Nincs járvány, és mindannyiunk szervezetében megtalálható az a Streptococcus pyogenes nevű baktérium, amely miatt meghalt a napokban egy 33 éves ózdi férfi. Lapunknak Barcs István mikrobiológus, járványügyi szakember mondta el, mit érdemes tudni erről a kórokozóról, amely egyébként a skarlátért is felelős, de számos enyhébb és súlyosabb fertőzés, például torok- vagy mandulagyulladás, sebfertőzések, szívizomgyulladás, szepszis okozója lehet. Kis csíraszámban minden egészséges ember torokváladékának is a része lehet, de ha kórosan elszaporodik, például mert a mellette élő „normál baktériumflórát” alkotó fajok száma lecsökken egy antibiotikum kezelés során, vagy egy vírusfertőzés miatt megváltozik a nyálkahártya állapota, akkor torok- vagy mandulagyulladást okozhat.
Ennek is tehát, mint a többi baktériumnak a kórokozó képessége nem egy fajhoz rögzített tulajdonság, hanem több feltétel együttállásaként jön létre. Például akkor, amikor a beteg általános állapota miatt fogékonyabb a fertőzésre, mert egy megfázás, vagy súlyosabb lelki problémák, vagy akár a menstruáció miatt átmenetileg gyengébb az immunrendszere. Külső forrásból eredő kórokozóval találkozva is igaz, hogy a fertőzés létrejöttéhez még az is kell, hogy a baktériumok olyan csíraszámban legyenek jelen, amellyel a szervezet aktuális ellenálló képességét legyűrik, sőt, azokkal a virulencia faktorokkal, például enzimekkel is rendelkezniük kell, amelyek a terjedését segítik, az emberi szervezetben közben kárt tesznek. Noha jelen van a bőrön, azon keresztül nem képes áthatolni, hosszabb távon a nyálkahártyán él meg. Ezért jó terep neki egy seb – magyarázta a szakember. Egy különleges toxint (STSS – streptococcus toxikus sokk szindróma – toxint) termelő Streptococcus pyogenes törzs, az úgy nevezett „húsevő baktérium” képes arra, hogy viharos gyorsasággal, akár pár óra leforgása alatt súlyos lágyrész fertőzést, vagyis kötőszövet károsítást, izompusztítást idézzen elő. Ez egy otthoni baleset miatt is kialakulhat. Példaként említett egy fiatal lányt, aki intim borotválás alatt sebezte meg magát, a baktérium bejutott a szervezetébe, és a lány hiába kapta meg a legjobb kezelést, pár napon belül meghalt. A mikrobiológus kijelentette: megijedni azért nem kell minden sérülés után, de ha egy seb a szokásostól eltérő módon viselkedik, gennyes, környéke duzzadt, láz, rosszullét is jelentkezik, azonnal orvoshoz kell fordulni.
Járványról bármely kórokozóval összefüggésben akkor lehet beszélni, ha halmozottan fordulnak elő ugyanazon kórokozó okozta fertőzések, és az esetek között kapcsolat igazolható. Ha sporadikus, vagyis egyedi fertőzésről van szó, nehéz a forrást megtalálni, még ha kiterjedt járványügyi vizsgálatokat végeznek is.
A köznyelvben húsevő baktériumnak hívott kórokozó okozta fertőzéseket antibiotikummal kezelik - mondta -, de a gyógyulásra addig van jó esély, amíg az lokális marad. Ha a fertőzés több szervet is érint már, nemegyszer az amputáció a megoldás azért, hogy ne terjedjen szét az egész szervezetben. Mert ha a szepszis, vagyis a vérmérgezés kialakul, akkor sokat romlik a túlélés esélye. Ilyenkor ugyanis – leegyszerűsítve – már nem a baktériumok jelentik a veszélyt, azok szaporodását az antibiotikumok megállították, viszont az általuk addig termelt toxinok a szervezet egészében pusztítanak. Erősen virulens, intenzíven toxintermelő törzs esetén órák alatt beállhat a halál a legjobb célzott terápia ellenére is – tette hozzá Barcs István.
Mint ismert, december 29-én igazolták annak a 33 éves férfinak a szervezetében húsevő baktérium jelenlétét, aki kilenc nappal később a kórházban meghalt. 2022-ben szeptember és december között Angliában 94 ember halt meg a baktérium miatt.
A WHO 2022. decemberben adott ki egy közleményt arról, hogy az Európai Régió legalább öt tagállama megnövekedett számú A csoportú invazív streptococcus megbetegedésről számolt be. A fertőzés fertőzött személlyel való szoros érintkezés útján történik, és átadható köhögéssel, tüsszentéssel vagy sebbel való érintkezéssel. Általában enyhe betegségeket okoz, például mandulagyulladást, garatgyulladást, skarlátot, és antibiotikumokkal könnyen kezelhető. Ritkán azonban életveszélyes állapotot okozhat, például szövetelhalást, és más súlyos fertőzéseket, akut reumás lázat és reumás szívbetegséget okozhat. A baktérium évente több mint 500 000 halálesetért felelős világszerte.
