Az elsőkből lesznek az utolsók, több értelemben is ez a mottója a Raiffeisen Bank idei első gazdasági előrejelzésének – mondta Török Zoltán, a bank vezető elemzője tájékoztatójukon. Tavaly a bank becslése szerint fél százalékkal csökkent a magyar gazdaság, a GDP, ezzel szemben a cég idénre háromszázalékos gazdasági növekedést jelez előre, ami az egyik legjobb lehet a régióban, de akár az egész Unióban is. Az előrejelzés szerint a gazdasági növekedést jelentős részben a növekvő reálbérek és a normalizálódó lakossági fogyasztás húzza majd. Török Zoltán szerint a következő években tere lehet egy erőteljesebb bérnövekedésnek, miután a vállalati profitok kellően magasak voltak, másrészt az elmúlt években az árak már felzárkóztak a nyugat-európai színvonalra, így egy erőteljesebb béremelkedés sem feltétlenül gerjeszt inflációt. Ha a kormány újra megpróbálkozik a „magas nyomású gazdasággal”, vagyis az erőltetett gazdasági növekedéssel, akkor az csakis béroldalról lehetséges, ugyanis költségvetési támogatásokra nem képes az állam a büdzsé jelenlegi helyzetében – vélekedett Török Zoltán.
Bizonyos értelemben az infláció esetében is fordulat ment végbe, hiszen míg 2023 elején is messze a legmagasabb volt a pénzromlás idehaza, addig a KSH által publikált decemberi adat az egyik legjobb a régióban. Az elemzők szerint januárban 4,3 százalékra csökkenhet a mutató. Ezt követően viszont hullámozni fog, és több hónapban is benézhet 4 százalék alá, ami azért fontos szám, mert az MNB inflációs célja a 2-4 százalékos pénzromlás elérése. Az elemzők szerint a tavalyi 17,6 százalék után 2024-ben az éves drágulás mértéke 4,3 százalékra csökken, 2025-ben pedig 4 százalékos inflációt várnak.
Idén decemberre a Raiffeisen Bank elemzői 4,7 százalékos inflációra számítanak, ami lehetővé teszi a jegybanki alapkamat jelentős csökkentését, s ez az MNB alelnökének tegnapi nyilatkozatában is visszaköszön. A bank arra számít, hogy a jelenleg 10,75 százalékos alapkamat 2023 végére 5,5, 2025 végére pedig 4,5 százalékra csökken. Az elemzők úgy vélik, a jelentős esés ellenére sem várható a forint számottevő gyengülése. Úgy tűnik, hogy az elmúlt hónapokban kialakult 380 forintos euróárfolyam az új egyensúlyi szint a piacon, és ekörüli értékekre számítunk az évben – mondta Török Zoltán. Az euró ára várhatóan nem csökken 375 forint alá, és az is nehezen elképzelhető, hogy 400 forint fölé emelkedjen – tette hozzá.
Az államháztartás helyzete nem teljesen megnyugtató, hiszen tavaly sem sikerült teljesíteni a kormánynak a hiánycélját, és ez idén sem lesz másképp. A kabinet arra számít, hogy a tavalyi 5,9 százalékról idén a GDP 2,9 százalékára csökken a hiány, ezzel szemben a Raiffeisen Bank 4,2 százalékos hiányt vár azzal együtt, hogy a kiadásokat a kormány mérsékelni fogja. Ennél jelentősebb hiánycsökkentéshez rendkívüli intézkedésekre lenne szükség, ilyenekre viszont nem számítanak az elemzők.
Nagyot javult a magyar infláció
Tavaly decemberben 5,5 százalékra csökkent a hazai, 12 havi infláció mértéke, és ezzel az eredménnyel már messze nem mi vagyunk a legrosszabbak – derül ki az Eurostat most publikált adataiból. A magyar inflációs mutató mintegy másfél éven keresztül a legmagasabb volt az Európai Unióban.
Az árhullám 2023 januárjában 25,7 százalékon – uniós módszertan szerint számolva 26,2 százalékon – tetőzött. A második félévben - lassú csökkenést követően - zuhanásba kezdett a mutató és decemberre 5,5 százalékra mérséklődött a 12 havi drágulás mértéke. Ez utóbbi már „csak” a hatodik legmagasabb adat, viszont a régióban kifejezetten jó eredménynek számít: az Eurostat közlése szerint tavaly decemberben Csehországban mérték a leggyorsabb éremelkedést, ott a fogyasztói árak átlag 7,6 százalékkal nőttek, a második helyezett Románia lett (7 százalék), a dobogó harmadik fokát Szlovákia csípte meg 6,6 százalékkal. Érdekesség, hogy az osztrák infláció decemberben 5,7 százalék volt – vagyis kicsit magasabb, mint idehaza. Nem csak az inflációval kerültünk az osztrákokkal egy szintre: az elmúlt évi átlagos 17,6 százalékos áremelkedés hatásra gyakorlatilag a magyar árszínvonal csaknem megegyezik az osztrák árakkal, csak eközben az osztrák átlagbér háromszorosa a magyarnak.
Az Eurostat adatai szerint az unió egészében az árak 3,4 százalékkal voltak magasabbak decemberben, mint egy évvel korábban, míg az eurózónában 2,9 százalékos inflációt mértek. A leglassabban Dániában emelkedtek az árak, 0,4 százalékkal, de Belgiumban és Olaszországban is csak fél százalékos drágulást mértek, és nem egy, hanem 12 hónap alatt. Az Európai Központi Bank inflációs célja az eurózónában a két százalékos mérték elérése, ami akár már az idei évben teljesülhet. A nemzeti inflációs mutatók jelentősen szórnak, hiszen már négy olyan ország is volt 2023 decemberében, ahol egy százaléknál kisebb 12 havi áremelkedést mértek, ezzel együtt már 10 tagállamban teljesítették a 2 százaléknál kisebb áremelkedést. - P. Zs.
