Tegnap ismét figyelmeztetést adott ki a HungaroMet ma éjfélig az ónos eső miatt. Mint közölték, az ország északkeleti részén előforduló havazás nyugat felől lassan vegyes halmazállapotú csapadékba vált át. Továbbra is előfordulhat időszakos ónos eső a középső országrész keleti, északkeleti részén, illetve az Északi-középhegység előterében. Hétfőn és kedden is kiadtak ilyen figyelmeztetéseket, amiket aztán kedden folyamatosan vontak vissza, mivel mégsem alakult ki ónos eső az országban.
- Az ónos eső bekövetkeztének előrejelzése rendkívül nehéz - mondta lapunknak Berceli Balázs, az Időkép meteorológusa. - Már 1-2 fok eltérés befolyásolhatja a csapadék halmazállapotát. Ha a magasban nem 0 fok feletti a hőmérséklet, hanem akár csak mínusz 1 fok van, már nem esőként indul el a csapadékhullás, hanem hópelyhekként. Emiatt rendkívül nehéz az ónos eső előrejelzése. Egy adott térségre lehet prognosztizálni, hogy egy adott időszakban várható ónos eső, de nem biztos, hogy ez az egész térséget fogja érinteni. Például ha a térségben nagyrészt fagypont feletti a hőmérséklet a talaj szintjén, azonban a hegyes, dombos részeken fagypont alatti, akkor ezeken a területeken ónos eső fog esni, máshol viszont sima eső.
Az ónos eső kialakulásához az szükséges, hogy a talaj közelében, illetve a talajon fagypont alatt legyen a hőmérséklet. Olyankor beszélünk ónos esőről, ha a magasban, a csapadékképződés szintjén folyékony halmazállapotban alakul ki a csapadék, tehát eső formájában indul el, majd a talajra vagy a talaj közelébe érve megfagy. Tehát vagy folyékony halmazállapotban ér talajt, ahol hirtelen megfagy, vagy már az útja során kis jégszemekké alakul a csapadék, ami szintén ráfagy a fagyott talajra. Ennek következtében jeges bevonat képződik az utakon, a tereptárgyakon, de a növényzeten is. Ez rendkívül veszélyes a közlekedés szempontjából - magyarázta a meteorológus.
A HungaroMet hatásköre kiadni a figyelmeztetést és a riasztást, a figyelmeztetést 24-48 órával, a riasztást pedig 1-3 órával előre – tette hozzá Berceli Balázs. Ennek megfelelően a figyelmeztetés még nem jelenti azt, hogy biztosan ónos eső fog hullani, mindössze segít a felkészülésben, a riasztás viszont már nagyon pontos előrejelzést takar.
Berceli Balázs kiemelte: annak ellenére, hogy a figyelmeztetés dacára nem mindig következik be az ónos eső az adott területen, mindig vegyük komolyan ezeket az előrejelzéseket, ide értve nem csak az ónos esőre való figyelmeztetést, hanem valamennyit. Az akkori számítások szerint ugyanis az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy valamilyen veszélyes időjárási jelenség várható az adott térségben. Természetesen ahogy közeledünk az adott időponthoz, egyre jobban be lehet határolni, hogy a térséget fogja-e érinteni az az időjárási jelenség, ezért is frissítik folyamatosan az előrejelzéseket a szakemberek. A légkör ugyanis egy állandóan változó rendszer, bármikor felléphetnek nem várt hatások, amiket 2-3 nappal korábban nem lehet látni, de fél nappal korábban már igen.
Mint minden időjárási jelenségnek, az ónos esőnek az előfordulása is rendkívül változó gyakoriságú hazánkban. A Másfélfok oldalon megjelent elemzés szerint évente átlagosan 2-3 nap (ónos esős napnak azt tekintették, amikor fagypont alatti felszíni hőmérséklet mellett legalább 6 órán át eső hullott), de még a legveszélyeztetettebb területeken is csak évente 6-7 ilyen nap fordul elő. Azokban az időszakokban, amikor gyakrabban érkeznek melegfrontok, gyakrabban eshet ónos eső. A kiterjedése is nagyon változó, van, hogy csak kis területet érint, de olyan is, hogy az ország nagy részét beborítja a jégpáncél.
