;

Olaszország;antifasizmus;újfasizmus;Benito Mussolini;Giorgia Meloni;

Olaszországban a mai napig nem történt meg a fasiszta múlttal való szembenézés

- Kitört a botrány, kísérti a fasiszta múlt Olaszország miniszterelnökét

Nemzetközi visszhangja is volt annak a vasárnapi szélsőjobboldali felvonulásnak, amelyen a jelenlévők római tisztelgéssel köszöntötték egymást. Az ügy Giorgia Meloni kormányában is feszültséget keltett.

Több száz szélsőjobboldali gyűlt össze a Via Acca Larentián, a fasiszta Olasz Szociális Mozgalom (MSI) szélsőjobboldali párt egykori székháza előtt vasárnap. Az MSI három, 1978 januárjában megölt szélsőséges tagjára emlékeztek. Az elkövetőket sosem fogták el, de minden jel szerint a Vörös Brigádok szélsőbaloldali terrorcsoport állhatott a háttérben.

A neofasiszta megmozdulást minden évben megrendezik, idén állítólag valamivel kevesebben jelentek meg, mint az elmúlt években. A felvonulásnak mindeddig alig volt visszhangja az olasz médiumokban, pedig mindig ugyanazon szélsőséges rituálé szerint zajlik.

Ezúttal azonban a fasiszta tisztelgést ábrázoló videót továbbították a médiának, ami nagy port kavart. Elsősorban azért, mert a Giorgia Meloni által vezetett Olasz Testvérek párt (FdI) szintén az MSI-ből nőtt ki.

A német történészek például rendszeresen emlékeztetnek arra, hogy hazájukkal szemben Olaszország nem nézett szembe fasiszta múltjával, s Meloni ugyan több alkalommal is elhatárolódott Mussolinitől és ideológiájától, köztük a rasszizmustól, de pártjának sok tagja már nem ennyire elutasító a fasiszta múlttal szemben. Az újfasiszta láng továbbra is ég a párt szimbólumában.

Épp ez jelent komoly fejfájást Meloni számára. Attól tart, ha túl radikálisan határolódik el a múlttól, s minden, a fasizmust felidéző jelképet eltöröl, akkor a párt kemény magjával találja szemben magát. A szélsőségesek közé tartozik egyebek mellett egyik legközelebbi munkatársa, Ignazio La Russa, a szenátus elnöke, akivel 2012-ben együtt alapította a pártot. La Russa többször beszélt nosztalgiával a sötét múltról, s azzal büszkélkedik, hogy Duce-­mellszoborgyűjteményt mondhat magáénak.

Meloni, aki a külvilág előtt mérsékelt és megbízható atlantista politikusként tűnik fel, a fasiszta felvonulás ügye meglehetősen kínos. Úgy reagált, ahogy ilyen esetekben máskor is szokott: egy szót sem szólt. Az ellenzék viszont nagyon is határozottan tiltakozott.

Elly Schlein, a balközép Demokrata Párt vezetője a felvonulás kapcsán az X közösségi hálózaton azt írta, a képsorok olyan érzetet kelthetnek, mintha 1924-ben készültek volna. „Meloninak nincs mondanivalója?” – tette fel a költői kérdést. A közösségi oldalakon sok felhasználó felidézte, hogy néhány hete a milánói Scala évadnyitó operabemutatóján egy férfit kihallgatott a rendőrség, mert azt kiabálta, hogy „éljen az antifasiszta Olaszország”.

Most azt vizsgálják, a fasiszta tisztelgés bűncselekménynek minősül-e: bár a fasiszta ideológia terjesztése tilos Olaszországban, egy bíróság egyszer úgy döntött, a fasiszta, vagy rómainak nevezett tisztelgést lehet használni a halottakra való megemlékezéskor.

Luigi Spa­gnolli dél-tiroli szenátor hangsúlyozta: „Németországban elképzelhetetlenek és tiltottak lennének az ilyen esetek. Itt fényes nappal zajlanak.”

Az eset nemzetközi szinten is felháborodást keltett. Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke közölte: nincs helye Európában a fasiszta tisztelgésnek „és azt a lehető leghatározottabban elítéljük”. Egyúttal üdvözölte az EPP-hez tartozó Forza Italia (a néhai Silvio Berlusconi által alapított politikai erő) vezetője, Antonio Tajani „egyértelmű álláspontját ebben a kérdésben”. Tajani deklarálta: pártja egyértelműen antifasiszta, s hozzátette, mindenkinek el kell ítélnie a történteket, mert annak támogatása a diktatúrák támogatásával egyenértékű.

„A törvény kimondja, hogy hazánkban nem lehet a fasiszta ideológiát hangoztatni” – emlékeztetett. Tajani, aki Meloni kormányában a külügyi tárca élén áll, határozott szavai arra utalnak, hogy az olasz kormányban súrlódások merültek fel a történtek miatt.

Az olasz rendőrség vizsgálatot indított a vasárnapi történtekkel kapcsolatban, s mint a Corriere della Sera szerdai számában jelezte, az első információkat át is adták a római ügyészségnek, s már tucatnyi személyt azonosítottak, ötük ellen pedig feljelentést tettek fasizmus elleni törvények alapján.

Az eset ismét rávilágít az olaszok és fasiszta múltjuk ambivalens viszonyára. A radikális jobboldaliak például minden évben elzarándokolnak Predappióba, Mussolini szülőhelyére. A Duce-emléktárgyak Olaszország-szerte kaphatók az ajándékboltokban, és a fasiszta emléktáblák is fennmaradtak egy sor helyen.

Bár az antifasizmus az olasz alkotmányban is szerepel, nincs társadalmi konszenzus a totalitárius korszak megítélését illetően. Mussolini diktatúrája megosztja a társadalmat. És egyre inkább igyekeznek lekicsinyelni az akkori eseményeket. Matteo Salvini, a populista Liga elnöke például a Duce idézésével provokálja az embereket.

Olaszországban egyébként 1946-ban amnesztiát kaptak a fasiszták. Érdekes módon a törvényt Palmiro Togliatti a Kommunista Párt alapító tagja írta alá. Így egyetlen fasisztát sem állítottak bíróság elé.

A járvány csúcsán napi szinten haltak meg ennyien, de ez az adat szakértők szerint akkor is elfogadhatatlan.