;

Fidesz;EP-választások;Varga Judit;

- Varga Judit szerint a Fidesz ereje Európa utolsó reménye

A korábbi igazságügyi miniszter brüsszeli harcos szerepet képzel magának.

Jók az esélyeink, Európa jövője mi vagyunk! - hangzott Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter elképzelése a Parlamenti Szalon zárt körú találkozóján az atv.hu szerint, egy Soros-intézethez” köthető európai felmérésre is hivatkozva.

Varga Judit - aki hivatalosan azért mondott le az igazságügy-miniszteri tisztségéről, mert ő lesz a Fidesz-KDNP listavezetője lesz június 9-én az európai parlamenti választásokon - elmondta, nem gondolkodik uniós biztosi posztban, európai parlamenti képviselőségre, a „brüsszeli harcos” szerepére készül. A korábbi miniszter meghatározta a feladatot is, amelynek legfontosabb eleme, hogy „minél több helyen mondjuk el, hogy mi emberek Koppenhágától Nápolyig, Miskolctól Rotterdamig ugyanazt akarjuk. Nyugodt, emberhez méltó, önazonos életet, amit nem akarnak kívülről megváltoztatni mindenféle ideológiai divathóbort vagy birodalmi törekvés miatt”. Ennek keretében az EP-kampányban francia nyugdíjas klubokba is elmegy például.

Varga Judit a fiatal generációhoz tartozónak érzi magát, aki 2004-ben, az uniós csatlakozás évében szerezte meg a diplomáját. Felidézte, ő úgy ment később Brüsszelbe dolgozni, hogy azt gondolta, „az európai politika alapvetően Berlin Európa-politikáját jelenti” és volt is egy mondás a brüsszeli folyosókon, hogy „ha nem tudod merre mégy, kövesd a németeket”. Hozzátette, ő ezt akkor sem vette komolyan, mert mint hangoztatta, számára „mindig a magyar érdek jelölte ki az utat”, de kétségtelen, hogy a német álláspont a stabilitás és a racionalitás szimbóluma volt akkoriban Brüsszelben.

Ezzel szemben Varga Judit szavai alapján a mostani Németország maga az apokalipszis: – Németország sem az az ország már, amit egykor megismertünk: politikailag instabil, gazdasága zuhanórepülésben, kormányzata cselekvőképtelen és támogatottsága történelmi mélységekben, társadalma káoszban forrong, külpolitikája értékalapú, azaz ideológiavezérelt, a közgondolkodást az indulatok és az érzelmek uralják, a józan, tisztességes állampolgárait, a csendes többséget pedig a liberális média-és véleményhegemónia némítja el vagy kényszeríti jóemberkedő igazodásra, magával rángatva már a sport és a kultúra világának kiemelkedő szereplőit is - mondta.

Azt nem tette hozzá, hogy Olaf Scholz német kancellár volt az, aki s simán elküldte kávézni Orbán Viktort, amikor az Európai Tanácsban Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak az elkezdéséről volt szó.

Úgy folytatta, hogy az eltorzult német belpolitikai tér azonban jól bevált régi szokásai szerint terjeszkedni kíván. Egyértelmű törekvése a balliberális fősodornak ugyanis, hogy elnémetesítse az európai kampányt és mindenkit szélsőségesnek bélyegezzen, aki a józanságot képviseli - állította Varga Judit, hozzátéve, „ebből az ideológiai őrületből ki kell lépnünk és nem szabad hagyni, hogy a kontinens jövőjéről való közös európai döntés egyetlen ország belpolitikai zűrzavarának túszává váljon”.

Varga Judit ezt követően azt magyarázta, hogy az Európát jelenleg uraló balliberális többség a brüsszeli bürokratákkal az élen, más európai országok társadalmaiban és közéletében is szörnyű károkat okozott, de a világ korszakhatárhoz ért, ugyanis ma már mindenki látja, hogy geopolitikai, gazdasági és civilizációs különbségek feszülnek egymásnak. A liberális hegemónia történetének legnagyobb válságát éli át, szélsőségessé és fundamentalistává fajult - elmélkedett a Fidesz jövendő EP-listavezetője.

Varga Judit ezért ismét az állítólagos „magyar modell” fontosságát emlegette, szerinte a jobboldali, konzervatív választóknak és politikusoknak nincs más dolguk, minthogy a következő hónapokban elmondják, van olyan politikai erő Európában, amely akkora támogatottsággal rendelkezik, hogy “meg tudja védeni az ott élők saját kultúráját és társadalmát mindazzal szemben, amit kívülről rájuk akarnak kényszeríteni”.

„A mi erőnk Európa igazi értéke. A mi erőnk Európa védőbástyája. A mi erőnk Európa utolsó reménye” - hangzott a bombasztikus konklúzió.

A történész levéltári dokumentumok segítségével megkísérelte megérteni Bayer Zsoltot.