„Mindenkivel együttműködünk, akiben megvan erre a nyitottság – és aki azonos szemmagasságban van velünk” – válaszolta nemrég Demeter Szilárd arra az e-mailben feltett kérdésünkre, hogy együttműködik-e a Póka Egon Művészeti Akadémia és a Miskolci Egyetem összefogásában induló kortárs könnyűzenei képzés más alap- vagy középfokú oktatási intézményekkel, esetleg a Zeneakadémiával. Kérdéses persze, hogy a kezdeményezés mögött álló Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója, aki maga is basszusgitározik, és tavaly fellépett a saját zenekarával az általa vezetett Petőfi Irodalmi Múzeumban, mit értett azonos szemmagasság alatt. Vajon az azonos intézményi szintet, vagyis az alap- vagy középfokú oktatási intézmények és azok oktatóinak véleménye nem számít? Vagy talán a szemmagasság az azonos politikai gondolkodásra utal?
A könnyűzenei képzés persze más országokban is bevett gyakorlat, az Egyesült Államokban az 1945-ben alapított Berklee College of Music falai közül is számos tehetséges zenész került ki, így akár el is fogadhatnánk, hogy hazánkban is szükség van egy újabb könnyűzenei képzésre a Debreceni Egyetem Könnyűzenei Intézete mellett. Az új zenei akadémia létrejötte viszont úgy tűnik, anyagi nehézségekbe ütközik. Arra a kérdésünkre ugyanis nem kaptunk választ, hogy mennyi pénzbe került a létrehozása, azt viszont megtudtuk, hogy agysejtbe igen, hisz már elkészült többek közt a többezer oldalas szakleírás. A probléma csupán az, hogy nincs hír ingatlanfejlesztésről a budapesti Hajógyári-sziget déli részén – ahová az oktatást tervezték –, pedig 2020-ban még arról volt szó, hogy a kormány 23 milliárd forintot adott a kulturális központra. A zenetanulásnál persze nem feltétlenül számít a helyiség. Hangszeren játszani egy garázsban vagy egy eldugott stúdióban is lehet – csak tehetség legyen.