Ismét tízezrek demonstráltak Németországban a szélsőjobb ellen szombaton, a holokauszt nemzetközi emléknapján - írja a Magyar Távirati Iroda (MTI).
Ezt soha többé - hangoztatta Olaf Scholz kancellár a soá emléknapján. A rendőrség szerint a düsseldorfi tüntetésen mintegy százezren vettek részt. Országszerte mintegy 300 városban és faluban voltak megmozdulások. A tüntetések célpontja a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt politikája elleni tiltakozás volt, amely bevándorlásellenessége révén jelentősen előretört az elmúlt hónapokban tartott választásokon. A tüntetők „Az AfD ellen - Nem maradunk csöndben. Nem nézünk félre. Cselekszünk” - jelszóval vonultak át a városon.
A tiltakozó hullámot az oknyomozó újságírókat tömörítő Correctiv által a szélsőjobb november 25-i potsdami tanácskozásáról közzétett információk váltották ki.
Tömegek deportálását tervezgette a német szélsőjobb egy titkos találkozón A német alkotmány alapján valószínűtlen a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért feloszlatásaFrank-Walter Steinmeier államfő támogatásáról biztosította a tüntetéseket, egyszersmind a demokrácia iránti fokozottabb elkötelezettséget szorgalmazott a SWR regionális közszolgálati műsorszolgálatónak nyilatkozva. Olaf Scholz, aki két hete Potsdamban részt vett a tüntetésen, szintén üdvözölte a számos megmozdulást. A kancellár szombaton közzétett podcastban emlékeztetett a holokauszt néven ismert emberiesség elleni bűncselekményért viselt német felelősségre.
Orbán Viktor: Magyarország az egyik legbiztonságosabb a zsidó közösség számára
Az antiszemitizmus ellen tett erőfeszítéseink eredményeképpen a zsidó közösség számára Magyarország az egyik legbiztonságosabb” - írta az X-en egy angol nyelvű üzenetben a miniszterelnök. Orbán Viktor nyomatékosította, hogy ilyennek is fogják megtartani.
Joe Biden: Nem maradhatunk némák
A holokausztról való megemlékezés mindennél fontosabb az antiszemitizmus növekedése közepette - utóbbit már az Egyesült Államok elnöke írta. Joe Biden elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Hamász által tavaly október 7-én Izrael ellen végrehajtott támadása nyomán, amelyben zsidó embereket mészároltak le, az antiszemitizmus riasztó mértékben növekedett meg az Egyesült Államokon belül és kívül. „Nem emlékezhetünk a holokauszt zsidó túlélőire úgy, hogy közben némák maradunk, amikor zsidók ma ismét támadások célpontjai” - fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy ezen a napon tisztelet övezi a túlélők bátorságát, valamint azok hősiességét, akik bátran álltak ki a nácik ellen és mindent kockára tettek annak érdekében, hogy ártatlan életeket mentsenek meg.
Így emlékeztek Auschwitz-ban
Mintegy húsz túlélő volt a fő vendége az Auschwitz-Birkenau egykori náci német haláltábor felszabadításának 79. évfordulója alkalmából szombaton rendezett központi megemlékezésnek. Az Andrzej Duda lengyel elnök tiszteletbeli védnökségével, Malgorzata Kidawa-Blonska lengyel szenátusi elnök és Bartlomiej Sienkiewicz kulturális és örökségvédelmi miniszter részvételével megtartott szombat esti megemlékezésnek színhelye az Auschwitz II-Birkenau egyik, nemrég felújított barakkja felett emelt sátor volt.
A szervezők az „Ember” fogalmat választották az emlékünnepély fő mottójának, amelyet a lágerben a háború idején rajzolt, a sátor színpadjára vetített fogolyportrék jelképeztek. Az egyik túlélő, Halina Birenbaum 94 éves lengyel-izraeli író és költő a felszólalásában elmondta: túlélte a második világháborút, majd az Izraelt ért konfliktusokat és az ukrajnai háborút is megélte. Ezekben a konfliktusokban a holokauszt kevés túlélőjének fiai és lányai esnek el - jelentette ki.
A megemlékezés az auschwitz-birkenaui gázkamrák romjainál egy vallási szertartással zárult.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává. 1945-ben ezen a napon szabadította fel a szovjet hadsereg a ma Lengyelország területén található auschwitz-birkenaui haláltábort, ahol a nácik több mint egymillió embert gyilkoltak meg, köztük több mint 400 ezer magyart.
