„Huszonötmillió eurót osztok szét az osztrák embereknek, s abba sem szólok bele, hogy ezt a pénzt ki és mire kapja“ - jelentette be a 32 éves Marlene Engelhorn nagy feltűnést keltő bécsi sajtóértekezletén.
A foglalkozását „aktivistaként“ megjelölő fiatal nő, aki germanisztikát tanul, de tanít is német és angol nyelvet, már két évvel ezelőtt is jelezte, ha örököl, akkor nem tartja meg minden pénzét, hanem „visszaosztja“ az embereknek, akiktől ez a pénz adó formájában származik. Hogy örökölni fog, az nem volt kétséges, hiszen nagyanyja, a német BASF vegyipari óriáscég leszármazottja, Traudl Engelhorn-Vechiatto már évekkel ezelőtt elárulta, hogy kétszámjegyű milliós örökséggel fogja őt meglepni. (A nagymama vagyona szakértők becslése szerint 4,2 milliárd euró volt.) A 94 éves asszony tavaly ősszel hunyt el, a 25 millió kifizetése most vált esedékessé.
Az osztrák és német állampolgársággal rendelkező Marlene Engelhorn, ahogy az egy milliárdos család tagjához illik, gazdag környezetben nőtt fel, magánóvodába, magániskolába járatták a finom és halkszavú Salzburgban. Egyetemi éveit viszont Bécsben töltötte, ott is kezdett el lázadni, közölve felmenőivel a hírt, hogy öröksége szétosztására készül. Mára a terve már konkrét formát öltött, miután a „várakozás hónapjaiban“ kiderült számára, hogy a pénz után nem kell adózni, az örökösödési illetéket ugyanis 2008-ban eltörölték Ausztriában. Az alkotmánybíróság döntött egykor erről.
A gondtalan élettel és nagy igazságérzettel megáldott nő három éve már kijelentette, hogy a tekintélyes összegért egyetlen napot sem dolgozott, a pénz az ölébe hullott, ráadásul adómentesen.
Legfrissebb elképzelése szerint 16 éven felüli osztrák állampolgárokból véletlenszerűen kiválasztanak 50 személyt, belőlük hozzák létre a „visszaosztási tanácsot”, a testület tagjai március és június között hétvégenként Salzburgban tanácskoznak majd az örökség felhasználásáról. A pénzt vagyonkezelőnél helyezik el, Marlene Engelhornnak sem lesz vétójoga a pénz felhasználását illetően. Bármire elkölthetik, már amennyiben nem tiltja az alkotmány, ha nem veszélyes a demokráciára, vagy ha nem profitszerzés az illető célja. Az ötven tanácstag alkalmanként - utazásra, szállásra, étkezésre - 1200 eurót kap majd, (persze adózniuk is kell.)
Az eszmecsere hónapjai alatt Marlene Engelhorn az örökségből él majd: nem tudni, hogy pontosan mekkora összegről van szó. Amint jelezte, mihelyst megszületik a döntés, belép a bérből és fizetésből élő milliók közé. Reményei szerint akciója Ausztriában, és szerte a világban további vitákhoz vezet majd az örökösödési adót, illetve az újraelosztást illetően.
A „pénzosztó” szerint a nagy örökség, nem csak gondtalan életet biztosít majd annak, aki részesül az összegből. Az örökösnő eldöntheti, mit kér a pénzéért cserében, hízelgésre, esetleg megalázkodásra késztetve a segélyezetteket. Marlen Engelhohnak volt alkalma eszmét cserélni további filantrópokkal, akikkel együtt alakították meg 2020-ban a Millionairs für Humanity nevű szervezetet, s akik valamennyien úgy gondolják, hogy nem elég az adakozás, harcolni kell önnön adóztatásukért is.
„Vajon örülne-e az osztrák szociáldemokrata párt (SPÖ), ha az Engelhorn-ükunoka felvételét kérné soraiba?“ - gondolkodott el egy újságíró, rögvest igennel válaszolva saját kérdésére. Szerinte ugyanis a nagylelkű adakozó – márpedig ilyenből nincs sok a világban – csak növelné az SPÖ népszerűségét. Amióta a traiskircheni polgármester, Andreas Babler a párt elnöke, előtérbe került a 16 éve megszüntetett örökösödési adó kérdése. Meg is jelent a kidolgozott koncepció, amely szerint minden örökség egymillió euróig mentesül az adóztatás alól, amennyiben az SPÖ kerül az idei általános választáson hatalomra. Ezen összeg fölött viszont minden centet megadóztatnak. A teher több fokozatú lenne, 10 millió euró felett 20-35 százalék közötti adót terveznek (az inflációt egyelőre nem számítanák bele). Kivonnák a megörökölt lakást az adóztatásból, ha az örökös az ingatlanban él.
A Wifo gazdaságkutató intézet adószakértője, Margit Schratzenstaller is úgy véli, hogy az örökösödési adót vissza kellene vezetni a gazdaságba, ráadásul jobban kezelhető, mint a „szocdemek” által szintén sürgetett vagyonadó. Az örökség következményeit elég egyszer kiszámítani, a változó nagyságú vagyon adóját viszont újra és újra.
Ausztriában az utóbbi hetekben nincs olyan nap, amikor ne szólnának hírek a magyar származású ingatlankirály, René Benko összeomló Signa nevű birodalma újabb és újabb darabjának bedőléséről. Az összeomlás apropóján rengetegen támadják Alfred Gusenbauert, egykori szociáldemokrata kancellárt, aki a Signa felügyelőbizottság elnökeként hatalmas vagyonra tett szert, s közel 30 évig ellenőrizte - a tények szerint rosszul - a cégcsoport működését. Egyre többen sürgetik, hogy a szegény körülményekből az anyagi csúcsra jutott volt politikust zárják ki a szociáldemokraták soraiból, mohósága méltatlanná teszi a tagságra. Babler pártelnököt is faggatták, aki szerint a meggazdagodást nem bünteti a párt alkotmánya. Majd ha kiderül, hogy Gusenbauer ártott az osztrák gazdaságnak, akkor előveszik a kérdést.
