, melyben a Párbeszéd-Zöldek politikusa kapcsolatot sejtetett az energiacsoport által tavaly novemberben az állami tulajdonosnak kifizetett, 309 milliárdos osztalékelőleg és a néhány nappal később a kínai állami Industrial and Commercial Bank of China (ICBC) osztrák leánycégével kötött, másfél éves hitelszerződés alapján lehívott százmilliárdos tétel között. A valóságban a hitelszerződés szerinti, kiragadott forrás és az osztalékelőleg kifizetése nincs kapcsolatban egymással – szögezték le az állami szolgáltatónál. Az MVM Csoport 2023-ban fennállása legsikeresebb üzleti évét zárta, ami lehetővé tette, hogy a tulajdonos éljen a lehetőséggel és osztalékelőleget vegyen fel. Az MVM az előlegfizetéskor egyértelműsítette, hogy az összeg főleg a sikeres külföldi versenypiaci tevékenységből származó eredményt terhelte. Az MVM a Párbeszéd-Zöldek adatigénylésére tájékoztatta a pártot a hitel részleteiről. Válaszuk szerint a kölcsön felhasználásának célja általános vállalatfinanszírozás. A lehívott összeggel tehát az MVM Csoport, más hitel- és tőkepiaci források részeként, az iparág úgyszintén nemzetközi, kiterjedt tevékenységű szereplőihez hasonlóan, a szokásos, gördülékeny és hatékony üzletmenetet tartja fenn – zárul a közlés.
Mindezek kapcsán megjegyzendő: noha Jávor Benedek közzétételével rávilágított, hogy a szuverenitásvédelmi lázban égő Orbán-kabinethez az MVM-en keresztül is áramolhatnak kínai állami pénzek, az energiacsoport és a magyar kormány eddig sem rejtette véka alá a távol-keleti diktatúra hitelintézeteivel ápolt kapcsolatait. Másrészt: bár se az ellenzéki politikus, se az MVM nem említette, a rekorderedményhez hozzájárulhatott az is, hogy a cég „rezsivédelmi szolgáltatások ellentételezése” címén 2022-ben 476 milliárdos, 2023 első felében pedig 721 milliárdot kapott az állami költségvetésből.