- Az ónos eső bekövetkeztének előrejelzése rendkívül nehéz - mondta lapunknak Berceli Balázs, az Időkép meteorológusa. - Már 1-2 fok eltérés befolyásolhatja a csapadék halmazállapotát. Ha a magasban nem 0 fok feletti a hőmérséklet, hanem akár csak mínusz 1 fok van, már nem esőként indul el a csapadékhullás, hanem hópelyhekként. Emiatt rendkívül nehéz az ónos eső előrejelzése. Egy adott térségre lehet prognosztizálni, hogy egy adott időszakban várható ónos eső, de nem biztos, hogy ez az egész térséget fogja érinteni. Például ha a térségben nagyrészt fagypont feletti a hőmérséklet a talaj szintjén, azonban a hegyes, dombos részeken fagypont alatti, akkor ezeken a területeken ónos eső fog esni, máshol viszont sima eső.
Az ónos eső kialakulásához az szükséges, hogy a talaj közelében, illetve a talajon fagypont alatt legyen a hőmérséklet. Olyankor beszélünk ónos esőről, ha a magasban, a csapadékképződés szintjén folyékony halmazállapotban alakul ki a csapadék, tehát eső formájában indul el, majd a talajra vagy a talaj közelébe érve megfagy. Tehát vagy folyékony halmazállapotban ér talajt, ahol hirtelen megfagy, vagy már az útja során kis jégszemekké alakul a csapadék, ami szintén ráfagy a fagyott talajra. Ennek következtében jeges bevonat képződik az utakon, a tereptárgyakon, de a növényzeten is. Ez rendkívül veszélyes a közlekedés szempontjából - magyarázta a meteorológus.
A HungaroMet hatásköre kiadni a figyelmeztetést és a riasztást, a figyelmeztetést 24-48 órával, a riasztást pedig 1-3 órával előre – tette hozzá Berceli Balázs. Ennek megfelelően a figyelmeztetés még nem jelenti azt, hogy biztosan ónos eső fog hullani, mindössze segít a felkészülésben, a riasztás viszont már nagyon pontos előrejelzést takar.
Berceli Balázs kiemelte: annak ellenére, hogy a figyelmeztetés dacára nem mindig következik be az ónos eső az adott területen, mindig vegyük komolyan ezeket az előrejelzéseket, ide értve nem csak az ónos esőre való figyelmeztetést, hanem valamennyit. Az akkori számítások szerint ugyanis az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy valamilyen veszélyes időjárási jelenség várható az adott térségben. Természetesen ahogy közeledünk az adott időponthoz, egyre jobban be lehet határolni, hogy a térséget fogja-e érinteni az az időjárási jelenség, ezért is frissítik folyamatosan az előrejelzéseket a szakemberek. A légkör ugyanis egy állandóan változó rendszer, bármikor felléphetnek nem várt hatások, amiket 2-3 nappal korábban nem lehet látni, de fél nappal korábban már igen.
Mint minden időjárási jelenségnek, az ónos esőnek az előfordulása is rendkívül változó gyakoriságú hazánkban. A Másfélfok oldalon megjelent elemzés szerint évente átlagosan 2-3 nap (ónos esős napnak azt tekintették, amikor fagypont alatti felszíni hőmérséklet mellett legalább 6 órán át eső hullott), de még a legveszélyeztetettebb területeken is csak évente 6-7 ilyen nap fordul elő. Azokban az időszakokban, amikor gyakrabban érkeznek melegfrontok, gyakrabban eshet ónos eső. A kiterjedése is nagyon változó, van, hogy csak kis területet érint, de olyan is, hogy az ország nagy részét beborítja a jégpáncél.
Rengeteg a baleset
Múlt szerdán az ónos eső miatt kiugróan sokan kérték az Országos Mentőszolgálat segítségét. A legtöbben végtagsérülést és fejsérülést szenvedtek, de több közlekedési baleset is történt. Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője az ATV Híradónak elmondta, egy nap alatt országszerte mintegy 4000, Budapesten pedig ezer segélyhívás érkezett a mentőszolgálathoz, ami nagyjából 20 százalékkal haladta meg a normál napi esetszámot.
