- Másfélszázados múlt, komoly tervek

Római kori orvos csontvázát és eszközeit – többek közt fogót, csipeszt, tűket és szikéket - tártak fel régészek a jászsági Jánoshida közelében 2022 őszén. A lelet néhány hete tekinthető meg a jászberényi székhelyű Jász Múzeumban. Az előzményekről Gulyás András Zoltán, az intézmény igazgatója mesélt: „Van egy közösségi régészcsoportja a Jász Múzeumnak, a Jászkakasok, melynek legnagyobb tisztelettel övezett tagja Kerékgyártó Gyula. Ő 40 éve járja a Jászságot és eddig mintegy 900 régészeti lelőhelyet talált. A társaival közösen avar, réz-, vas- és Árpád-kori leleteket fedezett fel egy Jánoshida mellett található lelőhelyen. Miután ezeket behozták a múzeumba, felkerestem Vida Tivadart, az ELTE Régészettudományi Intézet igazgatóját. A Jász Múzeum, az ELTE Régészeti Intézete és az akkori Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ma HUN-REG) Régészeti Intézete közösen kezdte el a lelőhely kutatását.”

Ebben az együttműködésben az intézet három munkatársa, Marton Tibor, Berta Adrián és Kovács Bianka Gina vett részt. Vida Tivadar mellett Samu Levente,Siklósi Zsuzsanna és Szilágyi Márton, az intézet munkatársai hallgatókat is bevontak a kutatásba. Az egyetemi hallgatók a munka előkészítő szakaszában, terepbejárásokon és az ásatásokon is részt vettek. Próbáltuk elképzelni a feltárást: minél mélyebbre ástak, annál régebbi régészeti leletekre bukkantak? „Nem feltétlenül” – adott első olvasatra talán meglepő választ Gulyás András Zoltán. „Magát a lelőhelyet a Zagyva egy meandere veszi körbe – szinte szigetként -, ami tökéletes a megtelepedésre. Kb. 30-35 cm vastagságú a humusztakaró és alatta kezdődik az altalaj. S ha ebbe őseink beleástak megváltozott az altalaj összetétele – ezt pedig később régészetileg meg tudjuk különböztetni és képesek vagyunk feltárni.”

S ezen a helyszínen lelték meg a Római Birodalomból származó, az I. században élt orvos földi maradványait a felszerelésével együtt eltemetve. „Valószínűleg itt korábban egy római kori temetkezési hely is volt, amit szeretnénk feltárni. Arra számítok, hogy nagyon különleges tárgyak fognak még innen előkerülni” - jósol az igazgató, majd a leletek jelentőségéről beszél:  „Tényleg unikálisak. Nagyon sok orvosi műszerkészletet ismerünk az I-V. század idejéből. Azok azonban a birodalmon belül vannak eltemetve. Ennek a különlegessége még az eszközöknek a gyönyörű mívessége.” Nem mellékesen ez a régészeti felfedezés felülírhatja az eddigi tudást: „Hatalmas dolog, hogy tudjuk, volt ezen a területen egy orvos, aki ilyen használati eszközökkel rendelkezett. Általában az ehhez hasonlók legkorábban a II. századból származnak – a radiokarbon-vizsgálat alapján következtethetünk arra, hogy ezek a leletek viszont az azt megelőző évszázadból erednek. Ezt a vizsgálatot azonban a közeljövőben ismét elvégezzük, lévén, hogy annak eredményét bizonyos tényezők megzavarhatják. Az izotópvizsgálat révén pedig remélhetőleg megtudjuk majd, hogy honnan származik, hol töltötte a gyermekkorát.”

Ám bőven akadnak még megválaszolatlan kérdések: „Mit keresett a Barbaricumban (a Római Birodalom területén kívül – a szerk.) egy orvos az I. században? Kérdéseket vet fel a Jászberényi Plébániatemplom alatt található hexagon (6 oldalú kő – a szerk.) is , amit 233-ban állítottak fel Augustus császár és édesanyja tiszteletére – és annak örömére, hogy visszatértek a perzsák elleni háborúból. Ezen kívül talán egyetlen másik található belőle a Kárpát-medencében. Honnan hozták ide és miért? A Pusztamonostoron előkerült Ápisz-bika – melynek a szinte tökéletes másolata a párizsi Louvre-ban található - hogyan került ide a II-III. században? Mindez azt mutatja, hogy ez a terület erőteljesebben kapcsolódott Pannóniához, mint ahogy arra eddig számítottunk” - sorolja Gulyás András Zoltán. 

Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy idén fennállása 150. évfordulóját ünnepli a Jász Múzeum. Az igazgató arról is beszélt, milyen kiállítási ötleteik, terveik vannak: „Szeretném egy kicsit felújítani a kiállítótereket. Vannak római császárkori tárgyak kiállítva – ám az állományunk méretéhez képest nagyon kevésnek tartom ezeket. Hatalmas fibula (ruhakapocs) gyűjteményünk van, de római szobrokkal is rendelkezünk. Az egyházi, ipartörténeti gyűjteményünk is meghatározó, ahogy a XIX-X. századi kataszteri térképeket is meg kell említenem. A numizmatikai gyűjtemény is egyre bővül: ezek közül az egyik különlegesség egy 852-ből, a mai Irak területéről származó pénz, amiből egész Európában hármat lehet fellelni. Nem beszélve a hadtörténeti anyagainkról: a redemptio során 1745-ben nem „csak” megváltották magukat a jászok, hanem ki kellett állítaniuk egy lovasezredet is. A Jászkun Bandérium működésének kezdete óta pedig a Habsburg Birodalom csatáinak a nagy részében jelen voltak. Mindebből igyekszünk a lehető legtöbbet bemutatni idén. Emellett célom, hogy olyan múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartsunk, melyek révén a diákok másként tekinthetnek az ilyen intézményekre, s fontosnak tartom erősíteni az internetes jelenlétünket is” - tekint a jövőbe Gulyás András Zoltán.