Az alkalmazott szakmunkások keresete ezzel szemben reálértékben is csökkent, és végképp leszakadt a mesterekétől. Elindult a vidékiek munkadíjának felzárkózása, keresetük gyorsabban nő, mint a fővárosiaké.
A klímások, kőművesek és szobafestők nettó jövedelme megduplázódott 2020 óta – derül ki a joszaki.hu legújabb felméréséből. Inflációval csökkentve a növekedés ennél nagyjából 45 százalékkal kisebb. A többi szakma vállalkozói sem panaszkodhatnak, a jövedelmek növekedése jellemzően meghaladja a 70 százalékot, és a nagy átlagé is 83 – reál értelemben tehát 36 – százalék.
Az összehasonlításból az is látszik, hogy a vállalkozóként dolgozó mesterekhez viszonyítva, nem jártak ilyen jól a beosztottként dolgozó szakmunkások. Az ő jövedelmük csupán 9 százalékkal nőtt, tehát összességében komoly reálkereset-csökkenést szenvedtek el. Közöttük is vannak azonban olyanok, akiknek a jövedelemnövekedése meghaladta az országos nettó átlagkereset 36 százalékos növekedési ütemét, ilyenek a szobafestők, a gipszkartonosok és a kőművesek.
Az önálló szakik és a szakmunkások jövedelme közötti olló nagyon szétnyílt az utóbbi időben. 2020-ban a vállalkozó mester az 1,4-szeresét kereste a mellette dolgozó szakmunkásnak, ugyanez az arány mostanra 2,4-szeresre nőtt.
Ha valaki most vág építkezésbe vagy lakásfelújításba, arra ne számítson arra, hogy csökkennek a szakik munkadíjai. Ma könnyebb mestert találni, mint fél éve, ami javítja munkálatok hatékonyságát – mondja Pfenninberger Ádám, a JóSzaki igazgatója.
A szakijövedelmek nem Budapesten és a központi régióban emelkedtek a leginkább. Bár a Covid után az agglomerációban ugrott meg az építkezések száma, Budapest pedig az ország egyetlen régiója, ahol nem csökkentek a lakásárak, ennek ellenére a szakik munkadíja nem itt, hanem az Észak- és Dél-Alföld régióban emelkedett a legnagyobb ütemben (1,99, illetve 1,87-szeresére). Budapesten ezzel szemben „csak” 1,53-szoros a növekedés.
A jelenség mögött valószínűleg az áll, hogy a mesterek mobilitása megugrott. A fejlett és a hátrányos régiók közötti munkadíj-különbségek 2020-ra annyira megnőttek, hogy egyre jobban megérte vidékről mestereket ingáztatni vagy elszállásolni hétközben a központi régióban vagy a megyeszékhelyeken. Ehhez járult hozzá a külföldi munkavállalás gyakorivá válása is, hiszen azoknak is világossá váltak a mobilitás anyagi előnyei, akik nem akartak külföldre menni, de némi országjárást mégiscsak bevállaltak – mondja erről a JóSzaki igazgatója. Szerinte ebből a helyzetből egyfajta bérfelzárkózási folyamat rajzolódott ki, ami nagyon ráfért a szakmára.
A mesterek nettó keresete mára a legtöbb szakmában elérte, vagy megközelítette a havi 1 millió forintot. Nettó 1 millió forint felett keresnek a klímaszerelők, szobafestők, ácsok, lakatosok és kőművesek, ettől kicsivel maradnak a villanyszerelők és a burkoló mesterek. Az alkalmazott szakmunkások közül a legjobban a klímaszerelők és a kőművesek keresnek, akik több mint 500 ezer forintot visznek haza, 450 és 500 ezer közötti nettó jövedelme van a szobafestőknek, a burkolóknak és az ácsoknak.
